Az Európai Bizottság az új géntechnológiákra vonatkozó lazább szabályozást készít elő. Jelenleg szigorúan szabályozza a génmódosított növények termesztését és az új GMO-k engedélyeztetését. Egy GMO-növényt csak komoly procedúra után lehet termeszteni az EU területén.
2023. augusztus 1.
Az eljárás során az uniós hatóságok megvizsgálják a környezetre és az egészségre gyakorolt lehetséges hatásokat. Ha mindent rendben találnak, akkor az adott növényfajta megkapja az engedélyt a forgalmazásra és a termesztésre is az EU egész terültére. Az uniós engedélyt ugyanakkor felülírhatják a tagállami szabályok, ennek köszönhetően Magyarország az alaptörvényben tilthatja a génmódosított növények termesztését – írja a napi.hu.
Válaszok a klímaváltozásra
Most azonban új szabályozás készül, amit az tesz szükségessé, hogy a jelenleg érvényben lévő elavult, mivel az új genetikai eljárásokat nem képes megkülönböztetni az 1990-es évek óta létező géntechnológiáktól.
A géneljárások célja, hogy olyan tulajdonságot kapjon egy növényfajta, amely a hagyományos nemesítéssel nem hozható létre, vagy kialakítása akár évtizedekig is elhúzódó természetes folyamat eredménye.
Az új géntechnológiák alkalmazását és a módszerek elterjedését gyakorlatilag ellehetetleníti a jelenlegi szabályozás, mivel most hivatalosan az NGT-k (a génszerkesztett növények) is GMO-knak számítanak. Ez azonban a tudósok és az agrárvállalatok szerint az innováció útjában áll, miközben az új eljárásokkal hatékony választ lehetne adni például a klímaváltozás okozta kihívásokra.
Fontos különbség, hogy a génszerkesztéssel olyan változások érhetők el gyakorlatilag percek alatt, amelyek a nemesítés során évekig, sőt évtizedekig is eltarthatnak. Ezzel szemben a GMO-növényekben tapasztalt változás természetes körülmények között nem jöhet létre.
A készülő új szabályozás az új géneljárásokat két csoportba sorolja.
Génszerkesztés=nemesítés?
Az első kategóriába sorolt NGT-k a hagyományos növényekre vonatkozó szabályozás alá esnének. Ezek a célzott mutagenezissel, vagy ciszgenezissel előállított növények. A változások nem csak a géneljárással, hanem a természetben is kialakulhatnak, vagy hagyományos nemesítéssel létrehozhatók, ezért a hagyományos növényekhez hasonlóan kezelnék. Ez azt jelenti, hogy nem kellene külön engedélyeztetési eljárás az új fajtánál, csak egyszerű bejelentés és külön nyilvántartás. A forgalomba hozatal minden esetben az Európai Bizottság döntésén múlna.
A második kategóriába sorolt NGT-növények továbbra is a GMO-jogszabályok hatálya alá esnének, vagyis engedélyezési eljáráshoz kötöttek. A nyomon követhetőség, valamint a címkézés megmaradna, vagyis a gyártó maga döntené el, hogy a GMO megjelölést kiegészíti-e a géntechnológiára vonatkozó részletes információkkal.
Fontos különbség, hogy a hagyományos GMO-kkal ellentétben a tagállamok nem korlátozhatnák az NGT-k termesztését vagy piaci forgalomba hozatalukat.
A Copa-Cogeca, vagyis az európai termelőket és szövetkezeteket tömörítő legnagyobb európai érdekképviselet támogatja az NGT-k elterjedését. A társadalmi elfogadottság ugyanakkor meglehetősen alacsony. A hagyományos GMO-kat az emberek többsége elutasítja, de az NGT-k elfogadottsága sem jobb.
Forrás: Agroinform.hu / Horváth Attila
Fotó: Unsplash
