Változnak a friss agrár­diplomásokkal szembeni elvárások

Megfelelő hozzáállás

Dr. Bauer Orsolya, a Talentis Agro Zrt. kabinetfőnöke elmondta, hogy a cégcsoport kiemelt célja a fiatalok támogatása, a jövő szakembereinek a kinevelése. Ennek érdekében több egyetemmel és fiatalokat támogató szervezettel is kapcsolatban állnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a többi között például duális képzés keretében, illetve szakmai gyakorlatra fogad hallgatókat a Talentis Agro. Eddigi tapasztalatok alapján – amellett, hogy fontos, hogy megfelelő szakmai képzést kapjanak az egyetemen – a megfelelő hozzáállást szokták értékelni leginkább a kollégái, mondta Bauer Orsolya, és hogy a hallgató tisztában legyen vele, milyen céghez érkezett. Ez azt jelenti, hogy legyen kitartó, figyeljen, akarjon tanulni és fejlődni.

Bauer Orsolya példaként említett egy, az Agrovirtus vezetőképzőn megismert, a cégcsoporthoz onnan bekerült hallgatót, aki fiatal kora ellenére rendkívül motivált a tanulásban. Mint fogalmazott, neki olyan volt a hozzáállása, hogy mára teljes értékű tagja lett a Talentis Agro csapatának.

A frissen végzettek felkészültségét vegyesnek találják, de e téren is a személyiségen van a hangsúly.

Érezhető a különbség azok között, akik saját döntésük alapján, elhivatottan választottak szakmát, és azok közt, akik még keresik az útjukat, és például családi nyomásra választottak agrárképzést. Hosszú távon mindig kiderül, hogy mi vezérelt egy a fiatalt.

Aki a pályán marad, kitartással bármit elérhet, de a többiek lemorzsolódnak. Az agrárszakma nem tartozik a legkönnyebbek közé. Ha valaki gyors meggazdagodást vagy csak csillogást szeretne, az biztosan nem jó utat választott. Kemény munka, kitartás és persze a szakma szeretete – amit leginkább talán családi örökségként kaphatnak meg – kell ahhoz, hogy sikereket érjen el valaki az ágazatban.

Mivel általános a munkaerőhiány, így nem lehetetlen, hogy a Talentis Agro cégcsoportnál kezdje a karrierjét valaki. Gyakorlatilag minden csatornán igyekeznek új munkaerőt találni. Ez egyrészt a konkrét mezőgazdasági tevékenységeket végző fizikai munkaerőt jelenti, de a speciális agrárgazdasági, pénzügyi, jogi munkaerőt is, mivel nehéz olyanokat találni, akiknek tapasztalata van, vagy akár tényleg ez az irány érdekli. Ez speciális része a gazdaságnak, a pénzügynek, a jognak. A cégcsoport részt vesz állásbörzéken, és egyetemi ösztöndíjakat is alapított a jövő szakembereinek kinevelésére.

„Szinte mindenkinek adunk lehetőséget. Utána a felsoroltak alapján tőle függ, hogy hogyan tud élni vele, és hogy hosszú távon is része lesz-e csapatunknak” – mondta Bauer Orsolya. Tapasztalatai szerint a mai fiatalok határozottabbak, magabiztosabbak, jobb a rálátásuk a piacra, mint egykor, ami alighanem részben a közösségi médiának köszönhető. Szerinte a határozottság nem hátrány, de érdemes tisztában lenni vele, hogy először el kell indulni, aztán bizonyítani, és utána jön mindennek a pozitív következménye.

Motiváltság

Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója szerint, hogyha általánosságban nézzük a frissdiplomásokat, akkor volna mit javítani a felkészültségükön.

„Látni kell, hogy folyamatban van az agrár-felsőoktatás átalakulása, illetve a képzések változása is folyamatos. Kialakult egy nagy agrárfókuszú egyetem, a MATE, és itt elindultak a képzésekkel kapcsolatos pozitív változások.

A cél jól érzékelhető, az egyetem megpróbál olyan szakembereket képezni, akik a versenyszféra számára megfelelőek. Jelen pillanatban a kikerülő diákoknál vannak jól felkészült ambícióval rendelkezők, akik tudják, hogy mit akarnak csinálni, mivel szeretnének foglalkozni.

Határozottak, felkészültek és munkaadói szempontból jó velük dolgozni, illetve vannak olyanok is a tapasztalatok szerint, akik csak beestek egy mezőgazdasági egyetemre, ahol nem erőltették meg magukat, és a végzést követően se ambíciójuk, se motivációjuk nincs” – osztotta meg tapasztalatait Antal Gábor.

A Hód-Mezőgazdához jelentkezők között talán az állattenyésztést választók a felkészültebbek. Annyira kevés diák választja az egyetemeken ezt a szakirányt, hogy aki mégis, abban már van egyfajta elhivatottság, ami később is meglátszik. Az agrárfókuszú egyetemek kapcsán az a nehézség, hogy az elmúlt években egyes szakokra nagyon alacsony pontszámmal be lehetett kerülni. Így az egyetemi tanároknak a „közepes alapanyagból” kimondottan nagy nehézséget jelent „kiválót” képezni.

A másik fontos dolog, hogy az egyetemeken, svédasztal-jellegűen, szinte minden tudás elérhető. A hagyományos, régi, 30 éve oktatott tananyag mellett ott vannak a legújabb kutatások eredményei is. A szakdolgozatok és tudományos diákköri munkák esetében a hallgatóknak lehetősége van aktuális szakmai kérdésekkel foglalkozni, és akik ezt választják, azok a mai napig friss szakmai ismeretekkel rendelkeznek.

Antal Gábor szerint a frissdiplomásokkal szemben mindenképpen elvárás, hogy legyenek céljaik:

„Nagyon fontos, hogy ne csak szakmai céljaik legyenek, mert mi a Hód-Mezőgazdánál nem gépeket akarunk alkalmazni, hanem embereket. Ezért fontos, hogy a szakmai-munkahelyi célok mellett magánéleti elképzelései is legyenek a fiataloknak.

Fontos még, hogy legyen bennük motiváció és legyen bennük szakmai alázat. Senki nem úgy kerül ki az egyetemről, hogy mindent tud, az egész életünk tanulás.”

A Hód-Mezőgazdához frissen bekerülő munkavállalókkal mindig készíttetnek karriertervet. Ez egyrészt megmutatja a fiatalok számára, hogy kitartással és sok munkával hová tudnak eljutni, másrészt előrevetíti a vállalaton belüli utánpótlás lehetőségét.

Nyitottság

A Nagisz-csoport részéről Balla Marianna, a HR-főosztály előadója foglalta össze a frissdiplomásokkal kapcsolatos elvárásokat. Mint mondta, folyamatosan indítanak gyakorlati és gyakornoki programokat, részt vesznek a duális szakmai képzésben, mind középiskolákkal, mind egyetemekkel és főiskolákkal. Gyakornoki programjukat 2021-ben kezdték, vagyis már két év tapasztalatai alapján tudnak véleményt alkotni.

Juniorprogramjuk célja kettős: egyrészt szeretnék átadni a kezükben lévő tudást, megtanítani a jövő nemzedékének, miként boldogulhat a versenyszférában. Másrészt hisznek benne, hogy ők is tanulhatnak a feltörekvő generációtól.

A Nagisz-csoport ezért folyamatosan várja a végzett, de jelentős tapasztalattal még nem rendelkező technikus, felsőfokú végzettségű és diplomás pályakezdőket.

Saját gyakornoki programjukban azt tapasztalták, hogyha a jelentkező motivált a gyakorlati életben való tapasztalatszerzésre, akkor lényegében kész rá, hogy mindent megtanuljon a szakma rejtelmeiről. – Fontos számunkra, hogy a jelentkezők nyitottak legyenek az új lehetőségekre, a mezőgazdaság területén jelentkező kihívásokra, és legyen meg bennük a türelem, ami alapján elfogadják, hogy kezdetben sokat kell tanulniuk a vállalat sajátosságairól, a konkrétan alkalmazott technológiákról és eljárásrendről. Fogadják el, hogy nem kerülnek rögtön vezető pozícióba, hanem ezt „ki kell érdemelni” a kezdetben rájuk bízott feladatok során mutatott hozzáállásukkal és az egyre szélesebb körű irányítási-tervezési-ellenőrzési tevékenység egyre önállóbb ellátásával. Ha ez rendben megy, akkor nem marad el az előrejutás cégeinknél, hangsúlyozta Balla Marianna.

Ahogyan a legtöbb vállalat számára, úgy számukra is fontos a szakmai kíváncsiság, a tanulásra való hajlandóság, a kreativitás és az együttműködési készség mellett az új ismeretek megszerzésére való fogékonyság, tanulni és fejlődni akarás a fiataloktól. Munkaadóként elvárják, hogy a diplomás pályakezdők rendelkezzenek némi gyakorlati tudással, megbízhatóak és önállóak legyenek. De ha a gyakorlati tapasztalat még nincs is meg, azt mindenképpen elvárják, hogy a pályakezdő legyen kész „összekoszolni magát a munkában”, ne csak a szép irodai környezetre és a papírmunkára vágyjon. Állattenyésztési ágazataikban ez különösen fontos elvárás.

A program elindulása óta az a tapasztalatuk, hogy a mai generáció sokkal könnyebben alkalmazkodik a vállalati kultúrához, rugalmasabbak és újszerű szellemiségüket kamatoztatni tudják a Nagisz-csoport vállalatainál. A jelentkezők tárháza széleskörű: a felsőoktatási szakképzéstől kezdve (FOSZ) a Bsc- és mesterképzésen át a PhD-hallgatókig terjed. A legtöbb benyújtott önéletrajz és az interjún tapasztaltak alapján a legtöbb agrártudományi szakon végzett vagy tanulmányait végző hallgató gyerekkorától „belenőtt” ebbe az életvitelbe és életstílusba, így szakmai elhivatottságuk sokkal kézenfekvőbb a családi gazdaságból kilépve. Meglévő ismeretekkel érkeznek, amit az egyetemi tanulmányaik megalapoztak és széleskörűvé tettek.

„Ezt követően a Nagisznál megtapasztalhatják, hogyan működik mindez nagyvállalati kultúrában. Olyan szakemberektől tanulhatnak, akik készséggel adják át tapasztalataikat az arra nyitott fiataloknak.

Gyakran tapasztaljuk, hogy a szakmai ismeretek akár még adottak is egyeseknél, de nehezen megy azoknak a képességeknek az alkalmazása, amiket az emberek vezetése (irányítása, motiválása, ellenőrzése) megkívánna.

Talán jó tanácsként azt adnánk a most tanuló hallgatók számára, hogy amennyiben van lehetőségük vezetéssel (people managementtel) és a hozzá szükséges „soft skillek” fejlesztésével foglalkozni tanulmányaik során (vagy mellett), akkor ezt ne mulasszák el”

A jelentkezés során leginkább egyedi dolgokkal, plusz tudással, elkötelezett személyiséggel tudják magukra felhívni a figyelmet a pályakezdő fiatalok, amit egy önéletrajzban visszaadni nagy kihívás, azonban nem lehetetlen.

„Hamarabb felfigyelünk egy olyan jelentkezőre, aki már rendelkezik valamiféle szakmai gyakorlattal, vagy akinek a diplomamunkája vállalatspecifikus, illetve részt vett publikációkban, különböző konferenciákon és szemináriumokon, valamint tagja egyetemi diákszövetkezeteknek, részt vett hallgató szervezetek munkájában. Külön figyelemre méltó, ha kitüntetésben vagy elismerésben részesült, ami természetesen szintén az általa elvégzett tanulmányokkal és karriercélokkal specifikus” – emelte ki Balla Marianna.

Tudatosság

Piti Ferenc, a Bonafarm Csoport HR igazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy minden évben több száz újonnan diplomát szerzett fiatal jelentkezik hozzájuk. Ez alapján a Bonafarmnál úgy látják, hogy most azok a frissen végzett, munkaerőpiacra belépni kívánó fiatalok vannak előnyben, akik már a tanulmányaik alatt eltöltöttek hosszabb vagy rövidebb, de mindenképpen szakmailag releváns tartalommal megtöltött időt egy gazdasági vállalkozásnál.

Ők már az egyetem alatt olyan tudással gazdagodnak, amivel lépéselőnybe kerülnek társaikhoz képest, és ez nemcsak a szakmai ismeretekre vonatkozik, hanem arra is, hogy reális képet tudnak alkotni róla, mi vár rájuk a munka világában – és hogy ők mit várhatnak attól. Azonkívül megalapozottabb elképzelésük lesz arról, hogy mivel szeretnének foglalkozni, megismerik a valós vállalati életet, és megtapasztalják, hogy nemcsak bonyolultak és összetettek a feladatkörök, hanem sok egyszerűbb, rutinszerű feladatból is állnak. Mindez segít nekik abban, hogy életszerű elvárásaik legyenek a leendő munkahelyükkel szemben, és jóelőre megszerzett ismereteik és képességeik birtokában jobb eséllyel pályázhatnak egy-egy pozícióra.

„A Bonafarm Csoportnál széles a gyakorlati lehetőségek tárháza. Az utánpótlásrendszerünket úgy alakítottuk ki, hogy nálunk csak olyan ajánlatokat találhatnak a diákok, melyek keretein belül a jövőbeni képesítésükhöz kapcsolódó érdemi feladatokat fognak végezni, amelyek hozzáadott értékkel bírnak, és elvégzésük sikerélményt adhat.

Több hazai egyetemmel is szoros kapcsolatot ápolunk, így mód van nálunk duális, kooperatív képzésben való részvételre. Valamennyi cégünknél adottak a nyári vagy a tanulmányhoz kötődő kötelező gyakorlati lehetőségek, és iskolaszövetkezeteken keresztül is el lehet tölteni nálunk egy-egy periódust. Sőt, a gyakorlati idő leteltével, ha kölcsönösen elégedettek vagyunk egymással és egyeznek az elképzeléseink, akkor állást is kínálunk a diákoknak” – mondta el Piti Ferenc.

A magyar élelmiszergazdaság meghatározó szereplői alkotják a Bonafarm Csoportot, például a Bonafarm Mezőgazdaság, a Sole-Mizo Zrt., az MCS Vágóhíd Zrt. vagy a Pick Szeged Zrt. is.

„Üzemeinkkel, telepeinkkel az ország számos pontján ott vagyunk, közel a legtöbb egyetemhez. A növénytermesztéstől a takarmánygyártáson és az állattenyésztésen át egészen a tej- és húsiparig bezárólag vannak vállalataink, ahol számos nyitott gyakornoki vagy munkahelyi pozíció várja a már az egyetemi évek alatt is dolgozni vágyó hallgatókat és a diplomát újonnan kézhez kapó, karrierjüket elindítani készülő fiatal kollégákat egyaránt.

Alapvető elvárásuk a frissdiplomás fiataloktól, hogy tudják, mit szeretnének kezdeni a megszerzett végzettségükkel, legyenek céljaik, és azok legyenek reálisak. A munkájukkal szemben legyenek alázatosak, legyen munkabírásuk, dolgozzanak igényesen és bármilyen szakirányról is érkeznek, rendelkezzenek jó kommunikációs készséggel.

Tudjanak kapcsolatokat építeni, ápolni, mert – akárcsak az egyetemen –, a munkahelyen is egy kollektíva tagjai lesznek, ahol döntő lehet, hogy be tudnak-e illeszkedni.”

Amit még keresnek a hozzájuk jelentkezőkben, az a tanulásra való hajlandóság, a kreativitás, a mértéktartó bátorság, a kezdeményezés képessége, és persze kezdőként is szükség van alapvető szakmai ismeretekre.

Természetesen nem csak elvárásaik vannak. Biztosra ígérik, hogy náluk az érdemi szakmai feladatok révén fejlődni fognak a fiatal új kollégák. Egy modern, a legújabb technológiákat alkalmazó, dinamikusan növekvő vállalatcsoporthoz kerülnek, ahol akár több ágazatban, több területen is kipróbálhatják magukat.

Emellett fontos kiemelni, hogy a belépést követően nem maradnak magukra a fiatal kollégák, mert azon túl, hogy jó hangulatú és ösztönző társaságba kerülnek, a felkészült és sok éves tapasztalattal rendelkező munkatársak már az első naptól mentorként támogatják őket.

Ez nemcsak a szakmai épüléshez és kibontakozáshoz, de a szervezetbe való gördülékeny integrálódáshoz, később pedig az előmenetelhez is hozzájárul.

Piti Ferenc arra biztatja az egyetemi tanulmányaikat idén megkezdő fiatalokat, hogy keressék az emlí­tet­tekhez hasonló gyakorlati lehetőségeket már az egyetem első évében, sőt, ha módjukban áll, akkor ne féljenek nekirugaszkodni egy külföldi szemeszternek sem! Ha pedig végeztek a tanulmányaikkal – vagy már a képzés alatt is –, a Bonafarmnál örömmel várják jelentkezésüket, hogy együtt építsék tovább a magyar élelmiszergazdaságot.

Alapismeret

Mit kell tudnia egy gyümölcster­mesztésre készülő végzősnek? Kosztka Ernő szerint, aki 15 hektáron termeszt kajszit, cseresznyét, őszibarackot, azonkívül egy kevés almát és körtét is, a biológiai alapok elsajátítása a legfontosabb.

Nem gondolta mindig így, azonban mára meggyőződésévé vált, hogyaki elsajátította a biológia és a technológia alapismereteit, aki képben van velük, az azonnal érteni fogja, hogy mit miért kell csinálni egy gyümölcsösben.

Hiába mondják egyesek, hogy általános tudásra manapság nincs szükség, nagyon is szükséges. Aki tudja, hogy mit jelent a csúcsdominancia, vagy hogy a kalciumnak mi a jelentősége az almatermesztésben, illetve a káliumnak a csonthéjasoknál, vagy hogy mikor fejlődnek ki a következő évi termőrügyek, az érti, hogy mit miért csinál.

Részletes alaptudással felvértezve aztán könnyen és gyorsan föl lehet szippantani az egyes technológiák részleteit, vagy adaptálni lehet a külföldi példákat a helyi viszonyokra.

A gyümölcsösök esetében alapvetőnek számít, hogy kövessük, az egyes beavatkozásokra hogyan reagálnak a fák, tudni kell mihez kötni a változásokat. A különböző fajok tulajdonságait már csak azért is célszerű ismerni, hogy ne próbáljunk idejekorán olyasmit ráerőszakolni egy növényre, amit csak nagyon komoly szakmai hozzáértéssel és alázattal lehet elérni. Apropó, szakmai alázat: mindenki elkerülhetetlenül elkövet hibákat – de csak az képes tanulni belőlük, aki rendelkezik a kellő alapismeretekkel.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság/ Horváth Csilla/Jung Ivett/Török Gergely
Fotó: Unsplash