Az idén július 1-je és december 31-e között Magyarország második alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét. A magyar elnökség terveiről kérdeztük Nagy István agrárminisztert.
2024. július 4.
Az elnökséget félévente más-más uniós tagállam adja, és e féléves időszak során a legtöbb formációban a soros elnökség vezeti a tanácsi üléseket, így biztosítva a Tanácsban az Unió munkájának folytonosságát. Az elnökséget betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. A jelenlegi triót a spanyol, a belga és a magyar elnökség alkotja. A magyar elnökség terveiről kérdeztük Nagy István agrárminisztert, aki az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozását követően nyilatkozott a Magyar Mezőgazdaságnak.
Az általunk felvázolt féléves tervünkön, a prioritásainkon kívül milyen témákat viszünk tovább?
– A gazdabarát, válságálló, versenyképes, fenntartható és tudásalapú európai mezőgazdaság megteremtésén túl a magyar elnökség fontos célja, hogy folytassa a tárgyalásokat az új génkezelési technikákra, a növényi és erdészeti szaporítóanyagokra, az erdészeti monitoringra, az állatok szállítás közbeni védelmére, valamint a kutyák és macskák jóllétére vonatkozó jogszabályi javaslatokról.
Magyarország elkötelezett amellett, hogy az élelmiszer-ellátási lánc minden szintjén jelentősen csökkentse az élelmiszerhulladék mennyiségét.
Az élelmiszerpazarlás mérséklésével a magyar elnökség alatt is kiemelten foglalkozunk. 2024 októberében egy budapesti nemzetközi konferencián fogjuk bemutatni az arra irányuló hazai és egyéb tagállami programokat, jó gyakorlatokat.
A jövőben szintén aktív szerepet kell vállalnunk a Közép- és Kelet-Európa közös kutatási és innovációs stratégiai keretrendszerét biztosító BIOEAST kezdeményezés működtetésében. Ezért hazánk még az idén a többi között a talajegészséggel kapcsolatos rendezvényt tervez a BIOEAST tagállamok részvételével.
Bár a belga elnökség prioritásai között szigorúan véve nem szerepelt a mezőgazdaság, a hónapok óta tartó gazdademonstrációk rákényszerítették Brüsszelt a változtatásokra. A tagországok több száz javaslatot fogalmaztak meg a Közös Agrárpolitika módosítása, felülvizsgálata érdekében, mi 45-öt nyújtottunk be. Ezek közül melyeket fogadták el, miben engedett Brüsszel?
– A választás megerősítette a gazdák érdekérvényesítését Brüsszelben, a KAP stratégiai tervek további módosításának lehetősége pedig Magyarország számára is megkülönböztetett fontossággal bír.
Az idén tavasszal elfogadott egyszerűsítési csomag a helyes irányba tett lépésnek tekintendő. Ez a bizottsági javaslat a KAP stratégiai tervek kétszeri módosításának lehetőségét is tartalmazza naptári évenként, valamint azok értékelési kötelezettségének korlátozását.
Nagy jelentőséggel bír az is, hogy a 10 hektárnál nem nagyobb mezőgazdasági területtel rendelkező kistermelőket mentesítik a feltételességi ellenőrzések és szankciók alól.
Ezen kívül a Bizottság további egyszerűsítési intézkedéseket is előterjesztett. Ezek közé tartoztak a többi között a feltételességre vonatkozó másodlagos jogszabályok, a Területi Monitoring Rendszer és a minőségértékelésre vonatkozó uniós módszertan felülvizsgálata. Nem szabad szó nélkül elmenni a vis maior és a rendkívüli körülményekre vonatkozó záradék alkalmazásáról szóló magyarázó, valamint a KAP stratégiai tervek módosítási eljárásának egyszerűsítésére irányuló intézkedésekről szóló feljegyzés mellett sem.
Az elnökségünkről szóló első információk szerint a mezőgazdaság még nem volt a magyar elnökség prioritásai között. Miként sikerült felvenni azt?
– Az elmúlt időszak számos kihívás elé állította az európai agráriumot. Gondoljunk csak a koronavírus-járványra, a történelmi aszályra, az inputár-robbanásra vagy a háború következtében az Európai Unió piacaira beáramló ukrán mezőgazdasági termékekre. Mindez arra világított rá, hogy az élelmezésbiztonságra egyre inkább nemzetbiztonsági kérdésként kell tekintenünk. A gazdasági veszteségeken túl ugyanis a kialakult helyzet nemzetbiztonsági kockázatokat is rejt, ami által egyértelműen felértékelődik a mezőgazdaság szerepe és jelentősége. Ezzel párhuzamosan az európai gazdák egyre szigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell, hogy megfeleljenek.
Nem véletlen, hogy Európa-szerte tüntetésekbe kezdtek a gazdák, amivel elérték, hogy az agrárium helyzete a közbeszéd fókuszába kerüljön a kontinensen. Ez a brüsszeli döntéshozókat arra kényszerítette, hogy foglalkozzanak a témával, és az Európai Bizottság tavasszal a támogatási rendszerrel kapcsolatos egyszerűsítésekről is döntött.
Az ukrán gabona mellett ugyanakkor további fenyegetésekkel is szembe kell néznünk. Ilyen például a szintén nem megfelelő mértékben ellenőrzött, Ázsiából az unióba érkező kínai műméz ügye, amellyel szemben határozottan fel kell lépnie Brüsszelnek. Az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség megőrzéséhez a beporzásra szükség van.
Ha a méhészeti tevékenységet fenn akarjuk tartani, akkor olyan gazdasági eredményre kell jutni a méz értékesítése során, hogy a gazdálkodóknak érdemes legyen a munkájukat elvégezni.
Az európai stratégiai autonómia alappillére a nemzetbiztonsági kérdések rendezése, és éppen ezért nem szabad feláldozni a mezőgazdaságot. Ahogy Brüsszelt számos mezőgazdaságot érintő kérdésben sikerült már irányváltásra bírnunk, hazánk az uniós elnöksége idején kiemelten azért dolgozik tovább, hogy az európai termelők számára újra gazdabarát uniós agrárpolitikát építhessünk.
Ön már a Mezőgazdasági és Halászati Tanács egy korábbi ülését követően is azt nyilatkozta, hogy a magyar uniós elnökség prioritása lesz a gazdaközpontú uniós agrárpolitika, ami kiemelt figyelmet fordít a versenyképességre, a válságkezelésre, a fenntarthatóságra és a tudásalapú gazdaságra. Kezdjük a versenyképességgel, amit a magyar elnökség központi témaként jelölt meg!
– A magyar elnökség fontosnak tartja, hogy a nemzetközi kereskedelmi megállapodások és a jövőbeni EU-bővítés milyen hatással lesz az európai gazdák és az élelmiszeripar versenyképességére, valamint az uniós élelmezési rendszer biztonságára. Ennek szellemében határozott álláspontot képvisel majd a reciprocitás elvének alkalmazása érdekében a nemzetközi fórumokon. A KAP egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése is növeli az európai mezőgazdaság versenyképességét.
A versenyképes, fenntartható és tudásalapú megközelítés válságálló európai mezőgazdaságot fog eredményezni.
A határokon átnyúló állat- és növénybetegségek miatti válságok hatékony kezeléséhez és leküzdéséhez elengedhetetlen a regionális együttműködés, a tanácsi vita során pedig az is szóba kerül majd, hogy a KAP milyen lehetőségeket nyújthat a válságkezelésre.
A mi álláspontunk szerint milyen típusú válságkezelési intézkedésekre lesz szükség a jövőbeni KAP-ban?
– A mezőgazdasági piacok helyzetéről szóló tanácsi vita segíteni fog annak beazonosításában, hogy az egyes ágazatokban pontosan milyen típusú válságkezelési intézkedésekre lesz szükség a jövőbeni KAP-ban. Központi téma lesz a versenyképesség, a Közös Agrárpolitika támogatásai és a generációs megújulás ösztönzése, amely kiemelt prioritás számunkra.
A gazdaközpontú agrárpolitika kialakítása érdekében vissza kell térni a KAP eredeti céljaihoz. Az uniós szabályozási környezet javítása érdekében a KAP stratégiai tervek végrehajtásának tapasztalatairól, illetve az új teljesítési modell 2027 utáni működéséről vitát fogunk kezdeményezni.
Sokan tekintenek a mezőgazdaságra a klímaváltozás okozójaként. Ezzel szemben inkább az elszenvedője, miközben egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert kell előállítani. Ezzel együtt, ahogy mindenkinek, nekünk is mindent meg kell tennünk a fenntarthatóság, a biológiai sokféleség megőrzése, a természet védelme érdekében. Hogyan lehet elérni, érdekeltté tenni a gazdákat, hogy fenntarthatóbb termelési gyakorlatokat folytassanak?
– A gyorsan változó körülmények közepette felértékelődött a gazdálkodói alkalmazkodás képessége, ez viszont korszerű eszközök nélkül lehetetlen. A versenyképesség feltétele a fejlesztés, ezért beruházásokban kell gondolkodnia annak a termelőnek, aki hosszú távon a piacon akar maradni.
Ebben a KAP-nak szintén fontos szerepet szánnánk. Javasoljuk annak vizsgálatát, hogyan lehetne az uniós támogatási rendszert bizonyos gazdálkodási formák vagy a klimatikus viszonyokhoz jobban alkalmazkodó növények termelésének irányába mozdítani.
A magyar kormány idejében felismerte és ennek érdekében megháromszorozta az ágazat fejlesztésére fordítható forrásokat, a nemzeti társfinanszírozás mértékét pedig 80 százalékra emelte, ami azt jelenti, hogy 2023 és 2027 között 7,9 milliárd euró agrár- és vidékfejlesztési forrásból 6,3 milliárd euró a magyar nemzeti költségvetésből származik.
Érdemes rögzítenünk, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszer-előállítás is akkor képes ezt a technológiaváltást megfinanszírozni, ha a szabályozókkal, a harmadik országokból érkező, érdemi termelési előírások nélkül olcsóbban előállított termények tisztességtelen versenyével vagy éppen az ellátási lánc más szintjein lévő, erőfölényben lévő piaci szereplők magatartásának keretek közé terelésével Európa nem fosztja meg termelőit a jövedelmüktől.
A magyar elnökség vitát kezdeményez a KAP stratégiai tervek végrehajtásának tapasztalatairól és az új teljesítési modell 2027 utáni működéséről is egy gazdabarát uniós szabályozás érdekében. Milyen tapasztalatok gyűltek össze eddig, és ezekre milyen javaslatokkal szeretnénk előállni?
– Ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és élelmiszeripari vállalkozások garantálni tudják az élelmezési rendszer biztonságát, gazdabarát uniós szabályozási környezet szükséges. A KAP-reform emellett elengedhetetlen abból a szempontból is, hogy a gazdák teljesíteni tudják a fenntarthatósági kritériumokat.
A Közös Agrárpolitika előbbiekben elmondott egyszerűsítése a mezőgazdasági termelés versenyképességének és fennmaradásának egyik kritikus pontja. Alapvető szempont, hogy a gazdálkodók tevékenységét bonyolító intézkedések ténylegesen az egyszerűsítés irányába haladjanak, az amúgy is sokféle hatásnak kitett mezőgazdasági termelést pedig még biztonságosabban és jövedelmezőbben lehessen folytatni.
Az álláspontunk az, hogy további rugalmassági elemekre van szükség elsősorban a támogatások belső szabályainak azonnali változtathatósága, a határidők, az elvégzendő ellenőrzések kivitelezhetősége és az indikátorértékek módosíthatósága terén.
Fontos témánk a tudásalapú és innovatív agrárgazdaság megteremtése. Ehhez mire van szüksége Európának, benne hazánknak?
– A mai világban a versenyképességtől elválaszthatatlan, hogy tudásalapú és fenntartható legyen a mezőgazdaság. Az innovatív agrárium megteremtése elengedhetetlen a biomassza-alapú gazdaság kialakításához. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tudástranszferre és a helyben történő hozzáadott érték megteremtésére.
A 2016-ban elindított BIOEAST kezdeményezés keretében Magyarország egy Kelet-Európára fókuszáló összeurópai kutatási és innovációs partnerség létrehozására fog törekedni. A magyar elnökség célkitűzése a kezdeményezésről szóló javaslat megtárgyalása és tanácsi következtetések elfogadása négy tématerület összekapcsolása mentén. Ezen területek közé tartozik a talaj, az élelmezési rendszer, az egyéb biomassza-feldolgozás és az édesvíz.
Bár tengerünk nincs, a prioritásaink között szerepel az európai akvakultúra-ágazat versenyképessége is. Mi az édesvízi akvakultúrában vagyunk érdekeltek, ebben a tekintetben milyen javaslatokat fogalmazunk meg?
– Az Európai Unió tengeri halászatból származó fogásai már nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék a halászati termékek iránti növekvő igényt. Ezért elengedhetetlen az akvakultúra-ágazat versenyképességének növelése. A magyar elnökség során – hazai adottságainkat figyelembe véve – célunk az édesvízi akvakultúra környezeti és gazdasági fenntarthatóságának hangsúlyozása, valamint az innovatív, fenntartható megoldások előmozdítása.
Az édesvízi akvakultúrában különösen fontos a természeti értékek megőrzése és az ökológiai szolgáltatások biztosítása. Az extenzív halastavaknak például jelentős szerepük van a biodiverzitás fenntartásában, a természetközeli élőhelyek megőrzésében, a víztározásban és a mikroklíma szabályozásában. Emellett az olyan újszerű intenzív termelési technológiák, mint a recirkulációs akvakultúra-rendszerek (RAS) lehetővé teszik a víz és az energia hatékony felhasználását, valamint a termelés ellenőrzését és optimalizálását. Az extenzív és intenzív rendszerek támogatása, fejlesztése a környezetvédelmi célok szolgálata mellett jelentősen hozzájárul a helyi gazdaságok megerősítéséhez is, hiszen a fenntartható haltermelés hosszú távon versenyképesebb lehet a piacon.
Az elnökség során a tagállamokkal közösen egy integrált és holisztikus megközelítést szeretnénk kidolgozni az ágazat fejlesztésének érdekében. Magyarország céljai között szerepel azon szemléletváltás elérése is, amely a tengerihal-fogyasztás mellett az édesvízihal-fogyasztást is perspektívába helyezi. A felsorolt törekvések összhangban vannak a Bizottság Tengerügyi és Halászati Főigazgatósága által közelmúltban kiadott, 2030-ig szóló Akvakultúra Stratégiával, ami jelzi, hogy a Bizottság részéről is egyértelmű a szándék az ágazat szerepének erősítésére.
A magyar elnökség hivatalos prioritásait bejelentő sajtótájékoztatón Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter úgy fogalmazott, hogy a magyar elnökség Európa valódi problémáira valódi megoldásokat keres, majd hozzátette: a magyar elnökség nem ígér csodát, de a továbblépés és a változás lehetőségét hordozza magában. Erre számíthatunk agrárügyekben is?
– Ahogy Bóka János miniszter is említette, a magyar elnökség a valódi problémákat fogja azonosítani, és azokra valódi megoldásokat fog találni, ellentétben az európai agráriumra is rátelepedő szélsőséges zöld ideológiával, amely teljesen megakadályozza, hogy az uniós mezőgazdaságnak jövője legyen. A zöld ideológiával terhelt uniós agrárpolitika nemcsak a gazdálkodókra nézve veszélyes, hanem a fogyasztókra is.
Célunk, hogy a kiszámíthatóságot, valamint a versenyképes jövő lehetőségét biztosítsuk a gazdák számára. Éppen ezért a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy olyan javaslatokat ültessenek át a gyakorlatba, amelyek egyszerűsítik az európai agrárgazdálkodást és perspektívát kínálnak neki.
Hazánk ragaszkodik ahhoz az alapvetéshez, hogy az unión kívülről érkező élelmiszereknek is – és itt nem csupán az Ukrajnából érkezőkre gondolok – ugyanazon feltételeknek kelljen megfelelniük, mint az EU-ban előállított termékeknek. A magyar és az európai gazdák versenyképességét csak így tudjuk megvédeni. Ebből nem engedhetünk!
Forrás: Magyar Mezőgazdaság/ Bárdos B. Edit
Fotó: Pelsőczy Csaba
