A növénytermesztés és az állattenyésztés munkafolyamatai a jelen tudásunk szerinti rendelkezésre álló legmagasabb genetikával, technológiával történik, sőt az űrtechnológia megjelenése az agrárium mindennapi gyakorlatában sem „ördögtől való” ma már. Mégis, minden technológiai fejlettség, tudás és innováció ellenére sem tudjuk a fenti kérdésre az adekvát választ.
2024. augusztus 11.
Egy olyan „egyszerű” dolog, mint a klíma és annak változása – pontosabban felgyorsult változása – alapjaiban változtathatja (és meg is változtatja) az eddig felállított és kialakított, működő termelési rendszereket.
Hogyan lehet úgy versenyezni, hogy a versenyfeltételek folyamatosan változnak, nem évről évre, inkább hónapról hónapra (vagy napról napra)? Az agrárium – egy bizonyos szemszögből – az okozója ennek a változásnak (vagy a változás sebességének), azonban a legnagyobb elszenvedője is, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni. Az Antarktiszon a marsi uborkatermesztés körülményeit, lehetőségeit modellezik, miközben nem vagy csekély hatékonysággal tudjuk megelőzni a takarmányok mikotoxinszennyezettségét, nem tudunk az új, invazív fajokkal mit kezdeni a különböző termelési, termesztési rendszerekben, és nem tudjuk pontosan a választ arra sem, hogy miként fogunk tudni etetni 2050-ben 10 milliárd embert úgy, hogy közben a bolygónkat se tegyük tönkre.
Alkalmazkodás
A szélsőséges klimatikus események állandósulni látszanak világunkban. Az éghajlatváltozás folyamata nem feltétlen kellene, hogy negatív aspektust kapjon, a probléma azonban a változás ütemével és az alkalmazkodási lehetőségek szűk körével függ össze. A probléma súlyosságát jól érzékeltetik az Európai Unió éghajlatvédelmi szakpolitikai és stratégiai rendelkezései is, amelyek egyrészt a kibocsátáscsökkentési intézkedések kialakítását, másrészt az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodást támogató feladatok kialakítását és végrehajtását célozzák.
Alkalmazkodás – a klímastratégia kulcsmondata. Darwin óta tudjuk, hogy azok a fajok a legsikeresebbek a Földön zajló „játékban”, amit életnek nevezünk, amelyek rugalmasan tudtak alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, legyen az bármilyen feltétel és bármilyen változás. Az alkalmazkodás azonban időigényes folyamat, sok lehetőséggel és sok zsákutcával.
Évmilliók alatt a különböző fajoknak volt idejük a megfelelő stratégiát kidolgozni a túléléshez, úgy tűnik azonban, most nem állnak rendelkezésünkre évmilliók, évszázadok, de lehet évtizedek sem, hogy alkalmazkodjunk a megváltozott termelési feltételekhez.
Illúzió azt gondolni, hogy Magyarország és a magyarországi agrárium ágazatai kimaradnak ebből a folyamatból.
Fenntartható állattenyésztés
Hogyan lehet rövidíteni, egyáltalán lehet-e siettetni, gyorsítani az alkalmazkodási stratégiák kidolgozását, végrehajtását? A termelési feltételek folyamatosan változnak egy egymással összefüggő, komplex rendszerben. Minél több adatunk, információnk van a változás egyes elemeiről, a változás gyorsaságáról és az egymással összefüggésben levő ok-okozati viszonyokról, annál gyorsabban és hatékonyabban tudunk reagálni a váratlan eseményekre. A termelési költségek jelentős része a takarmányozáshoz köthető az intenzív, nagyüzemi állattartó rendszerekben.
A takarmányozás tudományág 1866 óta gyűjti, formálja és aktualizálja az adatbázisát. 150 éve foglalkozik azzal, hogy a különböző kémiai karakterű táplálóanyagokat hogyan tudja a leghatékonyabb módon felhasználni az állati eredetű élelmiszerek előállításában.
A releváns adatok gyűjtése és értékelése, a modern technológiai feltételek mellett sokkal egyszerűbbnek tűnik, ugyanakkor a termelés intenzitásának növekedése a változó klimatikus feltételek között újabb problémákat és megoldási stratégiákat kíván. A nem megfelelő minőségű és táplálóanyag-összetételű takarmányozás, valamint a káros kémiai/mikrobiológiai ágensek jelenléte a takarmányokban akut probléma. A laboratóriumi vizsgálatok, a takarmányok kémiai-analitikai vizsgálata, különböző tesztek, gyorstesztek és a nyers adatok feldolgozásán alapuló okszerű takarmányozási gyakorlatok kialakítása egyik fontos alapja a megoldási stratégiáknak. Ugyanakkor a hazai takarmányalapanyag-előállítás szerkezete meglehetősen egysíkú, diverzifikálása nemcsak a klímaváltozás, hanem a fenntartható állattenyésztés szemszögéből is fontos. Az állattenyésztés fenntarthatóvá tétele, egyben a takarmányozás klímakitettség elleni alkalmazkodási stratégia része is (lehetne), a rendelkezésre álló takarmányforrások hatékony felhasználása, beleértve az ipari melléktermékek felhasználását, az élelmiszeripari hulladék és a pazarlás csökkentését, valamint a lehetséges takarmány-alapanyagok körének bővítését. Érdekes, hogy amíg az élelmiszeripar egyik legnagyobb problémája a feldolgozási hulladékok felhalmozódása, kezelése, ártalmatlanítása, addig a magyarországi takarmánybázis – alapanyagvariációk szempontjából – alapvetően szűk keretek között mozog.
Világszerte tendencia az élelmiszer-hulladékok hasznosítására irányuló javaslatok, módszerek kidolgozása és hasznos melléktermékekké, takarmány-alapanyaggá alakítása, főként most, hogy a klímaváltozás már a takarmánynövények termesztése során komoly fenyegetettséget jelent.
Egyrészt az alapanyagok körének bővítése, másrészt a változó táplálóanyag-összetétel miatt a laboratóriumi analízisek, és azok eltérő technológiai formái még inkább felértékelődtek a takarmányozásban, állattenyésztésben.
Laboratóriumi körülmények között kémiai-analitikai módszerekkel történik a különböző kémiai karakterű táplálóanyag-csoportok mennyiségének, egymáshoz viszonyított arányának a meghatározása.
A laboratóriumból a jászolba
A takarmányokban lévő táplálóanyagok meghatározása és a takarmányok táplálóértékének pontos ismerete kulcsfontosságú az állattenyésztésben. Laboratóriumi körülmények között kémiai-analitikai módszerekkel történik (Weendei analízis) a különböző kémiai karakterű táplálóanyag-csoportok mennyiségének, egymáshoz viszonyított arányának a meghatározása, a szárazanyag-, nyersfehérje-, nyersrost-, nyerszsír- és nyershamutartalom-méréseken keresztül. A vizsgálati eredményekből – figyelembe véve a táplálóanyagok biológiai hasznosulását – a takarmány táplálóértéke pontosan kiszámítható. Ugyanakkor a Weendei analízis vizsgálati elemei vegyszer-, szaktudás- és időigényesek, így nem lehetséges az azonnali eredményközlés. Az azonnali visszacsatolások, a valós idejű elemzési folyamatok ugyanakkor hozzájárulnak a gyors és megfelelő döntéshozatalhoz. A közeli infravörös spektroszkópia (NIRS) alkalmazása a takarmányozásban lehetővé tette, hogy a laboratórium – legalábbis részben – kikerült az istállókba. A folyamat- és minőségellenőrzések átvitele a laboratóriumból a jászolba idő- és energiaspóroló megoldás.
Ha van lehetőség a helyszínen folyamatosan felügyelni a táplálóanyag-tartalom változását, azonnali visszajelzést kapva egyes paraméterekről, az ezeknek a megengedettnél nagyobb mértékű eltéréseiről, a hiba időben korrigálható, még azelőtt, hogy az állat elé kerülne a takarmányadag.
A takarmányipar kutatási fókusza az utóbbi években az olyan gyorsvizsgálati módszerekre is kiterjedt, melyek alkalmazásával a takarmány-alapanyag takarmányozásra való alkalmassága néhány perc leforgása alatt ellenőrizhető, ezzel segítve a takarmányos szakember döntését. A NIRS-technológia gyakorlati alkalmazhatóságának a méréstechnológiai háttér, a hardver- és szoftverkialakítás, az elérhető adatbázisok, kalibrációk és nem utolsósorban a beruházás költsége szab határt. Mindkét takarmányanalitikai technikának, technológiának van tehát pro- és kontra oldala, az összképet nézve azonban mindkét technológiának helye és feladata van a rendszerben, egymást kiegészítve.
Adaptált megoldások
Fontos láttatni a gazdálkodókkal, hogy a takarmányok analízise elengedhetetlen a hagyományos és a precíziós rendszerekben egyaránt. Nem plusz költségként kell értékelni, hanem mint befektetést, információt, adatot. Jelen termelési körülmények között az adatok, információk eszközt adnak a kezünkbe, hogy a rendelkezésre álló takarmányok mennyiségét és minőségét biztosítsuk az állatok jólléte, és végső soron a humán fehérjeellátás érdekében.
A Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület célja, hogy a legfrissebb tudományos és technológiai innovációkat megismertessük és átemeljük a hazai gazdálkodók gyakorlatába. A precíziós állattartás és takarmányozás megoldásait adaptáljuk a hazai gazdálkodási rendszerekbe, összekapcsolva az ágazatban dolgozó kutatók, fejlesztők, gyártók és felhasználók körét.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság/ Süli Ágnes
Fotó: Magyar Mezőgazdaság
