Négy év kihagyás után, új szervezetben és az agrárkamara támogatásával szerveztek cseresznye szakmai napot Érd Elvira-majorban. Új magyar fajtajelöltekről, intenzív termesztésre alkalmas alanyokról és művelésmódokról, a repedés elleni beavatkozásokról hallhattunk.
2023. június 20.
Hároméves az a kísérleti ültetvény, ahol alanyokat, alany-nemes kombinációkat és új művelésmódokat vizsgálnak a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont munkatársai.
A cseresznyenemesítés igencsak felgyorsult a magánnemesítők tevékenysége következtében, és változtak az új fajtákkal szemben támasztott követelmények is, derült ki Békefi Zsuzsanna előadásából.
Az elvárt méret legalább 30 milliméteres átmérő, fontos a kemény, ropogós hús, nyugaton inkább az édes íz, a pulton tarthatóság és hogy ne repedjen a gyümölcs. Igyekeznek minél korábban, illetve későbben szedhető cseresznyefajtákat létrehozni. A nemesítők célja az öntermékenység is, ami a termesztésben okozhat problémákat, mert ritkítás híján elaprósodhat a cseresznye. Egyre jobban figyelnek a fák hidegigényére, ami meghatározza, hogy milyen klímán lehet eredményesen termeszteni az adott cseresznyefajtát. Léteznek 170, illetve 1300 hidegegységet igénylő fajták, érzékeltette a különbséget az előadó.
A külföldi nemesítési programok ismertetése után Békefi Zsuzsanna bemutatta az Érden született legújabb cseresznyéket. A Bigarreu Burlat után körülbelül egy héttel érik az Elvira és a Magdolna, mindkettő eléri a 30 milliméteres átmérőt, sötét héjú, szép cseresznyék, a Magdolna kemény húsú, fűszeres aromájú. Még egy héttel később érik a Kira, ez is nagy, kemény húsú, édes, aromás cseresznye. Különlegesség a kétszínű, sárga-piros Pillangó, ami ebben a kategóriában kiemelkedően kemény húsú, édes gyümölcsöt terem. Késői érésű a B/109 és a 16/77 hibrid.
Hrotkó Károly professor emeritus a koronaformák fejlődését vázolta fel előadásában. Régen még azt tanultuk, hogy a cseresznye nem szereti a metszést, de ez az állítás mára megdőlt, számos intenzív koronaformát alakítottak ki.
A legújabb művelésmódoknál már a legfontosabb cél a keskeny, géppel művelhető és szüretelhető korona fenntartása, ezek a sövényszerűen kialakított fák támrendszert igényelnek.
Kettőt közülük az új kísérleti ültetvényben is láthattunk: a sorirányban kialakított Y-koronát és az UFO-t. Ezeket itthon most próbáljuk ki, ami azért nagyon fontos, mert a termőhelytől és a fajtáktól is függ a termesztésmódok sikere. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kívánt termésmennyiség eléréshez nemcsak termőrészekre, hanem lombra is szükség van, ezért kiegyenlített, vegyes hajtásrendszert kell meghagyni a fákon.
Az ökölszabály az, hogy egy kilogramm cseresznye kineveléséhez 1,25 négyzetméter levélfelület szükséges.
Az új koronaformákhoz új, féltörpe-törpe növekedésű alanyok is kellenek, amelyek főként Nyugat-Európában, nedvesebb éghajlaton terjedtek el, a mediterrán országokban középerős, erős vegetatívan szaporított alanyokat használnak. A kísérleti ültetvényben Gisela 6 és Weigi 2 alanyokat próbálnak ki, utóbbi nemzetközileg is tesztelés alatt álló többszörös hibrid alanyfajta.
Nincs áttörés a gyümölcsrepedés megelőzésében, mondta Simon Gergely tanszékvezető: a legjobban a termőhely időjárása befolyásolja ezt a problémát. Saját kísérleteiben meggyben vizsgálta különböző készítmények hatását.
Kalciumtartalmú szerekkel 20-30%-kal sikerült visszafogni a repedést, ha a szüret előtt 5-7 héttel elkezdték a lombtrágyák használatát.
Ilyen sok kalciummal viszont káliumhiányt „sikerült” előidézni, figyelmeztetett. A kalcium javítja a sejtfal szilárdságát és rugalmasságát, ezáltal kevésbé reped a gyümölcs. Az is célravezető, ha valamilyen anyaggal kizárjuk a vizet vagy gyorsabban lecsorog a gyümölcsről. Leggyakrabban fóliatakarással védekeznek az eső ellen, amire különböző, igen drága rendszereket fejlesztettek ki. És ha már felépült a fóliát tartó támrendszer, rovarhálóval is be lehet borítani az ültetvényt a foltosszárnyú muslica, poloskák és cseresznyelégy ellen.
Az ültetvényben Hrotkó Károly és Mohay Piroska mutatta be az első megfigyeléseket és válaszolt a résztvevők kérdéseire.
Részletes beszámolónk a Kertészet és Szőlészet 26. számában lesz olvasható.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Horváth Csilla
Fotó: Varga László
