Ha a talaj nedves, sok gép eléri azt a határt, amikor már nem tud kíméletes módon haladni rajta. A gazdasági korlátok és a talajvédelmi követelmények közötti egyensúlyozás különösen szembetűnő a hígtrágya tavaszi kiszórásakor. PD Dr. Joachim Brunotte, Dr. Marco Lorenz és Maike Weise, a braunschweigi Thünen Intézet munkatársai a gyakorlatban is kiszámíthatóbbá akarják tenni ezt az egyensúlyozást.
2024. január 27.
Gondok a hígtrágyával
Hogy miért kiemelten fontos a trágya talajra kiszórásának hatására fókuszálni? Az új német műtrágyarendelet követelményei a hígtrágya kijuttatásának őszről tavaszra történő halasztásához vezettek. Ennek célja a kibocsátások megakadályozása. Mivel az altalaj a téli csapadék miatt hajlamos a nedvességre, alkalmazkodási stratégia szükséges a talaj kíméletes forgalmának biztosítására. Mivel a trágya mennyisége növekszik, és a kijuttatási ablakok meghatározottak, ez a beállítás csak technológiai úton lehetséges.
Talajtömörödés Németországban
A problémára, vagyis a talajtömörödés terjedésére vonatkozó kérdésre sajnos nem létezik átfogó válaszi. Egyes szövetségi államokban és régiókban léteznek állapotfelmérések és állandó talajmegfigyelési területek (BDF), amelyek a talaj fizikai paraméterei alapján írják le a talaj állapotát. Emellett léteznek szelektív terhelési vizsgálatok is, amelyek az egyes gépek alatti és teljes munkaláncok alatti forgalom okozta talajszerkezet-változásokat vizsgálják.
Ennek eredményeként az összes vizsgálat nem mutatta ki a talaj kiterjedt tömörödési károsodását, csak egyedi esetekben művelőutakon, fordulókon vagy olyan táblákon, ahol a betakarítást gondatlanul végezték magas talajnedvesség mellett. Mivel mindig is vágytak a talajtömörödési károk átfogó felmérésére, számos modellt (pl. előterhelés) fejlesztettek ki az értékeléshez.
Ezek azonban nem tükrözik a teljes munkaláncokon fellépő valós mechanikai terhelést, mert csak az egyes kerekeket veszik figyelembe. Ezért új koncepciót dolgoztak ki a Thünen Intézetben a németországi talajtömörödés kockázatának becslésére, valamint a különböző gépesítésekre vonatkozó átlagos regionális átjárhatósági napok levezetésére.
Hogyan működik az új koncepció?
A változások idején mindig az alkalmazkodási stratégiákról van szó – és ez itt is így van. Szóval ez a gondolkodásmódtól függ. Nem a talaj reagál a géphasználatra és a teljes munkaláncokra, hanem a munkaláncoknak kell alkalmazkodniuk a talaj tömörödési érzékenységéhez.
Ezért olyan adaptációs stratégiákra van szükség, amelyek a talajviszonyokból származnak, és egyben lehetővé teszik a gépek jövedelmező használatát. Az intézet tervezési koncepciója figyelembe veszi mind a helyszín adottságait, mind a járműparamétereket.
Első lépésben a talajtípus és a talajnedvesség alapján levezetik a szántóföld tömörítési érzékenységét. A talajnedvesség aktuális változásai különböző mélységekben a párolgás napi rendszerességgel történő kiszámításával és öt tömörítési érzékenységi osztályban térképezhetők fel.
A második lépés a hosszú távú terepi mérések és a KTBL technológiai adatbázis alapján a teljes munkaláncok mechanikai terhelését veszi figyelembe. A terhelés összetevői a kerékterhelésből, a gumiabroncsnyomásból, az érintkezési felületi nyomásból, a borulások számából és a pályaterület-megosztásból állnak, és lehetővé teszik a munkaláncok 5 terhelési osztályba történő besorolását.
A harmadik építőelemben ezután a mezőgazdasági gépek mechanikai terhelését a talaj rugalmasságával hasonlítják össze egy öt osztályú rendszerben.
Gyakorlati próba
Három hígtrágyaszórási technikát hasonlítottak össze valós szántóföldi körülmények között: (1) egy traktort tandem hígtrágya-tartálykocsival, gumiabroncsnyomás-beállító rendszerrel, 3 bar gumiabroncsnyomással és képzés nélkül, (2) egy önjáró hígtrágyaszállító tartályt (1,5 bar) és (3) traktor hígtrágyatömlőkkel (0,8 bar), beépítéssel. A talajnyomás és az ülepedés, valamint a talajfizikai mérések kimutatták, hogy nemcsak a kerékterhelés, hanem a borulások gyakorisága és a guminyomás is befolyásolja a talaj állapotát.
Az eredmény az volt, hogy a tandem és a tridem dobok használatát, annak ellenére, hogy csak közepes kerékterhelés, kritikusnak tekintették a sok borulás és a közúti szállításhoz szükséges magas belső abroncsnyomás miatt. Ez a technológia gyakran megtalálható a saját gépesítéssel rendelkező cégeknél – a gumiabroncsnyomás-beállító rendszerek gyakoriak a vállalkozók körében. Ezzel az eljárással a zagyot egy külön műveletben is be kell építeni két további hengerrel.
A kíméletes fokozatú/rákfokozatú önjáró jármű a nagy kerékterhelés ellenére kevésbé befolyásolja a talaj állapotát, de csak az egyszerű borulásnak, az alacsony guminyomásnak és a nagy menetsebességnek köszönhetően. A hígtrágyatömlő rendszer teljesít a legjobban, mert a hígtrágyát ideiglenesen a fordulóban tárolják, és a szóró traktor alacsony kerékterheléssel, 1 bar gumiabroncsnyomás alatt működik, és csak kétszer fordul fel.
Beszerezhetőség
Az egyes cégek előnyeinek további javítása érdekében az őszi és tavaszi trágya kiszórására átjárhatósági napokat határoznak meg, amelyeken talajkímélő módon lehet a talajon közlekedni. Ezt példákkal demonstrálták az intézetben, ahol összehasonlítható talajtípusok vannak a felső talajban, de eltérő csapadék/talajnedvesség az őszi és tavaszi kijuttatáshoz.
Példaként két könnyebb, azonos talajtípusú talajt választottak. Az egyiket Mecklenburgban (szárazabb), a másikat Felső-Svábországban (nagyon nedves). Ősszel a mecklenburgi telephelyen az évek során átlagosan a teljes 61 napos időszak (szeptember 1-jétől október 31-ig) rendelkezésre áll az önjáró hígtrágya és hígtrágyatömlő rendszerekben.
Egy tridem hígtrágyatartályos traktornál ez csak 35 nap. Felső-Svábország nagyon párás helyén ősszel 34 nap áll rendelkezésre a hígtrágya tömlős kijuttatására. A másik két technológiai változat a túlzott mechanikai igénybevétel miatt nem használható.
Tavasszal, február 1. és április 30. között, az évek során átlagosan a termőtalajt nézve, mindössze két-négy nap áll rendelkezésre a tridemhordós traktornak arra, hogy mindkét helyen úgy terítse ki a talajt, hogy védje azt. Mecklenburgban az önjáró jármű 14 napig, a hígtrágyatömlő rendszer 33 napig használható. Felső-Svábföldön a talajkímélő kijuttatás csak hígtrágyatömlőkkel tíz-tizenkét napon lehetséges.
A talajhoz azonban mindkét helyen ez idő alatt nem lehet hozzáférni a trágya kiszórásához, mivel az altalaj nagy tömörödési veszélynek van kitéve. Szélsőséges, minimális csapadékos években a talajok szárazabbak, és több járható nap áll rendelkezésre. Ha azonban több csapadék esik, még tovább csökken az alkalmas napok száma.
Hasznosítható gyakorlat
Ezeknek a forgalmi napoknak az az előnyük a gyakorló számára, hogy a talajkímélő közlekedésre tervezhetnek beruházásokat, hasznosítási napokat, és nem csak a gazdasági szempontokra kell koncentrálniuk.
Ha a forgalmi napok a kedvezőtlen talajviszonyok miatt korlátozottak, akkor szünetet kell biztosítani. A jövedelmezőséget így nem magas éves kihasználtsággal lehet elérni, hanem a teljes használati időszakra vetített magas kihasználtsággal. Jelenleg egy olyan online alkalmazás fejlesztésén dolgoznak a Thünen Intézetnél, amelyben a hosszú távú időjárási adatok és a rövid távú időjárás-előrejelzések is bekerülnek a cégspecifikus gépadatokhoz a pontos üzemtervezés érdekében. A költségeket ellensúlyozni kell a talajkímélő kijuttatási módszerek pénzben kifejezett előnyeivel, ellenkező esetben az ilyen intézkedések gyakorlati elfogadása csorbát szenved.
Forrás: Margó.hu, agritechnica.com
Fotó: Unsplash
