Új témát jártak körül Szatymazon a 29. alkalommal megrendezett Barackvirágnapon a Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetsége szervezésében. E majdnem három évtized tanulsága, hogy mindenkinek megvan a gyenge pontja, amin javítva sokat lendíthet a gazdálkodásán. A szakmai rendezvényekkel ebben kíván segíteni a gazdatársaknak a szövetség.
2023. április 22.
A világon a hatodik legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs az őszibarack, hazánkban körülbelül 5000 hektár a termőterülete, mondta köszöntőjében Fodor Imre megyei agrárkamarai elnök.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a magyar mezőgazdaság teljesítményét bemutatva elmondta, hogy tavaly több mint 23 milliárd euró értékben exportáltunk, ami alapján valósnak látszik a 2030-ra kitűzött cél, a 15 milliárdos kivitel elérése. Hozzáadott értékben is előreléptünk, tavaly a kivitelünk 73%-a feldolgozott termék volt.
Az aszály miatt 19%-kal visszaesett a termelési volumen, és a klímaváltozás minden téren érezteti a hatását.
A kertészetben az almatermesztők szenvedték meg legjobban a szárazságot, nagyon kevés lett az országos termés, őszibarackból viszont az előző fagyos évnél jóval több termett. A szántóföldi zöldségnövények közül a zöldborsót állítja nehéz helyzet elé a júniusi meleg, ami korábban nem volt jellemző. Ezzel a kérdéssel sokat kell még foglalkozni, hangsúlyozta Farkas Sándor.
Minden nehézség ellenére gépbeszerzésben például az egyik legsikeresebb év volt 2022, összesen 212,4 milliárd forint igényt jelentettek be a termelők, és 2200 traktort, 3500 munkagépet, 230 önjáró permetezőgépet és 700 kombájnt szereztek be. A munkaerőhiányt modern termesztéstechnológiával, automatizálással, digitalizációval, precíziós gazdálkodással lehet ellensúlyozni az ágazatban, tette hozzá. Szükség van a versenyképességünk javítására, korszerű, piacképes fajták termesztésére is.
Az öntözés önmagában nem oldja meg a gondjainkat, technológiaváltás is kell hozzá és jobban kell figyelni a talajainkra, figyelmeztetett a miniszterhelyettes.
Magyarországon komoly kárt okoz a talajvízszint süllyedése, az alföldi folyómedrek 1,5-2 méter mélyen bevágódtak és oda szivárog el a talajvíz. Emiatt erdők, erdősávok pusztulnak el. Ezeket a vizeket pótolni csak 5-10 év alatt lehet, amihez megfelelő tározókapacitás kialakítása szükséges. Olyan területeket kell bevonni a vízgazdálkodásba, ahol vizet lehet megtartani. Az öntözésfejlesztési támogatásokra június 30-ig lehet pályázni. Eddig körülbelül 2 milliárd forintot ítéltek meg 27 öntözési közösségnek.
Visszanyerni a gazdák bizalmát
A kertészet adja a hazai mezőgazdasági termelés ötödét, összesen 2,5 millió tonna árut évente, ami még mindig egymillió tonnával kevesebb, mint a rendszerváltás előtt, mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti és beszállítóipari osztályának vezetője. Az utóbbi években különösen nehéz helyzet alakult ki a koronavírus-járvány, a tavaszi fagyok, valamint a drasztikus áremelkedések következtében.
Oda jutottunk, hogy nettó gyümölcsimportőrök lettünk, a rendszerváltás óta a gyümölcstermesztésben következett be a legnagyobb veszteség.
Egy ültetvényben a rossz döntések évekre szólnak. Jobb hatékonysággal és szervezettséggel lehet kilábalni a bajokból, amiben együtt dolgozik a NAK és a FruitVeB szakmaközi szervezet. Olyan szakpolitikai döntésekre is szükség van, amelyek lehetővé teszik a hatékony, összefogott munkát, ilyen például, hogy nem kell visszasajtolni a termálvizet a hajtatókertészeknek, vagy a termelői szervezetek bevonása a feldolgozóipar fejlesztésébe. Európában a termelői szervezetek olyan jogokkal rendelkeznek, mint a gazdák, nálunk inkább nagykereskedőnek tekintik azokat. Olaszországban például a paradicsomsűrítmény zöme termesztők tulajdonában lévő feldolgozókban készül, a magyar Globus konzervgyárat is egy francia termelői szervezet vásárolta meg. Rendbe kell tenni a tészeket és visszanyerni a gazdák bizalmát, összegezte véleményét Mártonffy Béla.
Ugyancsak fontos visszahozni a fajtakísérleteket, javítani a magyar nemesítők helyzetén.
Amelyik programra háromévenként kell pályázni, azzal nem lehet gyümölcsöt nemesíteni. Használni kell a papíron meglévő termőhelyi katasztert, mert nem jó irány, hogy bárki bármit bárhová telepíthet. Nemcsak a termésbiztonság miatt szükséges a termőhelyi kataszter, hanem azért is, mert abból megbízható adatokat lehet nyerni a fajtákról, termesztésmódokról. Ma sajnos nagyon kevés megbízható adatunk van a gyümölcstermesztésről.
Elsődleges tápnövénye a barack
Tíz éve jelent meg Magyarországon az ázsiai márványospoloska, amely a Japánban és a Koreai-félszigeten lévő őshazájából mára az egész északi féltekén elterjedt, kezdte a kártevő bemutatását Fail József, a MATE Növényvédelmi Intézetének igazgatója. A sok tápnövényű kártevő teljes egészében ki tud fejlődni az őszibarackon, és sajnos július közepétől van jelen nagyobb egyedszámban a természetben, így a gyümölcsösökben is.
Nagyon mozgékony rovar, a második stádiumú lárvái több tíz métert gyalogolnak, ami nem jellemző a többi poloskafajra.
Hazánkban két nemzedéke van, a kifejlett poloskák telelnek. A második nemzedék szeptemberre fejlődik ki. A hőmérséklet befolyásolja az egyedszámát, 2021 előtt tömegesen lehetett fogni, azóta kevesebb kerül a csapdákba. Az ázsiai márványospoloska fejlődési küszöbhőmérséklete 13 °C, a fölső határa 36 °C, vagyis nagyon jól viseli a hőséget.
A telelő egyedek összegyűlnek és résekbe húzódnak, ezért jelennek meg gyakran az ablaktokokban, redőnyökben. Általában március végén kezdenek előjönni, de 2021-ben például csak májusban. Összesen körülbelül fél évig vannak ebben a telelő állapotban, mert már akkor nekiindulnak védett helyet keresni, ha 15 °C alá csökken a hőmérséklet. Magyarország klímája megfelel az ázsiai márványospoloska számára és a klímaváltozással csak még jobb lesz. Még a hidegebb teleink sem állítják meg, ugyanis mínusz 18 °C-ig túléli a fagyokat.
Táplálkozása során szipókáján keresztül a gyümölcs húsába pumpálja a nyálát, és már előemésztett tápanyagot szív fel.
Ennek hatására a szívás helyén besüppedő, gyakran barnult, szivacsos állományú folt alakul ki a gyümölcshúsban. Az almástermésűeket már a kötődéstől szívogatja. Általában a termés tömege nem csökken, de a csúnya kártétel miatt eladhatatlanná válik. A poloska különösen kedveli a hüvelyeseket, a csemegekukoricát, a kölest, a cirkot, a paradicsomot, a paprikát.
Védekezésre kombinált módszereket lehet használni, mert egyelőre nincs egyetlen biztos megoldás az ázsiai márványospoloska ellen. Őszibarackban használható rovarölő hatóanyag a deltametrin, a lambda-cihalotrin, az eszfenvalerát és az acetamiprid. Közülük az 1-2 hét élelmezés-egészségügyi várakozási idejű készítményeknél figyelni kell a szüret időzítésére, és ez idő alatt értelemszerűen nem védenek a poloskától. Az EU-ban engedélyezett dózisok pedig jóval alacsonyabbak, mint amit az USA-ban használnak.
Az ázsiai márványospoloska természetes ellensége a hazánkban honos Anastatus bifasciatus fürkészdarázs, de mindössze 2-4%-ban parazitálja a poloskatojásokat.
Kísérleteztek az egyetemen a Beauveria bassiana gombát tartalmazó készítménnyel is, ami takácsatkák és molytetvek ellen már rendelkezik engedéllyel. A laboratóriumban 70%-os páratartalomban két hét elteltével körülbelül 90%-os hatékonyságot mutatott az ázsiai márványospoloska ellen, szabadföldön azonban nem várható tőle ez az eredmény. Ahhoz ugyanis, hogy a gomba behatoljon a rovar testébe, elég sokáig vizes felületre van szüksége, ami nálunk kevéssé valószínű.
Az USA-ban határozták meg a kártevő aggregációs feromonját, amivel a jó táplálkozó- vagy telelőhelyre hívják fel egymás figyelmét a rovarok. Ezzel a feromonnal nem lehet olyan célzottan összecsalogatni az egyedeket, mint a szexferomonnal, de jelezni lehet a kártevő előfordulását. Hazai kutatásokkal azt is megállapították, hogy az UV, a kék, a sárga és a zöld fény egyaránt vonzza az ázsiai márványospoloskát, a feromoncsapdát ilyen fényforrással kombinálva többet lehet belőlük fogni, számolt be eredményeikről Fail József.
Jellemző még a poloskára a rezgéssel történő kommunikáció, ez alapján kelnek ki például egyszerre a lárvák a tojáscsomóból.
A kifejlett egyedek is így jelzik a helyzetüket. Ahhoz, hogy sok poloskát lehessen összegyűjteni kis helyen, a hímek által termelt aggregációs feromonra és a nőstényekre jellemző „topogásra” is szükség van.
Repellens anyagokat is teszteltek a MATE Növényvédelmi Intézetében, de a vizsgált illóolajok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Sok haszna van a takarónövényzetnek
A talajápolásról szólt Kökény Attila és Zomborszki Attila előadása, mindketten tagjai a Talajmegújító Gazdák Egyesületének. Kökény Attila informatikusból lett gazdálkodó, és már a kezdet kezdetén feltette a kérdést, hogy miért „szántanak versenyt” a gazdák.
A bolygatás hatására ugyanis felszabadul a szén a talajból, vagyis veszít a humusztartalmából.
Ennek elkerülésére minél gazdagabb növényvilágot kell fenntartani a mezőgazdasági területeken, hogy azzal segítsük a talajban élő mikroorganizmusok sokféleségének fennmaradását. Két kultúra közt érdemes tehát 10-14-féle növényből álló keveréket vetni, talajmunka nélkül, közvetlenül a tarlóba. Így soha nem áll le a mikrobák tevékenysége, folyamatosan kapják a táplálékot a növényzettől.
Zomborszki Attila Nyíregyházán gazdálkodik homokos területen, ahol még megvannak a százéves fasorok, amelyeket a homok megállítására ültettek. A talaj fölső 10 centiméteres rétege a legértékesebb, azt kell megóvnunk tehát az erózitótól, deflációtól. Legjobban élő növényekkel lehet megfogni a talajt és a benne lévő tápanyagokat, valamint a vizet, hangsúlyozta az őszibarackot is termesztő gazdálkodó, és ebből a szempontból a gyom is takarónövénynek számít.
Gyümölcsösben a soralj kezelése okozza a legtöbb gondot.
Ha mechanikai gyomirtást végzünk, könnyen megsérül a gyökér vagy a gyökérnyak, a sebeken át pedig megfertőződik a növény, illetve könnyebben támadja meg a fákat a nagy farontó. A bolygatás hatására romlik a talajélet a művelt sávban. Éppen ezért a sorok alját is bevetette aprómag-keverékkel, amiben mustár, olajretek, fehér here, homoki zab és talajművelő retek volt. Ez utóbbi egy nagyon erős karógyökeret fejlesztő amerikai retekfajta, ami akár másfél méterig lehatol a talajba. A magvetés az idős fák alatt nem kelt ki megfelelően, pedig a fehér here nagyon jó lenne a barackfák alá. Ezzel a keverékkel szinte nem kell nitrogént adagolni az ültetvényben, mert nemcsak nitrogéngyűjtő növények vannak benne, hanem a nitrogén kimosódását is megakadályozza a növényzet.
A takarónövények közül a legjobb talajlazítók a karógyökeret nevelő fajok, mint a mustár, az olajretek, a repce és az említett talajművelő retek, amelyek képesek áttörni gyökereikkel a tömött talajréteget.
Őszibarackosban a legcélszerűbb a fehér here használata lenne, de homoktalajon nem marad meg eléggé, osztotta meg tapasztalatait Zomborszki Attila.
Olyan növényekre van szükség, amelyek nem versengenek a fákkal, jó takarást adnak és bírják a taposását, kaszálást. Most rozs és szöszös bükköny keverékét vetné el kézzel, közvetlenül a meglévő gyomokra, és hengerezéssel tömörítené a vetést, szólt a tanácsa.
A takarónövényzet előnye, hogy megakadályozza a talaj elhordását, kiegyenlítettebb talajhőmérsékletet eredményez, később melegszik fel, illetve később fagy át a talaj. Javul a talajélet és kisebb a tápanyag-kimosódás. Néhány nappal később virágzanak a fák a takart területen, ezzel is csökken a tavaszi fagykárok esélye, érésidőben viszont nincs különbség a takaratlan területekhez képest. Elég sok vizet is lehet nyerni a növényzettel, főleg a késő őszi, téli időszakban, mert kicsapódik rajta a pára és a földbe szivárog. Összesen 10-20 milliméter csapadéknak megfelelő vízmennyiséget lehet összegyűjteni. Cserében viszont korábban kell elkezdeni az öntözést az ilyen ültetvényben. Több vízre nincs szükség, mert a kisebb párolgási veszteség miatt éves szinten kiegyenlítődik a vízmérleg.
Kaszálásnál 12-15 centiméteres tarlót ajánlott hagyni.
Takarónövényekkel látványos eredményt lehet elérni a talajszerkezet javításában, a humusztartalom emelkedése nem ilyen gyors.
Hátránya is van ennek a művelésnek, hiszen új gépeket kell beszerezni hozzá, nehezebbé teszi a nyesedék összegyűjtését, és akadályozhatja a fagyvédelmet, ha FrostBusterrel végzik. Kedvezőtlen, ha elszaporodnak benne az évelő gyomok, mint a perje, illetve a pockok. A rágcsálók ellen ülőfák kihelyezésével lehet védekezni, és jó, ha rókák is élnek a közelben. Egy rókacsalád öt hektárról szedi össze a pockokat.
A takarónövényzethez szükséges magkeveréket néhány tízezer forintért lehet megvenni, ami nem nagy összeg az őszibarack 3 millió forintra tehető művelési költségéhez mérten.
Forrás: Kertészet és Szőlészet/ Horváth Csilla
Fotó: Kertészet és Szőlészet/ Horváth Csilla
