Az idei esseni IPM kertészeti kiállítást a környezettudatosság, klímavédelem és fenntarthatóság járta át. A Német Faiskolák Szövetsége (BdB) égisze alatt Fa–Város–Klímaadaptáció címmel a Több zöld várost Európának kampány részeként szemináriumot is tartottak, amely különböző szempontok szerint mutatta be a városi zöldfelületek, különösen a városi fák faiskolai szaporításának, ültetésének, valamint ápolásának eddigi tapasztalatait.
2023. március 12.
A témához igazodva, a jövő fáira, a meleg- és szárazságtűrő növényekre helyezve a hangsúlyt a BdB mindennap vezetett túrákat szervezett a csarnokban, ahol a klímatűrő fák jelentőségével ismerkedhettek meg az érdeklődők.
A klímaváltozás komoly hatással van a városi zöldfelületekre, az utóbbi száraz és forró nyarak, a nagyobb sugárzás, a megváltozott csapadékeloszlás csak tovább súlyosbította a városi fák egyébként is kritikus helyzetét.
Az eddig általában ültetett utcai fafajok közül sok nem alkalmazkodik kellően az éghajlati változásokhoz. Mivel más, a mi szélességi köreinken nem őshonos fafajok bizonyos esetekben jobban viselik az újdonsült körülményeket, a jövőben ezeket is nagyobb mértékben kell alkalmazni.
Mindezeket a tapasztalatokat a nagy faiskolák már beültették termesztési gyakorlatukba, hiszen a jövő fáit már ma nevelik az üzemek.
A német faiskolák szövetsége a települési zöldfelület-fenntartói közösség (GALK) városi fák munkacsoportjával karöltve a közelmúltban dolgozta ki azt az összeállítást, amelyben összesen 65 új és bevált fafajt és fajtát mutatnak be részletesen. Az összeállítás az önkormányzati zöldterület-gazdálkodók és a termelő faiskolák tapasztalatai alapján konkrét ajánlásokat ad a városi fák szakszerű kiválasztásához. A brosúra emellett arra is ösztönözni kívánja a szakmát, hogy a tervezési feladatokhoz mind többféle, telepítésre alkalmas fafajt válasszanak, mert a klímaváltozás elleni küzdelem egyik sarokpontja a városok faállományának minél változatosabbá tétele lesz. Pontosan erre hívták fel a résztvevők figyelmét azon a vezetett körtúrán, amelyen a szakemberek elmondták, hogy nagy szükség van a fajtaújdonságokra, ám ne essünk át a ló túloldalára.
Lényeges, hogy a kertészek ne csak az új vagy divatos fajokra fókuszáljanak, hanem neveljenek szaporítóanyagot a több évtized-évszázad alatt bevált fafajokból is, amelyekről már megbízható tapasztalatokkal rendelkezünk.
Azt is fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy ha egy felületen száz darab facsemetét kell elültetni, akkor azt szerencsésebb inkább tíz különböző fafajból vagy fajtából összeállítani, ne legyen mindegyik egyforma. Nagyon fontos a szakszerű ültetés, és hogy a megfelelő helyre a megfelelő fajták kerüljenek. Ebben a tervező szakemberekre is nagy felelősség hárul.
Fafajok klímamátrixa
Az 1865-ben alapított, jelenleg is családi vállalkozásként működő Lorenz von Ehren faiskolák Hamburgban és Bad Zwischenahnban összesen több mint 550 hektáron dolgoznak, kínálatukban több mint 2000 nemzetség, faj és fajta található. Évente csaknem 500 ezer földlabdás és konténeres fát és cserjét forgalmaznak, közülük legkeresettebbek az útsorfák, a szoliter cserjék, a tű- és lomblevelű örökzöldek, de gyümölcsfákat és formára nyírt fás szárú növényeket is szép számban értékesítenek Németországban, valamint egész Európában.
A faiskola standjánál arra hívták fel a figyelmet a szakemberek, hogy rengeteg környezeti hatás sokkolja a városi fákat, egyebek mellett a magas szén-dioxid-kibocsátás, a szálló por, a magas sókoncentráció, a sugárzó hő, építési munkák, az öntözés hiánya, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
Ugyanakkor az egyre gyakoribbá váló özönvízszerű esőzést, a heves viharokat is el kell viselniük, és a behurcolt kártevőkkel is fel kell venniük a harcot. Ezek együttesen akkora kihívást jelentenek bizonyos fajok számára, amivel aligha képesek megbirkózni, ezért sajnos előbb-utóbb valószínűleg eltűnnek a városképből. Gyakorlatilag olyan városi fákra van szükségünk a jövőben, amelyek „mindenre képesek”.
A fák mérhetetlen szolgálatot tesznek, a fotoszintézis révén minden élet alapját megteremtik, szűrik és tisztítják a levegőt, jelentősen hozzájárulnak a városok vízgazdálkodásához, mivel felszívják az esővizet, így az nem vagy nem akkora mértékben terheli a csatornarendszert. A fák és cserjék tehát rendkívül értékes élőlények, különösen az éghajlatváltozás, a szélsőséges időjárási események idején. A Lorenz von Ehren faiskola hosszú évek óta nevel kifejezetten klímatűrő fafajtákat, ehhez külön parcellákat alakítottak ki az üzemekben, ma már a faiskolából kikerülő összes útsorfa képes megfelelni a klímaváltozás kihívásainak. A kertészet három különböző méretben értékesíti a fákat. A legkisebbek négyszer iskolázott, 20-25 centiméter törzsméretű fák, a közepesek ötször iskolázottak, lombkoronájuk átmérője 2-3 méter, magasságuk 5-7 méter, törzskerületük 35-40 centiméter. A legnagyobbak pedig hétszer iskolázottak, a lombkoronájuk 3-4 méter széles, 7-9 méter magasak, a törzskerületük pedig 50-60 centiméter.
Külön katalógust is összeállítottak az általuk nevelt és ajánlott fajtákról. Listájuk összeállításához a GALK városi telepítésre javasolt jegyzékén kívül egy 2021-es kutatási projekt eredményeire (klíma-fajta-mátrix), valamint a több mint 150 éves termesztési tapasztalatukra hagyatkoztak.
Németországban a GALK azzal a céllal vizsgálja a városi fákat, hogy megalapozott állításokat adjon az egyes fafajok és fajták utcai ültetésre való alkalmasságáról. Az első ilyen tesztjük 1994-ben volt, és azóta folyamatosan terjesztik ki a vizsgálatokat új fajokra és fajtákra. A városi fafajok klímamátrixának osztályozása 16 kategóriát tartalmaz, amely mintegy 250 fás szárú növényt sorol be szárazságtűrés és télállóság szerint. A vizsgálati eredményeket Fás növények a klímaváltozásban című különkiadványban foglalta össze a német faiskolások szövetsége 2009-ben.
A legszínesebb kínálat
A Boomkwekerij De Bruyn faiskola lombos fákat, tűlevelűeket és nagyméretű cserjéket termeszt 150 hektáron. Az általuk kínált több mint ezer fajjal, fajtával a Benelux államok egyik legszínesebb választékával büszkélkedhetnek. Saját termesztésű park- és útsorfákat, szoliter cserjéket és sövénynövényeket nevelnek, de díszfüveket, évelő növényeket és egyéb kerti növényeket is termesztenek. A De Bruyn család az 1920-as években alapította a faiskolát, akkoriban főleg gyümölcsfákat és tűlevelűeket termesztett Begijnendijkben. Az 1970-es évek végén a faiskolát bezárták, a földet eladták, ám tíz évvel később újra elkezdte a termelést a faiskolát jelenleg is üzemeltető generáció három hektáron.
Azóta az üzem a maga 150 hektárnyi területével Belgium egyik legnagyobb faiskolájává nőtte ki magát. Irányító csapatának filozófiája szerint a jövőben nagyszámú olyan fajra, fajtára és kultúrnövényre van szükség, amely fel tudja venni a harcot a hőség, a szárazság, valamint a nedvesebb időszakok kihívásaival.
Ezért arra törekszenek, hogy a fás szárú növények igen széles választékát kínálják, így szeretnék elérni, hogy a különböző környezeti adottságú helyekre biztosan mindig a megfelelő fafajta kerülhessen. A faiskola vezetője szerint csak a jól kiválasztott fa tudja a kívánt végeredményt nyújtani az adott élőhelyen.
Élő szobrok
A természet legnagyobb tiszteletével, az egyszerűségre és eleganciára összpontosítva tervezi különleges élő kerti díszeit a dán Baugaarden Living Art. A szoborszerű, minden tavasszal megelevenedő művészeti alkotásokat a vállalkozás ötletadója, Heinrich Braun csigolyafűzből (Salix purpurea) neveli, különleges, saját maga által kifejlesztett technikát alkalmazva. 2004-ben csupán kísérleti jelleggel látott neki az első fonott és csavart szárú fűzfák és szobrok elkészítésének, az első „alkotásokat” magánszemélyeknek értékesítették.
A vásárlókat lenyűgözte a fák elegáns, ugyanakkor egyszerű megjelenése, nagyon hamar híre ment a különlegességnek, ma pedig már leginkább vállalkozások és viszonteladók részére értékesítik a fűzfa-kompozíciókat.
A vállalkozás folyamatosan fejleszt, újabb és újabb megjelenésű fákkal rukkolnak elő Heinrich Braun saját ötletei alapján. Az élő szobrok, ahogy a szakember nevezi a műveit, csak kis tételben készülnek, ez teszi őket teljesen egyedivé. Mindegyik kitalált formatervezési mintát az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának közösségi mintaoltalma védi.
A Sif, a Living Umbrella® a Harlqeuin, a The Willow Wand®, a The Nordic Palm, a The Tower, a Thor, illetve a Balder névre keresztelt alkotások többsége tökéletesen illeszkedik bármilyen kültéri környezetbe. A korona gyorsan növekszik, jellemzően már az első szezonban teljesen kifejlődik, de a nyár folyamán legalább kétszer vissza kell vágni, hogy tömör és sűrű legyen. A fűzfa törzse is megvastagodik, az egymást keresztező fiatal hajtások idővel összeforrnak. A törzs kialakítását úgy tervezték meg, hogy helyet hagytak LED-es világításnak, a felfelé irányuló világítás a törzsön átszűrődve különlegesen szépen díszítheti a kerteket, parkokat. Így lesz az egyszerű fűzfából többfunkciós, klímatűrő, fenntartható élő kerti dísz.
A Baugaarden Living Art által forgalmazott fűzfa telepítése könnyű, a gyökerek eredése szinte teljesen biztos, azonban az első három-négy héten naponta szükséges öntözni.
A fonott törzs alakjának megtartásához az első évben a hajtásokat össze kell kötni, a második évtől a törzset formáló hajtások kezdenek összeforrni, akkor a műanyag kötözőket el kell távolítani, hogy ne akadályozzák a növekedést. Az első években tavasszal a fűzfa törzsén lévő rügyek ki fognak fejlődni, ezeket egyszerűen le kell szedni. A korona kialakítása során az új hajtásokat 8-10 centiméter hosszúságúra kell visszametszeni, de aki áttetsző koronát szeretne, annak elegendő az ágakat 15-20 centiméterre levágnia.
Forrás: Kertészet és Szőlészet/ Rass Krisztina
Fotó: Lorenz von Ehren faiskola
