Szigorít az EU az állattartó telepek működési szabályain

• – Az új szabályok kötelezővé teszik a legszigorúbb elérhető kibocsátási szintek meghatározását az érintett ágazatokban.
• – A vízfogyasztásra vonatkozóan kötelezővé válnak a környezetvédelmi teljesítménycélok.
• – A hulladék, az erőforrás-hatékonyság, az energiahatékonyság és a nyersanyag-felhasználás tekintetében a célok egy tartományon belül lesznek, az új technikák tekintetében pedig iránymutató jellegűek.

A felülvizsgált irányelv mostantól a nyersanyag-kitermelő ipari létesítményekre és az akkumulátorokat gyártó nagy létesítményekre is kiterjed – áll a testület sajtóközleményében.

Megállapodtak abban is, hogy az ipari kibocsátásokról szóló irányelv intézkedéseit kiterjesztik a 350-nél több állatot számláló sertéstelepekre is, de nem tartoznak ide azonban azok a gazdaságok, amelyek extenzív vagy ökológiai módon, és egy éven belül jelentős ideig szabadtéren tartják a sertéseket, a baromfi esetében az irányelv a több mint 300 darab tojótyúkot vagy 280 darab brojlercsirkét tartó gazdaságokra vonatkozik. A sertést és baromfit egyaránt tartó gazdaságok esetében ez a határérték 380 egység lesz.

A Bizottság 2026 végén fogja értékelni, hogy szükség van-e további intézkedésekre az állattenyésztésben, egyebek között

• – a szarvasmarha-tenyésztésből származó kibocsátások tekintetében,
• – valamint egy viszonossági záradékra annak biztosítása érdekében, hogy az EU-n kívüli termelők az EU-ba irányuló export esetén az uniós szabályokhoz hasonló követelményeket teljesítsenek.

Az előírásoknak nem megfelelő vállalatok a legsúlyosabb jogsértések esetén az üzemeltető éves uniós forgalmának legalább 3 százalékát kitevő büntetésre számíthatnak.

A jogszabályt az Európai Tanácsnak még jóvá kell hagynia. A rendelet az EU hivatalos közlönyében kihirdetése után húsz nappal lép hatályba. A tagállamoknak ezután 22 hónapjuk lesz arra, hogy megfeleljenek az irányelvnek.

Forrás: MTI
Fotó: Agroinform