Múlt év decemberében rendkívül érdekfeszítő tanácskozást tartottak a nemesítők. A még most is működő projekt vezetője arra kérte munkatársait, hogy számoljanak be az általuk elvégzett munkáról, úgy, hogy annak a gyakorlati hasznossága is kiderüljön.
2024. január 13.
Összesen 14 előadás hangzott el, ezek egy része a tudományos kutatás lehetőségeit feszegette, viszont olyan beszámolókat is hallhattunk, amelyek már a közeljövő nemesítés genetikai áttöréséről adtak tájékoztatót. Ilyen értelemben különösen kiemelkedett Puskás Katalin előadása, amelynek címe A mikotoxin-vizsgálatok bevezetése a búzanemesítésbe. (Az előadást cikk formájában hamarosan közöljük a Magyar Mezőgazdaságban. A szerk.) Mikó Péter, az intézet kalászosgabona-nemesítési vezetője a búzafélékről, Spitkó Tamás a betegségeknek ellenálló szemeskukorica-hibridek nemesítéséről és az alkalmazható biotechnológiai módszerekről szólt.
Veisz Ottó, mint a projekt vezetője, külön is értékelte azt a munkát, amit a hazai és nemzetközi piacon versenyképes, fenntartható növénytermesztést szolgáló ökostabil növényfajták és integrált termesztéstechnológiájuk fejlesztésében eddig fel tudnak mutatni. Az agrárium számára változatlanul létezik a kötelező feladat: élelmiszerből többet, jobbat, biztonságosat, minden más eltörpül ezen kívül. Mindezt azért kell megoldani, mert a most meglévő termőterület tovább nem növelhető, ellenben a megoldáshoz – a mostani ismeretek alapján – lehetséges újabb alkalmazkodóképes, nagy terméspotenciálú és biztonságosan termeszthető növényfajták előállítása. Idetartozik még az is, hogy a létező hatékonyságnövelést szolgáló termesztéstechnológiát mind nagyobb arányban alkalmazzák a gazdák.
Változó piaci elvárások
Mivel a szélsőséges időjárási jelenségek száma és intenzitása bizonyíthatóan növekszik, ezért tudnunk kell, hogy ezek a termésbiztonságot veszélyeztetik. Számunkra, az agrárszektorban, stratégiailag és nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű a tervezhetőség, a kiszámíthatóság és ennek a kettőnek az egyszerre történő növelése.
A fenntarthatóság növelése a szántóföldi növénytermesztésben az Európai Unióban is prioritás, ám tudjuk, érezzük, hogy az idevonatkozó EU-s szabályokat, szigorításokat (növényvédőszer- és műtrágyahasználat-korlátozás) kizárólag az agrárium területén végrehajtott innovációval tudjuk ellensúlyozni.
A növénynemesítésben a hagyományos technológiák által megvalósítható fejlődés az idő előrehaladtával folyamatosan lassul, ami arra utal, hogy a fajták termőpotenciálja közelíti a biológiai, élettani, genetikai hátterük által meghatározott maximumot.
Napjainkban a gabonafélék piacát folyamatos változások jellemzik. Ezek mind az időszerű igényeknek, a fogyasztói szokásoknak, a „divatnak” való megfelelést célozzák meg. A fajtakínálat alakítása, formálása csakis a molekuláris genetikai és genomikai kutatási módszerek beépítésével tehető gyorsabbá, hatásosabbá. A TKP2021-NKTA-06 számú projekt alapkutatási programjainak célja a valós kockázatot magában hordozó abiotikus és biotikus stresszorokkal szembeni tolerancia szaporodásbiológiai, élettani, biokémiai és molekuláris biológiai hátterének feltárása. A közvetlen gyakorlati inputtal működő piac-, termelő- és fogyasztóorientált kukorica, valamint kalászosgabona-nemesítési programjaik célja jól meghatározott: a rendelkezésre álló biológiai erőforrásokra építve, a Kárpát-medence változatos ökológiai és szélsőségekbe hajló meteorológiai feltételrendszerében eredményesen termeszthető új növényfajtákat és hibrideket állítsanak elő.
Az eddig egyoldalúan fetisizált termésmennyiségi szemlélet mellett újabban előtérbe kerültek a termésnek azok a fontos értékmérő tulajdonságai, amelyek a minőséggel állnak kapcsolatban.
A technológiai minőséggel és az egészséggel kapcsolatos kutatások kiterjednek a búza mellett más fajokra is. Itt említést érdemel a nagy lutein tartalmú durum búza, az értékes béta-glükán-forrásnak számító árpa és zab, a tönköly és tönke, valamint az alakor fajták és törzsek. Különleges felhasználási területet vizsgál a gluténmentes élelmiszer-alapanyagok kutatása.
Alkalmazkodóképesség
Ha a növénytermesztés országos átlageredményeit figyelembe vesszük, akkor hazánkban a fajták termőképességének jó, ha a felét használják ki a gazdák.
Éppen ezért ennek a pályázatnak egyik fő célja, hogy a végfelhasználói igények és a rendelkezésre álló erőforrások ismeretében terület- és fajtaspecifikus technológiai ajánlásokat készítsenek el, erre alkalmas szaktanácsadási rendszert dolgozzanak ki. Mindezek segítségével a növénytermesztés input oldala optimalizálhatóvá válik, amivel javítani lehet a költséghatékonyságot, és a minimumra lehet visszaszorítani a negatív környezeti hatásokat.
Az ökológiai rendszerekben történő termesztésre alkalmas, jó alkalmazkodóképességű kalászos gabonák és kukoricahibridek nemesítését célozták meg, innovatív módszereknek az előnemesítési és a nemesítési folyamatokba történő integrálásával. Az SNP Chip alapú markereket és a bioinformatikai módszereket alkalmazzák, hogy a genetikai diverzitást és a kedvező tulajdonságokért felelős génváltozatokat azonosítani tudják.
A szelekciós eredményesség módszertani fejlesztése terén a búzanemesítés gyakorlatába a genomszelekció bevezetését helyezték, a genetikai információkra alapozott irányított keresztezésekből dihaploid populációk létrehozásán munkálkodnak. Emellett hasonló figyelmet szentelnek az abiotikus stressztoleranciát erősítő gének nagy hatásfokú, in-house diagnosztikai markerszelekciós eljárás kidolgozására is. A pre-breeding kutatásaik fő célja a hő- és szárazságtűrés hátterében álló fiziológiai és biokémiai folyamatok feltárása, az Aegilops genotípusok hő-, szárazság- és levélrozsda rezisztenciájáért felelős QTL-régiók feltérképezése ugyanúgy, ahogy a gén alapú PCR-markerek tervezése, s végül a markerek segítségével a stressztűrésért felelős kromoszóma szegmentumokat és unikális génváltozatokat hordozó búza-Aegilops introgressziós vonalak létrehozása. Szintén vizsgálják a nemesítés számára fontos abiotikus és biotikus stresszfaktorok hatásait metabolomikai szinten. Genomszerkesztési technológiát dolgoznak ki a rekombinációs képesség növelésére, a kromoszómakarok központi régiójában és a centromérához közel lokalizálódó gének által meghatározott tulajdonságok hatásosabb kombinálódásának elősegítésére.
Az eredmények ismertetése, népszerűsítése szintén a projekt részét képezi. A kutatási projekt alapkutatási moduljának eredményeit vezető tudományos lapokban foglalják össze.
A nemesítési modul munkájának eredményeként fajta- és hibridjelölteket jelentenek be fajtaoltalmi vizsgálatra. Kialakítanak egy adattárházat, hogy a modern kísérleti rendszerekben beállított növénytermesztési vizsgálatok eredményei fajtaspecifikusan optimalizált, integrált szaktanácsadási rendszer moduljaként közvetlenül is hasznosulhassanak a növénytermesztésben. Végül nem szabad elfelejteni, hogy ennek a pályázatnak a keretében hazai, nemzetközi és intézeten belüli együttműködések jönnek létre. Az eddig vállalt publikációs kötelezettségeiknek – azt magasan túlteljesítve – eleget tettek.
Néhány érdekesebb dolog, ami elhangzott a konferencián. Például az MV Toborzó egy olyan búzafajta, amelyet ha meleg ér (25 °C), a szára irgalmatlanul gyorsan növekszik. Kérdés, ennek mi lehet a genetikai oka? Másik téma az öntözéshez kapcsolódik. Talán nem elég közismert szakmai berkekben sem, hogy egy adott zab kétszer annyi vizet von ki a talajból, mint egy rövid tenyészidejű martonvásári búzafajta. Ez azért fontos, hogy a vetésváltást kellő szakszerűséggel és előrelátással lehessen tervezni.
A valamikori nevezetes Székács búzáról pedig az derült ki, hogy a szokásosnál kisebb a toxintartalma. Ez pedig azért lehet fontos, mert a régi magyar fajták felhasználhatókká válnak az újabb nemesítésekben.
Sláger fajtának számít Martonvásáron az MV Seuso, amiről kiderült, hogy benne kevés a toxin, nagy valószínűséggel ez lehet a jövő fajtája. A martonvásáriak fajtaszortimentjében toxin ügyben vannak nagyon jók és vannak nagyon rossz fajták. A nagyon jók általában kevésbé fertőződnek meg, és a toxintartalmuk is kisebb. A dicséretre érdemes fajták közt említették az MV Pirkadatot, az MV Emesét és egy jó kombináló képességű új fajtát, ami a keresztségben az MV Szikra nevet kapta.
A mostani projekt kézzel fogható eredménye egy olyan vizsgáló berendezés, amivel évente 760 mintát tudnak analizálni. Itt lehetőség adódik 180 toxinnak az egyidejű kimutatására. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy nem egészen pontosan kimutatható a fertőzés és a toxin együttese. Az MV Nádorról, mint amelyik fajta ma az intézet zászlóshajójának számít, az derült ki, hogy jó adaptáló képességű és sárgarozsdával szemben is vannak erényei. Az ökológiaibúza-nemesítésben 3 termőhelyen 5 MV fajtát és 13 MV fajtajelöltet vizsgálnak tápanyag-hasznosító képességre. Ugyanezt a vizsgálatot elvégzik a tönkölynél, az árpánál, a durum búzánál és az alakornál is. Az ökológiai nemesítés új iránya, amikor a gazdát is bevonják a szelektálásba, és a gazda területén történik a szaporítás, a termelés. Itt a termés általában kicsit kevesebb, de jobb a minőség és jó a termésstabilitás. Itt hangzott el az MV Pántlika búzafajta neve pozitív konstellációban. Ebben a nemesítésben nagyon fontos szerepet kap a fuzárium ellenállóság, ezért olyan fajtajelöltekkel dolgoznak, amelyek ezt szavatolni tudják.
A kukoricanemesítésben újra előkerült a hidegtűrő-képesség vizsgálata, azaz a valamikori Cold-teszt. Léteznek egészen hidegtűrő, átlagos és hidegre érzékeny hibridek. A hidegtűrésben egyébként 7 kategóriát különböztetnek meg, ennek is megtalálható a genetikai oka.
Még fontosabb dolog, hogy az újabb nemesítési módszerekkel gyorsítani tudják egy-egy fajta és hibrid vonal előállítását. Ami eddig hagyományosan 8 évet vett igénybe a kukoricában, azt ma másfél év alatt eredményesen meg tudják valósítani.
Ez a tanácskozás egy hangsúlyosan tudományos megbeszélés volt, viszont elég sok olyan ismerettel is szolgált, ami a gyakorló gazdák számára is előnyös, érthető és főleg megvalósítható.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság/ Avar László
Fotó: Magyar Mezőgazdaság
