A sárgarépa-termesztés helyzetét, jövőjét taglalták a Mórahalmon rendezett vetőmagbörzén. A növényvédelem időszerű kérdéseiről, a növényvédőszer-engedélyezésről, az agrárdigitalizáció újdonságairól, pályázati lehetőségekről egyaránt szó esett.
2023. november 25.
Az érdeklődők megismerhették a vetőmag-forgalmazók kínálatát, az előadások után pedig a Papp Testvérek Kft. területén nézhették meg a szántóföldi zöldségtermesztésben használható innovatív gépeket, robotokat.
A növényvédőszer-engedélyezésről szólva Szűcs Csaba, a Nébih Növényvédelmi és Borászati Igazgatóságának igazgatója rávilágított a hamisított készítmények alkalmazásának kockázataira, hiszen azok károsíthatják az emberi szervezetet és a környezetet is.
Hangsúlyozta, hogy a termelőkre nagy felelősség hárul az ilyen szerek esetleges használata miatt. Azt is megtudtuk, hogy 2020–2022-ben gyökérzöldségekből (cékla, zeller, pasztinák, petrezselyemgyökér, retek, sárgarépa, torma) a Nébih és a kormányhivatalok szakemberi összesen csaknem 400 magyar, európai uniós és harmadik országból érkezett termékben mérték a növényvédőszer-maradékot, és kevesebb mint 3%-ukban mutattak ki határérték feletti mennyiségben hatóanyagot. Valamennyi kifogásolt termék Magyarországról származott, és több mint 50%-uk retek volt. Klórpirifosz hatóanyagot is találtak bennük, amelynek a használata már 2020 óta nem engedélyezett.
A hamisított növényvédő szerek egészségi hatását nem vizsgálják, ám veszélyes, toxikus szennyezéseket, ellenőrizetlen melléktermékeket tartalmazhatnak. Így alkalmazásuk mérgezést okozhat, káros anyagként raktározódhat a szervezetben, illetve allergiás reakciót válthat ki.
Szűcs Csaba kiemelte, hogy a hamis növényvédő szer okozta esetleges mérgezés esetén nem ismert az ellenszer, amivel életet lehetne menteni. Az ilyen termékeknek bizonytalan az összetételük és az élő szervezetekre, illetve a környezetre gyakorolt hatásuk, a velük kezelt növényállományból betakarított termény ismeretlen szermaradékokat, bomlástermékeket tartalmazhat, ami veszélyeztetheti a fogyasztók egészségét, szennyezheti a talajt és az ivóvizet. Csak az eredeti növényvédő szerek minőségét garantálja a gyártó cég, a hamisított termék használata miatt előforduló károkért a forgalmazó és a felhasználó a felelős. Szervezett bűnözésnek minősül a növényvédőszer-hamisítás, és egyben nemzetbiztonsági ügy is, hiszen robbanékonyságuk miatt katasztrófahelyzetet is okozhatnak az ilyen anyagok. Erre sajnos volt is példa a közelmúltban, emlékeztetett a szakember.
Gépbemutatóval egybekötött vetőmagbörzét szerveztek Mórahalmon
Miniszteri rendelet szerint az „értékesítési célra szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres kezelésekről – ideértve a csávázott mag vetését is – permetezési naplót vagy tartalmában ennek megfelelő, a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti gazdálkodási naplót (nyilvántartást) kell vezetni”. Szántóföldi kultúrák esetén a tíz hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelők a rovarölő szeres kezelésekről permetezési naplót kötelesek vezetni a Nébih elektronikus felületén.
A növényvédelmi gépekkel kapcsolatban is vannak szabályozások. Az EU-ban történt első üzembe helyezést követő öt évben egy alkalommal, azt követően háromévente kell végezni műszaki felülvizsgálatot.
Szigorítást terveznek
A szükséghelyzeti engedélyekkel kapcsolatban Szűcs Csaba elmondta, hogy mivel 2022-ben rekordszámú engedélyt adtak ki, szeretnék visszaállítani a korábbi gyakorlatot. Szigorítanának az engedélyek kiadásán, hiszen – ahogyan a nevében is benne van – azok szükséghelyzetre vonatkoznak.
A szabályok szerint olyan növényvédelmi veszély miatt adható ki a szükséghelyzeti engedély, amely más észszerű eszközzel nem hárítható el. A kérelemben feltüntetett indokot megfelelően kell alátámasztani, szakmérnökök által igazolt területekről kell, hogy szóljon az igénylés.
Ezzel párhuzamosan az engedélyben előírt adatszolgáltatásokat is figyelik (forgalmi adatok, kezelt terület nagysága), és ha ezek nem teljesülnek, akkor az szankciót von maga után. A kérelmek elbírálása során nem elfogadható indok, hogy az engedélyeztetésre megkért szer olcsóbb, mint az engedélyezett, vagy hogy a termelő már megvette, esetleg évekre előre beraktározott belőle. Ahogyan az sem, hogy mintegy bevett szokás szerint, azt eddig minden évben megkapták.
A kiskultúrás munkacsoport munkáját eredményesnek értékelte az igazgató. Idén október 5-ig 80 készítmény engedélyét 482 kiskultúrára terjesztették ki. A kiskultúrás engedélyezésben szereplő gyomirtó szer, a Bandur, valamint a Magyarországon gyökérzöldségekben újabban engedélyezett herbicidek, a Boxer, a Sencor 600, a Goltix 700 SC, a Betanal Tandem, a Select Super, az Agil 100 EC, a Command 48 EC és a Pledge 50 WP használatával kapcsolatos tudnivalókat összegezte az előadó. Hangsúlyozta, hogy fontos betartani a termék engedélyokiratában feltüntetett használati útmutatást, mert akkor lehet a legjobb hatást elérni a károsítók ellen, leginkább megvédve a kultúrnövényt.
Megkönnyíti a döntést
Farkas Tamás és Hajdú Attila ismertették a Bayer Hungária Kft. által kínált digitális megoldásokat a szántóföldi zöldségtermesztésben, ahol véleményük szerint még gyerekcipőben jár a digitalizáció. Sokan még távolinak érzik az agrárdigitalizációt, különösen a szántóföldi zöldségek esetében, viszont olyan fenntarthatósági és környezetvédelmi szabályoknak kell hamarosan megfelelni ezek termesztésekor is, amelyekre választ adnak az innovatív megoldások. Az adatokra támaszkodó döntések nagyban javíthatják a termesztési eredményeket. A táblákról készült felvételekről ugyanis sok minden leolvasható. A termesztett növényről, annak reakcióiról pedig többet meg lehet tudni a számok alapján, mondta Farkas Tamás.
Egy 9,6 hektáros sárgarépatábláról készült műholdképen keresztül mutatta be Hajdú Attila azokat az adatokat, amelyeket akkor sem tudna a gazda, ha rendszeresen körbejárná autóval a területét. A felvételen megjelenő színek különböző információkat jelentenek. Megmutatják például, hogy a táblán belül hol milyen erős a biomassza, melyik része volt vízzel elöntve, hol gyér a kelés, milyen a növények fejlődése, illetve hol van bármiféle probléma a területen. Ezek ismerete nagyban befolyásolja, segítheti a termelői döntéseket.
Akik megismerkednének ezekkel a technikai megoldásokkal, az első évben ingyenesen kipróbálhatják az alapcsomagot, amely műholdfelvételeket közöl a termőterületükről.
Érdemes pályázni
Hegyi Adrienn az EIT Food, Campden BRI Magyarország nevében az EIT Food mezőgazdaság számára elérhető pályázatait (SMAF) ismertette. Négy csoportba sorolhatók: képzésekre, innovációra, társadalmi elkötelezettségre, állagóvásra és gazdálkodás fejlesztésére adhatók be. Segítséget nyújtanak ezek a pályázatok a digitalizáció bevezetéséhez is a gazdaságokban, illetve lehetőséget adnak rendezvények, tanfolyamok szervezésére. A termelőktől is gyűjtenek be információkat, hogy milyen nehézségekbe ütköznek a termesztés és fejlesztés során, hogy azokat figyelembe vehessék a következő kutatás-fejlesztési pályázatok kiírásánál.
Berczeli Attila, a Campden BRI Magyarország és Dóra Sebestyén, a Sys-Control Informatikai Kft. munkatársai elmondták, hogy az említett pályázatokkal okos szenzorok is beszerezhetők és digitális adatfeldolgozás megvalósítását is lehetővé teszik. A Sys-Control a termelő szükségleteihez igazítja az adott kultúrában alkalmazható szoftvereket, hogy olyan méréseket tudjanak beállítani, amelyek adatainak felhasználásával gazdaságosabbá, költséghatékonyabbá tehető a termesztés. A csemegekukorica példáján keresztül mutatták be, hogy egy ötlet hogyan támogatható egy jó szoftverrel. Elérhető, hogy a legmagasabb cukortartalommal lehessen a termést betakarítani.
A sárgarépa piacát Varga István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke mutatta be. A világon évente megtermelt körülbelül 45 millió tonna sárgarépának csaknem a fele (kb. 21,5 millió tonna) Kínából származik. Azt Üzbegisztán követi 2,8 millió tonna terméssel, majd az USA, az Orosz Föderáció, Ukrajna következik a rangsorban.
A sárgarépára kimondottan jellemző, hogy a termés nagy részét nem a termesztés helyén fogyasztják el, dolgozzák föl, a 45 millió tonnának mintegy harmadát exportálják.
A kisebb mennyiséget termelő országok közül Hollandia (0,6 millió tonna) a teljes technológiát jól menedzseli, a vetőmagtól a logisztikáig minden a kezükben van. Talán az öntözés az egyetlen gyenge pontjuk a holland termelőknek. Dániában (0,1 millió tonna) maximálisan kihasználják a kedvező klimatikus tényezőket, és a biotermesztés is jelentős. Izrael pedig a színvonalas agrártudománynak és kutatásoknak köszönhetően megfelelő időben, kiváló technológiával termeli meg a 0,25 millió tonna sárgarépát.
Magyarországnak sem kell szégyenkeznie, 1000 hektáron termesztünk frisspiacra, 400 hektáron a feldolgozóiparnak. A hazai termelők jó termésátlagot érnek el és jó minőséget takarítanak be. A hibridek termesztése, a mikroöntözés alkalmazása pedig azt mutatja, hogy a magyar termelők nyitottak az innovációra. Lengyelországban, Olaszországban és Hollandiában tett látogatásai után Varga István úgy véli, hogy jó a hazai sárgarépa minősége.
Fejlődési lehetőséget lát azonban abban, hogy a Mórahalom környékén megtermelt kiváló minőségű sárgarépa híre eljusson a fogyasztókhoz, és ezzel is ösztönözzék őket a hazai termék vásárlására.
A beruházási és egyéb támogatások igénybe vételéhez pedig a gazdák számára megfontolandónak tartja és javasolja a tészek által és rajtuk keresztül is elérhető beruházási pályázatok kihasználását. Az árakat a klímaváltozáson kívül befolyásolja a politikai helyzet és az emiatt kialakult infláció Európában, tette hozzá.
Robotok a jövőből
A Papp Testvérek Kft. adott otthont a rendezvény második felének. Papp Istvánék szántóföldi zöldségeket termesztenek, 60 hektáron burgonyát, 65 hektáron sárgarépát, 20 hektáron petrezselymet. Közvetlenül a kiskereskedelmi láncoknak értékesítenek. A piacot tekintve ők sem tudnak versenyezni az olcsó importtal, viszont idén megtapasztalták, hogy amikor a nyugat-európai hűtőházakban elfogyott a sárgarépa, tudtak Csehországba szállítani.
Takart termesztéssel fokozzák a koraiságot, fátyolfóliás takarással már júniusban értékesítenek újburgonyát. A termelő úgy látja, hogy náluk az időben megvalósított fejlesztések most hozzák meg a gyümölcsüket.
A napi burgonyarendeléseiket például a gépesítésnek köszönhetően tudják könnyen kezelni, teljesíteni.
Az Agroskill Kft. nevében Kis Pál mutatta be a Struik Row FIX Space növelt magasságú sorközművelőt. Használható mind ágyásos, mind pedig a homoktalajon is egyre gyakoribb bakhátas gyökérzöldség- termesztésnél, az utóbbinál a bakháterózió és a gyomosodás megakadályozására.
Borús időben is tud dolgozni a Farmdroid
Az EVOFarming Kft. képviseletében Bálint Alex három gépújdonságot ismertetett. Dán gyártmányú, napelemmel működő, vetésre és sorközművelésre használható szántóföldi robot a Farmdroid.
Érdekessége, hogy az akkumulátorát is feltölti a napelemek segítségével, így borús időben is tud dolgozni.
A vetés GPS-koordinátáit pedig tárolja, így már kelés előtt biztonsággal művelhetők vele a sorközök.
A Robotti dízelüzemű, hárompont-felfüggesztéssel ellátott önvezető traktor működtetéséhez csak addig van szükség egy dolgozóra, ameddig a parcella határán végigmegy vele, megtanítva a gépnek, hogy melyik tábláról van szó.
Dízelüzemű önvezető robot
Ezután már a traktor magától fogja művelni a területet a hárompont-felfüggesztésen keresztül rácsatlakoztatott munkagépekkel.
A svájci EcoRobotics intelligens, ultrapontos permetezője három 2 méteres modulból áll, modulonként két kamerával, ami a kultúrnövényt megkülönbözteti a gyomtól a permetezés során. Gyomsűrűségtől függően 70-90% növényvédő szer kijuttatása spórolható meg a használatával. Jelenleg 10 növényfaj permetezésére alkalmazható a szántóföldi növénytermesztésben, köztük van a zöldbab, spenót, hagyma, cikória, saláta, sárgarépa, jégsaláta.
A permetező szoftverét folyamatosan fejlesztik, háromhavonta újabb funkciókat adnak hozzá.
Tehát aki ezt a gépet megveszi, az háromhavonta megvásárolhatja hozzá az újabb funkciókat, így mindig a legmodernebb gépet tudhatja magáénak.
Forrás: Kertészet és Szőlészet/ Óváryné Fabók Krisztina
Fotó: Kertészet és Szőlészet