A Magyar Mezőgazdaság Kiadó és az Agrárközösség Kft. közös szervezésében létrehozott szakmai rendezvényen három gazda példáján keresztül ismerhettük meg, hogyan is kezdődött el gazdaságukban a precíziós átállás, milyen tapasztalatokat szereztek erről mindeddig, sőt még tanácsokkal is ellátták a közönséget.
2023. február 1.
„Azt kell, mondjam, nincs más út. Ha tetszik, ha nem, a precíziós gazdálkodásé a jövő! – mondta Milics Gábor, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke.
– Ahogyan az élet majd’ minden területén követjük és alkalmazzuk mindennapjaink során az újabbnál újabb innovatív megoldásokat, úgy szép lassan érvényesül ez majd a gazdálkodásban is. Egyelőre úgy látszik, időre van még szükség, de ha a körülöttem lévőkre nézek, bőven akadnak olyanok, akiknél a józan ész döntött” – utalva ezzel a kerekasztal-beszélgetésen résztvevő három gazdálkodóra, Czemiczki Istvánra, a tokaji Sauska pincészet szőlészeti vezetőjére, Nemes Gergőre kalocsai és Oláh Mártonra sajóládi gazdálkodóra, akik nemrég tették meg a precíziós gazdálkodásra történő átálláshoz szükséges kezdeti lépéseket. Az említett gazdák egyébiránt főszereplői annak a többrészes, hamarosan megjelenő videósorozatnak, amely lépésről lépésre bemutatja gazdálkodásuk precíziós átállását.
Oláh Márton azért döntött az átállás mellett, mert szerinte így jóval többet tud spórolni hosszú távon, illetve a kockás füzetben vezetett adatok helyett rendszerezett adatbázisban gyűjthetők a gazdálkodás hatékony termeléséhez szükséges információk, ez pedig könnyebbé teszi a tervezést, és látható válik, mi az, ami nagyobb odafigyelést igényel a termelés során.
A gazdák egyetértettek abban, hogy alaposan ismerniük kell gazdaságukat, mert nem elegendő ismeret híján, a számukra nem megfelelő pályázatokat célozzák meg, a nem megfelelő gépeket szerzik be, mindez idővel tévútra csalhatja az embert. A másik kardinális pont a döntés meghozatala után, a kitartás és elköteleződés az átállás iránt, hiszen az ismeretlen a kezdetekben mindig új kihívásokat tartogat, amik nem tántoríthatják el a gazdát elhatározásuktól.
„Lépésről lépésre kell haladni, nem szabad semmit sem elkapkodni az átállás során, és ha elbizonytalanodunk, vagy akadályba ütköznénk, érdemes szaktanácsadó segítségét igénybe venni – teszi hozzá Molnár Márton, az Agrárközösség Kft. precíziós szaktanácsadója.
– A legnagyobb probléma talán abból fakad, hogy sok gazdálkodó nehezen hagy fel a megszokott, úgynevezett hagyományos gazdálkodási módszereivel. Valahol bizonyára félnek az újtól, de idővel mindenki rájön arra, annak érdekében, hogy ne maradjon le a versenypiacon, ahhoz muszáj átállni a precíziós gazdálkodásra. De van itt más is! Idén már kötelező lesz az adatszolgáltatási kötelezettség, vagyis a jogalkotók, illetve a pályázatok kiírói már kötelezően előírják az adatszolgáltatási és adatközlési kötelezettséget egyre több tevékenységre, gondoljunk csak a permetezési naplónak a digitalizálására a rovarölő szerek vonatkozásában.
Ehhez Milics Gábor hozzátette, hogy az adatgyűjtés során a gazdák sokszor megfeledkeznek az előállítási költségek összegzéséről, vagy azoknak az esetleges csökkentési lehetőségeiről gazdálkodásuk során, márpedig a rendszerezett adatkezelés, legyen szó kockás füzetben való vezetésről vagy felhő alapú applikáció használatáról, elengedhetetlen a gazdaságok hatékony termeléséhez. „Ennek pedig remek eszköze a precíziós gazdálkodásra való áttérés” – mondta a szakember, aki azt is elmondta, hogy a precíziós átállás katalizátora a képzésben rejlik. Ezért kiemelten fontos, hogy az oktatásban minél nagyobb hangsúlyt kapjon a technológiai fejlődéssel létrejövő új innovatív eszközök megismertetése a jövő gazdái számára.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Varga Tibor
Fotó: Csatlós Norbert
