A tájban élő ember projekt keretében négy rezisztens szőlőfajta viselkedését vizsgálják a Neszmélyi Borvidéken. Nemcsak arra kíváncsiak, hogy valóban ellenállók-e a betegségekkel szemben, hanem a mésztűrésüket és a boruk minőségét is vizsgálják.
2024. november 2.
A Neszmélyi Borvidéken a hagyományos szőlőfajtákat is igyekeznek környezetkímélő módon, szertakarékosan művelni, még jobb azonban, ha ellenálló fajtákat termesztenek, amelyeket alig kell permetezni. Ezért próbáltak ki német és osztrák rezisztens szőlőket a borvidéken, mondta Bencsik János, a hegyközségi tanács elnöke. A Neszmélyi Borút Egyesület által vezetett, A tájban élő ember projekt keretében arra voltak kíváncsiak, hogy valóban ellenállnak-e a betegségeknek, bírják-e a meszes talajt és milyen bort lehet készíteni belőlük. A tapasztalatokról konferencián számoltak be Tatán, az Esterházy Pezsgőgyárban, a témához kapcsolódó előadások után.
A projektet a kezdetektől segítette Hajdu Edit nemesítő, aki a szőlő rezisztencianemesítéséről tartott előadást. A kórokozó gombákkal szembeni ellenálló képesség amerikai és ázsiai vad szőlőfajokból származik, a fagytűrést pedig például a Piros tramini és a Rajnai rizling örökíti. Ma már ismerjük a rezisztenciagének helyét is a szőlő genomjában, egyre pontosabban tudnak „célozni” a nemesítők.
Aprólékos munkájuk 20-25 év elteltével vezet eredményre, addigra lehet megbízhatóan kipróbálni az új fajtajelölteket és megszerezni az állami minősítést.
A nemesítési célok kissé eltérnek a csemege- és a borszőlők esetében, közös azonban, hogy ellenállók legyenek a lisztharmattal, peronoszpórával, rothadással szemben és viseljék el a téli fagyot és a szárazságot.
Magyarország élen járt a szőlő rezisztencianemesítésében, 1948-ban kezdődött ez a munka több helyen is. Kecskemét-Katonatelepen Szegedi Sándor hozott létre ellenálló csemegeszőlőket, amelyeket elég a virágzásig permetezni a gombás betegségek ellen. Ezek az Eszter, Lidi, Fanni, Teréz, Pölöskei muskotály. A volt Kertészeti Egyetemen Koleda István és Korbuly János hozta létre a Borostyán, Pegazus, Csépi muskotály fajtákat. Borszőlőfajtákat Kosinszky Viktor indítványára Csizmazia Darab József kezdett nemesíteni Egerben. Az ő fajtája a Nero, a Medina, a Bianca, a Zalagyöngye. A Kertészeti Egyetemen születtek többek közt a Csillám, Duna gyöngye, Pannon frankos, Korai bíbor, Kunleány, Orpheus fajták. A legjobb ellenálló képességet ifjú Kozma Pál tudta beépíteni a fajtáiba a lisztharmat és a peronoszpóra ellen, ezek a Borsmenta, Andor, Csanád, Jázmin, Silver.
Világszerte több rezisztencianemesítési program fut, például az USA-ban Geneva és Davis a központ, Németországban Freiburg és Geisenheim, Szerbiában az Újvidéki Egyetemen Petar Cindrić hozott létre értékes szőlőfajtákat.
Német és osztrák fajták érkeztek a Neszmélyi borvidékre, a Solaris, a Souvignier Gris, a rezisztens Olasz rizling (Welschriesling Stella RT) és a rezisztens Kékfrankos (Blaufränkisch Stella RT). Ez utóbbiak az alapfajta és az Eger 1 vagy 2 keresztezéséből származnak. Egyelőre csak néhány évjáratból van eredmény: a Solaris szép citrusos, zöldes jellegű bort ad, a Souvignier Gris a Sauvignon blanc-ra hasonlító zöldes jellegű, de hiányzik mögüle a test. Az ellenálló rizling elég jellegtelen bort ad, de pezsgőkészítéskor szép érlelési aromák jönnek elő belőle, az ellenálló Kékfrankos pedig finom gyümölcsös és enyhén labruszkaízű bort ad, de a tapasztalatairól beszámoló Maller Zsolt szerint ez jól áll neki.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Horváth Csilla
Fotó: Horváth Csilla
