A Délalföldi Kertészek Szövetkezetének frisspiaci termékei közül a paprikafélék a legfontosabbak, az összes forgalom 55-58%-át adják. A nyári főidényben, július–augusztusban a tagoktól hetente akár 700 tonna fehér tölteni való és 1 millió darab hegyes erős paprika is érkezhet a telephelyre, aminek az értékesítése időnként gondot okoz, hiszen a fogyasztói szokások változnak, itthon is növekszik a színes paprikák népszerűsége.
2023. december 14.
A Kárpát-medencében hagyományosan fogyasztott fehér paprika rovására ezért a kápia és a pritaminpaprika termesztését ösztönzi a tész. A pritamin hajtatásának kétéves tapasztalatai biztatóak. A programról és az eredményekről Ledóné Darázsi Hajnalka szaktanácsadó számolt be a DélKerTÉSZ őszi szakmai napján
A paprikahajtatásban megkezdett termékfejlesztést piaci, marketing- és termelési szempontok is ösztönözték, magyarázta az előadó. A fogyasztói ízlés megkívánja a színes paprikák választékának bővítését, és ezzel egyúttal új piaci lehetőségek is nyílhatnak itthon és a környező országokban. Ideje jobban kihasználni azt is, hogy a Szentesi paprika 2014 óta oltalmazott földrajzi árujelzővel védett, majd a hungarikumok közé is bekerült, ezek a védjegyek ugyanis nemcsak a tölteni való fehér, hanem a pritaminpaprikára is vonatkoznak. Emellett a pritamin termesztése gazdasági megfontolásból is kedvezhet a termelőknek, hiszen kevesebb kézi munkát igényel az ápolása.
Hagyományokra építve A termékfejlesztés további motorja, tette hozzá Ledóné Darázsi Hajnalka, hogy a hagyomány kötelez, márpedig Szentes, Szegvár és Mindszent környékén néhány évtizeddel ezelőtt több száz hektáron termesztették a pritaminpaprikát szabadföldi kultúraként. Szentesen nemesítette Szalva Péter a Paradicsomalakú zöld szentesit az 1960-as években, ami a hibridek megjelenéséig a tájkörzet uralkodó pritaminpaprika-fajtája volt. A húsz éve létrehozott DélKerTÉSZ egészen 2014-ig integrált szabadföldi pritamintermelőket Mindszentről, az intenzív szántóföldi kultúrák eredményessége azonban több szempontból egyre bizonytalanabbá vált, így ennek a paprikatípusnak a területe is csökkent. Komoly kockázatot jelent a változó klímából eredő szélsőséges időjárás (tavaszi fagyok, jégverés, aszály), ami a talaj szerkezetét is rontja, így egyre több szerves anyag utánpótlására és az öntözés korszerűsítésére van szükség, ami igen nagy beruházást kíván. Növényvédelmi gondok is nehezítették a szabadföldi termesztést. A szántóföldi állományok jellegzetes kórokozója az uborka mozaik vírus (CMV), ami az újhitűség betegséget okozza: a tövek szártagjai megrövidülnek, a levelek elkeskenyednek, felületük fénytelen, halványzöld vagy zöldessárga lesz, és a beteg növények ugyan sok virágot hoznak, közülük azonban kevésből lesz termés. Baktériumok is támadják a paprikát, emellett a gyapottok-bagolylepkék károsítása és a magházpenészesedés teheti bizonytalanná ennek a típusnak az értékesítését.
Fűtetlen fóliában Mindezek közrejátszottak abban, hogy megpróbálják a pritaminpaprikát fóliákban termeszteni, bár ennek a technológiának is megvannak a gondjai. Korai ültetésnél a hideghatás miatt visszamarad a gyökérképződés, ezért rossz a tápanyagfelvétel, nem fejlődik megfelelően a növény, maghiányos, torz terméseket köt. A szélsőséges páratartalomtól a pollenszóródás lesz rossz, ami szintén a megkötést gyengíti, ezért deformálódnak a termések, valamint mikrorepedések alakulnak ki rajtuk. A termesztéstechnológia megújítására tehát a hajtatásban is szükség volt. Ennek részeként a tész kétéves programjában először fajtakísérletet állítottak be, hogy megtudják, melyik hibrideket érdemes termeszteni.
Tavaly hat, idén öt fajtát vizsgáltak talajon és talaj nélküli fűtetlen fóliás termesztésben, április közepi ültetéssel. Elsősorban a hozamra, termésminőségre, azon belül is az alaktartóságra, színintenzitásra, beltartalmi értékekre, valamint a növények kézimunka-igényére voltak kíváncsiak, árulta el a szakember.
A rezisztenciák közül fóliás termesztésben a dohány mozaik vírussal és a paradicsom bronzfoltosság vírussal szembeni ellenállóságot tekintik fontosnak. A kísérletek alapján jelenleg két paradicsomalakú paprika szerepel a DélKerTÉSZ ajánlati fajtalistáján. A Pritador F 1 és a Reno F 1 fajtákat egyaránt kiegyenlített hozam, termésminőség, kiváló íz, darabosság jellemzi. A Pritador F 1 közepes, a Reno F 1 erős növekedésű. A rezisztencia-elvárásokat a Reno F 1 részben kielégíti a paradicsom bronzfoltosság vírussal szembeni ellenállóságával. Az eddig vizsgált fajtáknál a baktérium-ellenállóság a jellemző, azonban ezzel a betegséggel a fóliás hajtatásban nem kell számolni. Újabb fajtaajánlásokat várnak a vetőmag-forgalmazó, fajtatulajdonos vállalatoktól.
Ajánlott technológia A termelők önként csatlakozhattak a kísérlethez, miután megismerték a részleteket a szaktanácsadóktól. Tavaly tizenkét termelő összesen 25 100 négyzetméteren termesztett pritaminpaprikát, talajon vagy termesztőközegen. Idén heten vállalták 10 200 négyzetméteren, hogy az adott technológiát követik, ketten új jelentkezők voltak. A szaktanácsadók rendszeresen felkeresték őket, és többször egymással is egyeztettek, megbeszélték az eredményeket, nehézségeket.
A technológia főbb szempontjai közt Ledóné Darázsi Hajnalka kiemelte, hogy a biztonság érdekében a pritamin ültetését később javasolják, mint a hidegfóliás tv-paprikáét, április 15–20. között. A pritamin ugyanis érzékenyebb a hideghatásra, túl generatívak lesznek tőle a tövek. Az ajánlott növénysűrűség négyzetméterenként 3,5 tő, illetve később 5-5,5 szár. A metszés vezérelve, hogy az erős száron oldalhajtásokat is kell hagyni. Ha pedig a kezdeti fejlődés túl generatív, akkor el kell távolítani az első bogyókat, és a későbbiekben is szabályos termések kinevelése a cél.
A pritaminpaprika meghálálja, ha egyenletesen fejlődhet a gyökere, aminek feltétele a levegős talaj, illetve közeg.
Kezdetben célszerű nagyobb vízadagokkal öntözni, a túlöntözés azonban kerülendő. Jó tapasztalatokat szereztek a termelők a gyökérképződést segítő készítmények alkalmazásáról. Az egyenletes klíma érdekében szükség szerint árnyékolni, párásítani kell a fóliában. A fő kötődés után pedig nitrogénpótlással érhetjük el, hogy darabos terméseket neveljen a növény. A termés minőségét nagyban befolyásolja az adagolt kalcium-kálium aránya. Megfigyelték, hogy a nagyon száraz, forró időszakban egyes fajták bogyóinak sejtszerkezete károsodott, megpuhult a termés, és elveszítette a szép színét. Ez a szaktanácsadók véleménye szerint összefügg a tápelemarányokkal és az öntözéssel. A káliumarány növelésével segíthető az érés.
Fólia alatti termesztésben nem kell számolni a baktériumos fertőzésekkel és a magházpenészedéssel, az uborka mozaik vírus azonban betegíthet. Mivel a vírust a levéltetvek hordozzák, különösen figyelni kell, hogy a májusban repülő szárnyas egyedek ne juthassanak be a fóliákba a szellőzőknél. Száraz időszakban a kabócák közvetítésével nyár közepétől jelenik meg a sztolbur mikoplazma. Fertőzése nyomán a növények sárgulnak, pusztulnak. Szintén ebben az időszakban, a párahiány következtében okozhat nagy gondot a paprikalisztharmat. Talajos termesztésnél, különösen kötött talajokon pedig felléphet a verticilliumos tőhervadás. A gyapottok-bagolylepke mindkét technológiában komoly kárt okozhat. A szaktanácsadók a megelőző növényvédelemben is segítik a termelőket.
A technológia utolsó eleme a betakarítás. A pritamin rövid, vastag kocsánya miatt érdemes ollót használni a szedéshez. A bogyók utóérnek, ezért 80%-os érettségben, kormos állapotban célszerű őket leszedni, ezzel egyenletes lesz a tövek terhelése, és folyamatossá tehető a betakarítás. A tésznél két osztályba sorolják a paradicsom alakú paprikát, az első osztályú bogyók szabályos alakúak és az átmérőjük meghaladja a 8 centimétert.
Magasabb áron Ledóné Darázsi Hajnalka az eredményeket is bemutatta, és örömmel mondta, hogy az előző évhez képest hozamban és minőségben is sikerült előrelépni. Tavaly a teljes szedési időszakban – június végétől november utolsó hetéig – összesen mintegy 94 ezer kilogramm árut vittek be a tészbe, és ennek a 65%-a volt első osztályú. Idén szeptember végéig meghaladta a 47 ezer kilogrammot a betakarított termés (4,63 kg/m 2 ), az első osztály aránya pedig 69% volt. A szaktanácsadók véleménye szerint a szezon végére a termésátlag akár a 6 kilogrammot is meghaladhatja, de van, aki már októberben elérte a 8 kilogrammot, az első osztályú termések aránya pedig 94% volt talajos termesztésben.
Azt is megtudtuk, hogy a pritaminpaprikáért mind a két évben magasabb árat fizettek, mint a szintén pirosan szedett kápiáért. Az idei termelői ár szinte egész szezonban meghaladta a tavalyit, és az előző évben tapasztalt nyár közepi visszaesésre sem került sor. Négyzetméterre számítva a szedési időszakban a teljes területre elosztott bevétel átlaga tavaly 2375, idén pedig 2620 forint volt.
A jövedelem megállapításához a költségeket is ismerni kell. A tésznél évek óta gyűjtik az információkat a paprikatermesztésben felmerülő költségelemekről.
Tavaly a talajon és közegen kápiát, valamint közegen pritamint hajtató egy-egy kertész anyagköltségeit vetették össze.
Eszerint a pritamint termelő négyzetméterenként 1636 forintot fordított a kultúrára, amíg a talajon kápiát termelő 992, a talaj nélkül dolgozó pedig 1808 forintban összegezte az anyagköltséget, amely tartalmazta a palántára, tápanyagra, növényvédelemre, energiára, gépi szolgáltatásra, egyéb anyagokra, pl. kötözőzsinegre, fóliapalástra stb. kifizetett összegeket. Az élőmunka költségeit tekintve a sorrend éppen fordított volt, a talajos kápiában kellett a legtöbbet dolgozni (1,12 óra/m 2 ), a talaj nélküli pritaminállomány élőmunka-igénye 0,91, a kápiáé pedig 0,88 óra volt.
Az összes közvetlen költséget nézve a kápia talajos termesztését négyzetméterenként 3300 forint terheli, a talaj nélküli pritaminét 3700, a kápiáét pedig 4000 forint.
Ebben a sorrendben az anyag- és az élőmunka-költségek aránya 30:70, 44:56, valamint 47:53%. A költségviszonyok tisztázására a tész további termelők kiadásainak elemzését tervezi a következő szezonban.
Hazánk kincsei márkanéven értékesítette a DélKerTÉSZ a pritaminpaprikát. A piac elfogadta, és a szakma is elismerte, ezt bizonyítja, hogy a 2022-es Farmer Expón termékdíjat kapott.
Folytatják a fejlesztést Az eredmények javulása ellenére a technológia továbbfejlesztésén dolgoznak a tésznél. A feladatok közé tartozik a fajtaválaszték bővítése a kívánt rezisztenciákat tartalmazó hibridekkel. Kiderült, hogy talajos termesztésben a növény kedvezőbb indulása érdekében célszerű nagyobb kockában nevelni a palántákat, a talajtakarás pedig bizonyítottan javítja a mikroklímát, és a gyomosodás megakadályozásával tetemes kézi munka is megtakarítható. A biostimulátorok jó hatással vannak a gyökérzetre.
A marketingre is nagy hangsúlyt kell fektetni, mindenekelőtt kiemelve a pritaminpaprika értékes beltartalmát, egészségre gyakorolt kedvező hatását. A piacbővítéshez a webáruházi értékesítés bevezetése, illetve régiós piacok kiépítése szintén a jövő feladata, sorolta a szaktanácsadó.
Forrás: Kertészet és szőlészet
Fotó: DélKerTÉSZ
