Az elmúlt években világszerte dinamikusan nőtt a biotermékek fogyasztása, és további növekedés jósolható a hazai ökológiai gazdálkodást illetően is. Ugyanakkor az ökológiai gazdálkodást szabályzó rendelet komplexitása miatt szorgalmaznának egy, az állattartási rendszerre utaló jelölést, amely a vásárlók felé megmutatja, hogy intenzív vagy extenzív állattartási rendszerből származik-e a termék.

A pandémia okozta kényszerű kihagyás után augusztus 12. és 14. között ismét megrendezik a Kelet-magyarországi Agrárfórumot, valamint a Hajdú Nemzetközi Traktorhúzó Versenyt és a Nemzeti Amatőr Traktorhúzó Bajnokságot.

Életerős palánták nevelése, burgonya- és paradicsomtermesztés, kártevők elleni védekezés gyümölcsöseinkben, virágos szőlősorköz takarás – csak néhány azok közül a témák közül, amelyekben tudást, szakszerűen és közérthetően összeállított kiadványokat és praktikus videófilmeket kínál az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi).

Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mezőgazdasági termelők EU-s és nemzeti minőségrendszerhez történő csatlakozásának támogatása” című (VP3-3.1.1-19 kódszámú) felhívás dokumentációja.

Forgalomba hozatali engedélyt kapott és már a piacon is elérhető a Debreceni Egyetem kutatóinak felfedezése. A termésnövelő anyag a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság szakembereinek 7 éves kutatómunkájának eredménye.

A kiállítók között már több mint 20 cég, s az általuk forgalmazott közel 40 mezőgépmárka vonul majd fel augusztusban a Szentlőrinci Mezőgépnapokon. A nagyszabású állógép bemutató mellett az utóbbi években közkedvelt szántóföldi gyakorlati bemutatóra is sor kerül majd.

Igazi virágkorát éli idehaza az őshonos állatok tartása és tenyésztése. Az utóbbi évtizedek legmagasabb állatlétszámait, legjelentősebb összegű támogatásait és legnagyobb tenyésztési kedvét lehet tapasztalni a régi magyar fajok és fajták körében. Nemcsak a divat, vagy a nemzeti érzület hajtja ezeket a döntéseket, hanem gyakorta a valós gazdasági racionalitás is. Persze, azért itt sem minden fenékig tejfel… Nézzük mindezt a számok tükrében!

Az egzotikus díszgalambokat napjainkban egyre többen kedvelik és tenyésztik, mégis egy viszonylag ritka csoportot alkotnak a hazai díszmadár-tenyésztésben. A galambászok látóköréből annyiban kiesnek, hogy míg a dísz- és haszongalambok teljesen domesztikált állatok az ember által létrehozott, kitenyésztett számtalan fajtával, addig az egzotikus díszgalambok vadon élő fajok, tehát alig háziasított madarak.

Idén szeptemberben negyedik alkalommal indul az agrár startupokat és nagyvállalatokat összekötő NAK TechLab inkubációs program. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara programjába bekerült startupok nagyvállalatok segítségével fejleszthetik megoldásaikat, a szektor igényeinek megfelelően.

A balástyai Hegedűs fivérek kertészete a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően csaknem a tízszeresére nőtt bő egy évtizede alatt. A fő kultúrát jól kiegészíti a karalábé és a kápia, és egyre több lehetőséget látnak a gumós édesköményben is.