Térképen láthatóak és kereshetőek a hazai tönköly, alakor és tönke beszerzési helyek. Aki ősgabonából készült kenyeret, lisztet vagy tésztát keres, könnyen megtalálja a forrásokat az ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet listáján. Az Ősgabona terméktérkép segítségével egyszerűen egymásra találnak a vásárlók, a hazai termelők és az élelmiszerfeldolgozók.
2024. június 13.
Az ősgabonák a kenyérbúza (Triticum aestivum) rokon fajai, amely közül a legismertebb a tönköly (Triticum spelta), de az alakor (Triticum monococcum) és a tönke (Triticum dicoccum) is reneszánszát éli – írta az ÖMKi.
Az ősgabonák, más néven pelyvás gabonák a legrégebben termesztett kalászos növényeink. Az alakort, vagy más néven egyszemű búzát az ember körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt háziasította. A tönke a durum búza pelyvás rokona a Római birodalom egyik uralkodó gabonafaja volt, amíg a tönköly a középkori Nyugat-Európában volt meghatározó. A nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésével a csupasz szemű búzák, a durum és a kenyérbúza azonban végleg kiszorították a termesztésből pelyvás és hántolást igénylő őseiket, az alakort a tönkét és a tönkölyt.
Az ősgabonák pozitív tulajdonságaik miatt, mint a kedvező beltartalmi érték, egyedi ízvilág és a növényvédőszerek használata nélküli termesztés, fontos piaci lehetőséget jelentenek a biogazdálkodóknak. A környezet- és egészségtudatos vásárlóknak, valamint a gasztronómia szerelmeseinek pedig értékes és változatos alapanyagot biztosítanak – fogalmaztak.
Az ősgabonák értékei
Az alakor és a tönke ugyan a modern kenyérbúzához képest jóval magasabbra növő és alacsonyabb terméshozammal rendelkező gabonák, előnyük azonban a nagyfokú alkalmazkodóképesség, a vitalitás, a gyomelnyomó képesség és a kiváló betegségellenállóság. Jól bírják az extenzívebb körülményeket is, ezért ökológiai gazdálkodásba jól beilleszthetőek.
Tudományos kutatások támasztják alá, hogy a tönke és az alakor ősbúza fajok kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetétele, emészthetősége, antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalma kivételesen egészséges táplálékká teszi őket.
Kiváló tulajdonságaik révén ezek az ősi búzák visszahozhatják a hiányzó sokszínűséget a kenyérkultúrába, kiegészíthetik a tömegtermelést és javíthatják a pékáruk minőségét.
Mire lehet használni a tönkölyt, tönkét és alakort? Néhány ősgabonás receptet találni itt, vagy ebben a receptgyűjteményben.
Kutatások az ÖMKi-nél
Az intézet szakemberei a kenyérbúza fajtatesztek mellett évek óta foglalkoznak ősgabonákkal, azon belül is elsősorban tönke és alakor tájfajták hazai tesztelésével. Több kiadványuk is megjelent az ősgabonák termesztéséről és a fajtatesztek eredményeiről.
A DIVINFOOD nemzetközi projekt keretein belül alulhasznosított gabonák (amilyen az alakor és tönke is) termesztését támogatják, a termőföldtől a konyháig. Az új üzleti modellek kidolgozása, a fogyasztói szokások felmérése és az alulhasznosított haszonnövények fogyasztásának ösztönzése, illetve az új növényi alapú receptek kidolgozása mellett cél a rövid értékláncok szereplőinek összekapcsolása és a tudásmegosztás.
Hol lehet beszerezni ősgabona lisztet, kenyeret vagy tésztát? Erre a kérdésre válaszolnak a terméktérkép létrehozásával és igyekeznek támogatni a vásárlókat abban, hogy könnyebben megtalálják a hozzájuk legközelebb eső hazai termelőket és beszerzési helyeket.
A feltüntetett helyeken kívül országszerte nagyobb bioboltokban és egyes szupermarketekben is lehet ősgabona termékekkel találkozni, azonban a térkép célja a hazai termelők, kézműves pékségek és kisléptékű élelmiszerfeldolgozók, azaz a rövid ellátási láncok támogatása.
Forrás: ÖMKi, Margó.hu
Fotó: Unsplash
