A dél-tiroli gyümölcstermesztés, mezőgazdaság és élelmiszeripar előmozdításán dolgozik az 1962 óta működő Laimburg Kutatóközpont. Legfrissebb, 2021-től 2030-ig szóló kutatási programjukban öt fő témakört jelöltek ki: fenntartható és rugalmas termesztésmódok; digitális innováció és okos technológiák (ideértve a korszerű nemesítési módszereket is, amelyekkel új fajtákat hoznak létre); klímasemleges mezőgazdaság; minőség és egészség, amiben biztonságos és egészséges élelmiszerek kifejlesztésén dolgoznak; valamint helyi sokféleség és körkörös gazdaság.
2023. február 19.
Az észak-olaszországi intézményben 200 alkalmazott évente 350 témával foglalkozik, amelyek meghatározásában szorosan együttműködnek a termelők képviselőivel. Legújabb kutatási jelentésükből ismertettek néhány eredményt – írta a Magyar Mezőgazdaság. Egyebek között a következő tápanyag- gazdálkodási és növényvédelmi témájú összefoglalók olvashatók a dokumentumban.
A növényi szén
Az Amazonas vidékének termékeny talaja tele van növényi szénnel, ami lassan bomlik le és így nagyon jó szénmegkötőnek tekinthető. Továbbá porózus anyag, amiben sok víz és tápanyag raktározódhat. Mezőgazdasági felhasználásra alkalmas, toxikus anyagokat nem tartalmazó szén és komposzt hatását vizsgálták a talaj tulajdonságaira. Ilyen szén lehet például a fa elgázosításának mellékterméke vagy a kimondottan e célra, alacsony oxigénszint mellett hevített növényi anyagból készített szén.
A hegyvidék kutatóintézete
A hegyvidéki gazdaságokban almát, szőlőt, szamócát, cseresznyét és szántóföldi növényeket termesztenek a legtöbbet, valamint jelentős a legelőterület, ezekre a kultúrákra irányul tehát a figyelem a cikk szerint. A Laimburg Kutatóközpont tevékenységét és eredményeit előadásokon, szakmai bemutatókon és a szabadon hozzáférhető online újságban, a www.laimburgjournal.it oldalon mutatják be.
A munkát Dél-Tirol tartományi támogatása fedezi legnagyobb részt, a tavalyi 13 millió eurós költségvetésből 9,5 millió euró származott onnan, valamint nem egészen 2 millió euró harmadik felektől és 1,5 millió saját bevételt értek el laboratóriumi szolgáltatásokkal és értékesítéssel.
Szén és komposzt
A kísérletek során szőlőben négyzetméterenként 3,9 kilogramm komposztot, 2,5, illetve 5 kilogramm növényi szenet, valamint komposzt és szén együttesét adagolták. Almában az ültetőgödör földjébe kevertek 1,8 kilogramm komposztot, illetve a komposzthoz még adtak egy kilogramm szenet is. Az ültetvényt a szokásos technológiával öntözték és trágyázták a későbbiekben. Szőlőben sem a növények növekedésében, sem beltartalmában nem lehetett különbséget kimutatni, annak ellenére, hogy a szenes és a kombinált kezelések is növelték a talaj kation-kicserélő kapacitását, emelték a pH-t és a széntartalmat, miközben a mineralizált nitrogén mennyisége nem változott.
Almában viszont számottevően hosszabb hajtások fejlődtek a kombinált kezelések hatására az ültetvény második és harmadik évében, és a fánkénti termés is 1,5-2 kilogrammal lett több, mint a kontrollterületen.
Poloska ellen darázstelepítés
A biológiai növényvédelem terén nagy előrelépés, hogy sikerült megtelepíteni Dél-Tirolban az ázsiai márványospoloska természetes ellenségét, a szamurájdarazsat. Ez az apró rovar is Ázsiából származik és a poloskatojásokat parazitálja. A Laimburg Kutatóközpontban tenyésztették a darazsakat és 2020 júniusában 42 helyen engedtek ki 100 nőstényből és 10 hímből álló csoportokat. Olyan területeket választottak, ahol sok márványospoloska károsított. Zöldfelületeken és ültetvényekhez közeli cserjésekben engedték ki a szamurájdarazsakat.
A parazitáltság felmérésére a kihelyezés előtt és után is gyűjtöttek poloska-tojáscsomókat, és megállapították, hogy 20 helyszínen azonnal szaporodni tudtak a hasznos paraziták. Annál nagyobb arányban fejlődtek ki a kártevő tojásaiban, minél nagyobb volt a poloskák egyedszáma. Az is kiderült, hogy más poloskafajok tojásaiban elenyésző mértékben találtak parazitát, vagyis a szamurájdarázs szoros kapcsolatban áll az ázsiai márványospoloskával. A kutatást az olasz környezetvédelmi minisztérium támogatta.
A levélfoltosságot okozó gomba ellen is keresik és kutatják a megoldást
2020-ban felbukkant a dél-tiroli almásokban a glomerellás levélfoltosság (angol rövidítéssel GLS), amit egy egyelőre nem pontosan meghatározott Colletotrichum gombafaj okoz.
A fertőzött levelek először gyorsan sárgulnak, majd barna szövetelhalások alakulnak ki és korai lombhullás következik be. A gyümölcsön apró barnáspiros pöttyök láthatók, amiket gyakran vöröses sáv vesz körül. Korábban még nem találkoztak ezekkel a tünetekkel a termőtájon. A kutatóintézetben fénymikroszkópos és molekuláris vizsgálatokkal is azonosították a kórokozót, de a pontos faji meghatározáshoz aprólékosabb vizsgálatok szükségesek, mert a különböző Colletotrichum-fajok genomja nagyon hasonló. Ezt a betegséget eddig párás, szubtrópusi vidékeken mutatták ki almán Dél-Amerikában, Kelet-Ázsiában és az USA délnyugati területein. Ennek ellenére másutt sem sikerült pontosan azonosítani a különböző tüneteket okozó Colletotrichum-fajokat, ugyanis a nemzetségbe tartozó gombák okozhatnak rothadást és tárolási betegségeket is. Utóbbiak nem ismeretlenek Dél-Tirolban. A betegség elterjedését és lefutását tovább kell vizsgálni, hogy kidolgozhassák a megfelelő védekezést – írták.
Forrás: Margó.hu
Fotó: Margó.hu
