Merre tovább magyar szántóföldi növénytermesztés?

Merre tovább magyar szántóföldi növénytermesztés?

A szántóföldi növénytermesztők az eddigi termelési szerkezet megtartása esetén elsősorban a hatékonyág érdemi javítása, a prémium minőségű termények előállítása irányába történő elmozdulás révén lehetnek eredményesek, de a több lábon állás és a termelési szerkezet diverzifikálása ugyanilyen fontos – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.


2024. január 31.

A Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, a 42. AGROmashExpo és AgrárgépShow csütörtöki szakmai rendezvényén tartott beszédében Feldman Zsolt úgy fogalmazott, hogy a gabonatermelők kilátásai jobbak, mint tavaly, az előző évvel ellentétben ugyanis megfelelő hozamokkal számolva akár némi eredményt is elérhetnek egyes kultúrák esetén, ha nem változnak lényegesen a körülmények. Ugyanakkor továbbra is arra kell számítani, hogy a külső körülmények határozzák meg a mezőgazdasági termelők gazdasági környezetét. 2022-ben az aszály és a termeléshez szükséges inputanyagok extrém drágulása, 2023-ban az uniós ukrán gabonaimport hozta nehéz helyzetbe a magyar gazdákat, és egyelőre a háború miatt változóak az exporthoz szükséges logisztikai körülmények is – tette hozzá.

Az államtitkár az elmúlt évek tapasztalatait értékelve a hagyományos növénytermesztés területén a precíziós gazdálkodásban, az inputanyagok hatékony felhasználásában látja az egyik fő megoldást. A tapasztalatok szerint a prémium termékek piaca biztosabb, a nagy országok tömegtermékeivel sokkal nehezebb versenyezni nemzetközi szinten. Szintén csökkentheti a magyar mezőgazdaság kiszolgáltatottságát a termelési szerkezet diverzifikálása, alternatív szántóföldi kultúrák beépítése a gazdálkodásba. Kisebb és közepes gazdálkodók esetében az elmúlt két év megmutatta, hogy mennyire fontos lenne a több lábon állás, a gabona és olajos növények mellett akár szóját, mákot, lucernát vagy szántóföldi zöldségeket termeszteni, erre a szántóföldi termelés eszközei nagyrészt meg is felelnek.

Feldman Zsolt a nemzetközi helyzetet egyelőre bizonytalannak látja. Azt mondta, az európai agrárium “sok sebből vérzik”, a gazdatársadalom a kontinens nagy részén feszült, ennek következményei a tüntetések is. Eközben a felkészülés elkezdődött a következő agrártámogatási időszakra, és a zöldek már arra készülnek, hogy “tovább szorítsanak a mezőgazdaságon”. Ezzel együtt ugyanakkor látszik a “kijózanodás” is, Magyarországnak ezért bizonyára lesznek szövetségesei, és van rá esély, hogy értelmes agrárpolitikai keretrendszer jöjjön létre 2027 után is – fogalmazott.

Az eseményen részt vevő agrárvállalati vezetők szintén a gyorsan változó körülményeket emelték ki a kihívások közül. Kovács Gyula, az FMC-Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgató szerint mindenki abban bízik, hogy nem lesz rosszabb éve az agráriumnak, mint tavaly, az imputanyagok drágulása legalábbis megállt. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója egyetértett Feldman Zsolttal abban, hogy csak a legjobb minőségű termésnek van tere a nemzetközi piacokon, mennyiségi versenyben ugyanis Magyarországnak alig van esélye világszinten. Umenhoffer Péter, a Mikro-Vital Kft. vezetője szintén úgy véli, hogy nem a termésmennyiség maximalizálása a legfontosabb. Az adottságokat kell a lehető legjobban kihasználni, a termelőknek ügyelniük kell arra, mikor mire mekkora összeget fordítanak – tette hozzá. Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője szerint a termelőknek a költségeiket kell leszorítaniuk, csak ebben van mozgásterük, az értékesítési árak alakulásába nem szólhatnak bele. Mindez szerinte azt is jelenti, hogy nem feltétlen érdemes a legnagyobb termésmennyiség elérésére költeniük, mert lehet, hogy ezzel nem érnek el a többletbefektetésükkel arányos nyereséget.

 

Forrás: MTI/AM Sajtóiroda
Fotó: Vermes Tibor