Magyarország szorosan együttműködik az OECD-vel a világszintű élelmezésbiztonságért

Magyarország szorosan együttműködik az OECD-vel a világszintű élelmezésbiztonságért

Kiemelten fontos Magyarország számára, hogy az élelmiszertermelés és az élelmezésbiztonság globális stabilitása hosszú távon biztosított legyen – mondta az OECD Globális Mezőgazdasági Fórumának (GFA) párizsi ülésének nyitó hozzászólójaként Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.


2024. november 6.

A világgazdaság összteljesítményének mintegy felét adó, jelenleg 38 tagállamot számláló OECD a mezőgazdaság terén is aktív. A szervezet segíti tagállamait abban, hogy felmérjék ágazataik teljesítményét, a piaci tendenciákat, elemezzék a kihívásokat, és mindezek alapján megtervezzék a szakpolitikai irányokat és intézkedéseket, szem előtt tartva a fenntartható termelékenységnövekedés célját. A mostani párizsi fórumon három kihívást azonosítottak: az élelmezésbiztonságot a növekvő világnépesség számára, a gazdálkodók és az ellátási láncokban dolgozók megélhetésének garantálását, valamint a környezeti fenntarthatóságot.

Juhász Anikó az ülésen kiemelte, hogy jelenleg Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét, és ebben a tisztségében versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú mezőgazdaságért dolgozik a magyar kormányzat. A reformok kidolgozása terén a stabilitás elsőrangú szempont, hiszen a többéves – az EU esetében hét évet felölelő – ciklusok csak ahhoz elég hosszúak, hogy egy frissen kiépített rendszert, mint amilyen a mostani EU Közös Agrárpolitika, lebontson és ellehetetlenítsen a szabályozó, azonban egy teljesen új rendszer felállításához nem elegendő ennyi idő. A kisebb, látszólag technikai jellegű változtatásoknak valójában jelentős szerepük van, ugyanis – a teljes újratervezéssel szemben – ezek biztosítják a működőképességet, és általában nagyobb előrelépést jelentenek az ágazat és annak fenntarthatósága számára.

A helyettes államtitkár szerint az igazodáshoz megfelelő tudásbázis, anyagi források kellenek, és hosszú távon stabil, kiszámítható szabályozási környezet szükségeltetik, valamint a kellő rugalmasság, a nemzeti, regionális sajátosságok érvényre juttatása. Szükség van ugyan az adatgyűjtésre, a mérőszámokra és a teljesítmény értékelésére, de az adminisztratív terhek nem lehetetleníthetik el a termelést. Kulcsfontosságú továbbá, hogy a kutatási szférában, a tudásbázis építése és innovációk terén ne legyen áthidalhatatlan szakadék a különböző adottságú és történelmi fejlődésű régiók között. Ennek egyik záloga, hogy az olyan kezdeményezéseket, mint például a Magyarország által elindított, közép-kelet-európai országokat, köztük EU-tagjelölteket is felkaroló BIOEAST, sikerre lehessen vinni – tette hozzá.

 

Forrás: AM Sajtóiroda
Fotó: AM Sajtóiroda