A ragadozók, például a madarak és a rovarok hatékony alternatívái lehetnek a növényvédő szereknek, alacsonyan tarthatják a kártevők populációit, miközben növelik a terméshozamot – jelentette be egy nemzetközi kutatócsoport.
2024. március 13.
A kártevők évente a terméskiesés mintegy 10 százalékáért – azaz 21 millió tonnáért – felelősek, az ellenük való védekezés a vegyszeres növényvédő szerek széles körű használatához vezetett.
Vajon a madarak, a pókok és a bogarak, valamint más gerinctelen ragadozók is elvégezhetnék ezt a munkát?
Brazíliában, az Egyesült Államokban és a Cseh Köztársaságban dolgozó kutatók elemezték a ragadozóknak a kártevők elleni védekezésben betöltött szerepével kapcsolatos korábbi kutatásokat, és megállapították, hogy ezek segítségével több, mint 70 százalékkal csökkent a kártevőpopulációk száma, miközben a terméshozam 25 százalékkal nőtt.
„A természetes ragadozók jó kártevőirtók, és fenntartásuk alapvető fontosságú a kártevők elleni védekezés garantálásához az éghajlatváltozással fenyegető jövőben” – mondta az AFP-nek Gabriel Boldorini, a brazíliai Pernambuco Szövetségi Vidéki Egyetem doktorandusza.
Bár a kutatók nem hasonlították össze közvetlenül a gerinctelenek hatékonyságát a rovarirtó szerekkel szemben, elmondták, hogy a rovarirtó szerek által az ökoszisztémáknak és a biológiai védekezésnek okozott károk jól dokumentáltak, a biológiai sokféleség csökkenésétől kezdve a víz- és talajszennyezésen át az emberi egészségügyi kockázatokig.
Magyarországon ragadozó bogarak például a futrinkafélék, a csíkbogárfélék, de a pókfajok is ragadozó életmódú rovarok.
Az énekesmadarak sok csoportja jellegzetes rovarevő madár, ilyenek a billegetők, a légykapók, a füzikék, a fecskék, a molnárfecskék, de kizárólag rovarokat fogyasztanak a sarlósfecskék is.
A kutatók megállapították, hogy a ragadozók hatékonyabbak a kártevők elleni védekezésben azokban a régiókban, ahol nagyobb az esőzések változékonysága – ami várhatóan növekedni fog az éghajlatváltozás miatt.
A szakembereket az is meglepte, hogy akár már egyetlen természetes ragadozófaj is ugyanolyan hatékony volt, mint, ha több faj is élt a területen, mondta Boldorini.
„Általánosságban elmondható, hogy minél több faj van, annál jobban működnek az ökoszisztémák. De vannak kivételek is” – mondta, hozzátéve, hogy egyetlen faj is ugyanolyan jól el tudja látni a feladatot.
Az éghajlatváltozás és az emelkedő szén-dioxid-szint egyaránt hatással van a terméshozamra és a kártevők dinamikájára azáltal, hogy a kártevők elterjedését és túlélési esélyeit növeli.
Eközben más tanulmányok kimutatták, hogy az ökoszisztéma egészsége szempontjából létfontosságú gerinctelen állatok száma világszerte gyorsan csökken.
Boldorini szerint a gerinctelenek megőrzése „garantálja a kártevők elleni védekezést és a termelékenység növelését az ökoszisztémák károsítása nélkül.”
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Halmos B. Ágnes, Phys.org
Fotó: mmg/Csatlós Norbert
