Az MKA összefogja a magyar kertörökség kutatására, kezelésére és fejlesztésére vonatkozó kezdeményezéseket, szerepet vállal ezek megvalósításában – hangzott el többek között a zöldszakma közelmúltbeli konferenciáján.
2024. március 30.
A Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) szakmai civil ernyőszervezetként jött létre, küldetésének tekinti, hogy összekapcsolja az örökségvédelemben tevékenykedő szervezeteket, és erről hírt adjon a közéletben.
Közös dolgaikat, közös ügyeiket akkor tudják jó irányba vinni és fenntarthatóvá tenni, ha együttműködnek.
Ezekkel a gondolatokkal kezdte előadását Herczeg Ágnes tájépítész, vezető tervező, az alapítvány kuratóriumának elnöke a konferencián.
Az MKA összefogja a magyar kertörökség kutatására, kezelésére és fejlesztésére vonatkozó kezdeményezéseket, szerepet vállal ezek megvalósításában. Gazdasági és társadalmi szereplőket igyekszik bevonni a kertörökség támogatásába, részt vesz a kertörökség védelmét elősegítő jogszabályok előkészítésében, kezdeményezi az arra érdemes helyszínek védetté nyilvánítását.
Figyelik a külföldi példákat
Az alapítványban tevékenykedők nagyon fontosnak tartják, hogy magas színvonalú nemzetközi konferenciákat szervezzenek, megismerjék és továbbadják a szakma legújabb ismereteit, gondolatait. Tavaly ősszel már negyedik alkalommal rendezték meg a Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferenciát, amelynek a víz volt a témája. A szervezőknek sikerült elérniük, hogy a kezdeményezés a szakma által elismert közép-európai kerttörténeti tudományos konferenciává váljon az évek alatt, amit a külföldi kollégák is megtisztelnek jelenlétükkel. Tavaly áprilisban egy másik, általuk szervezett nemzetközi konferencián a kertörökség és a kommunikáció témáját járták körbe. Az alapítvány tagjai emellett számos ország szakmai összejövetelein is részt vesznek, hiszen
egyik missziójuk, hogy kapcsolatba kerüljenek a külföldi szakmai szervezetekkel, a fontos szakmai információkat megszerezzék és sokkal tágabb együttműködést tudjanak kialakítani.
Az MKA tagja az Európa Tanács alá tartozó European Route of Historic Gardens (európai történelmi kertek útja) és az International National Trusts Organisation (nemzeti vagyonkezelők nemzetközi egyesülete) nevű szervezeteknek, melyek magas szintű tudományos és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. A kertörökséget felölelő szervezeteknek jelenleg három magyar történeti kert (a fertődi Esterházy-kastély, a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélypark, és a Gödöllői Királyi Kastély kertje) a tagja. Az előadó reméli, hogy még több magyar történeti kertet tudnak majd az európai honlapokon bemutatni.
A nemzetközi szervezetek tagsága azért is fontos, mert ez külföldi pályázati lehetőségeket teremthet a magyar történeti kertek megújítására.
A kezdetektől céljuk megismerni, hogyan oldja meg a történeti kertek fenntartását az International National Trusts Organisation és a hozzá hasonló szervezetek.
A költségeket részben állami forrásból, saját bevételekből, magántámogatásokból, önkéntesek munkájából fedezik. Herczeg Ágnes szeretné kidolgozni a kertörökség ügyében is a hazai önkéntesség metódusát. Ennek egyik első helyszíne az iszkaszentgyörgyi Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély kertje volt, ahol összekapcsolódott az oktatás, kiállítás, nevelés, ismeretterjesztés és magának a kertörökségnek az ügye. A kert felújítására tavaly szerveződött az első kaláka, amit egy népfőiskolai hetek programsorozat követett elsősorban a helyi és környékbeli lakosok részére. Szeretnének egyhetes bentlakásos nyári kertakadémiát is indítani, ahol mind a gyakorlat, mind az elmélet össze tud kapcsolódni. Tavaly az iszkaszentgyörgyi kastélyban sikerült elhelyezni a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány herbáriumi gyűjteményét és szakkönyvtárát a Zöldfelület-gazdálkodás Kerekasztala, benne az MKA segítségével.
Az MKA bekerült a József nádor-év 26 program előkészítő csapatába. A MATE Budai Campusával együtt készítik elő József nádor korának bemutatását annak részletezésével, hogy a tájépítész, a kertész, a botanikus és a kertművész József nádor milyen jelentős szerepet játszott a magyar kertművészetben.
Kertörökség-adatbázis
A Zöldfelület-gazdálkodás Kerekasztala többi szereplőjével együtt tervezik egy, a történeti kertekre vonatkozó fenntartási kézikönyv megalkotását, melyben kidolgoznák, hogyan lehetne a fenntartást és a fenntarthatóságot olyan magas szinten tartani, ami elvárható a történeti kertek hálózatosítása szempontjából. Elkezdték kidolgozni a magyar kertörökség hálózatosításának kutatási metodikáját is. Ezt a Tokaj-Hegyalja világörökségi területén tesztelik, ahol több mint harminc kert, egy borászati és egy történeti kert felmérését összevetve dolgozzák ki, hogyan lehet tematikus, látogatható kertutat létrehozni.
Az MKA infrastruktúrával is segíti, hogy a magyar kertörökség felmérése az egyetemi oktatáson belül, akár nyári időszakban is folyamatos lehessen. Szeretnék megújítani és fejleszteni a kertörökség adatbázisát. A Budai Campus- szal együttműködésben fontos feladat a kastélykertek matuzsálem korú fáinak szaporítása.
Rátermett jogászcsapattal együtt nagy erőket fektetnek abba, hogy a szakmapolitika jogi aktivitását elősegítsék és a zöldinfrastruktúra kérdéskörét méltó módon be tudják helyezni az új építési kerettörvénybe.
Az alapítványban tevékenykedők úgy látják, hogy előzetesen szükség van projektek, kutatások előkészítésére, hogy ha lesz pénz a megvalósításukra, akkor folytatni lehessen az érdemi munkát. Fontosnak tartják egyebek között az Esterházy-kastély kertjének megújítását.
Legyen ismertebb
Az MKA különböző kiadványok megjelentetését támogatja, hiszen a magyar kertörökségnek nincsen nyomtatott irodalma sem magyar, sem angol nyelven, ezért minden kezdeményezést támogatnak.
Megjelent a Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferenciák anyagát bemutató tudományos igényű kötet magyar és angol nyelven. Szeretnének a magyar kertörökség jeles alkotásairól fotóarchívumot is létrehozni.
Ahhoz, hogy társadalmilag ismertebb legyen a szakma, szerepelni kell a közösségi médiában is, emelte ki az előadó, melynek érdekében az alapítvány sajtóreferense mindent megtesz. Nem a szakmai, hanem a tágabb közönséget szeretnék megszólítani, felhívni a figyelmet a kertörökség ügyére. Az MKA pályázott egy olyan tízrészes filmsorozatra, mely magáról a kertörökségről szól, a kert, a táj, a természet és az ember kapcsolatával foglalkozik. A forgatások már megkezdődtek, remélhetőleg szeptemberben bemutatják a filmet.
Április 17–18. között A kertörökség a turizmusban, turizmus a kertben címmel szerveznek nemzetközi konferenciát Budapesten.
Az őszi Mőcsényi Mihály-konferenciát pedig a fertődi Esterházy-kastélyban tartják, témája József nádor kora lesz, amihez várják azokat, akik ebben a témában akár a dendrológia, akár a kertművészet terén jártasak.
Forrás: Kertészet és Szőlészet/ Megyesi Éva
Fotó: Szabó József
