Magyarország elkötelezett az érzékeny erdei ökoszisztémák megőrzésében és hosszú távú fenntartásában – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a FAO Erdészeti Bizottságának (COFO) 27. ülésszakán Rómában, hétfőn.
2024. július 24.
A tárcavezető felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a természeti változások és társadalmi igények az erdőgazdálkodásra is nagyobb terhet rónak. A feladat nemcsak az, hogy a környezeti változásokat lekövessük, hanem törekednünk kell az erőforrások leghatékonyabb kiaknázására, az innovációra, a tudományos eredmények felhasználására. Éppen ezért nagyon fontos a FAO Erdészeti Bizottságának munkája, amely segíti a tagállamokat az ökoszisztémák megőrzésében – tette hozzá.
Nagy István kiemelte Magyarország nagy várakozással tekint a következő hónapokra, ugyanis július 1-jétől fél évig hazánk elnököli az Európai Unió Tanácsát. Ez nemcsak komoly kihívás, de egyben lehetőség is a közös európai ügyek előrevitelére. Elvégzendő feladataink között szerepel többek között az erdőmegfigyelő rendszer kialakítása, amely információt nyújt majd az erdők állapotáról, ökológiai, társadalmi és gazdasági értékéről, az erdők terheléséről, és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokról. A magyar elnökség folytatja továbbá az erdészeti szaporítóanyagokról szóló rendelettervezet tárgyalását, melynek célja a klímának megfelelő és nyomon követett szaporítóanyag felhasználása – hangsúlyozta.
A miniszter szerint az innováció kulcskérdés az ágazat számára, az elmúlt időszakban pedig számos eredményt értünk el ezen a területen. GeoBioInformatika néven új egyetemi kutatási területet indítottunk, korábban különálló tudományterületek összevonásával, amely összefüggésben elemzi az erdei ökoszisztémák biológiai elemeit. Segítségével eredményesebben tudjuk feltérképezni az erdei fák kórokozóit, kiválasztani az ellenálló faegyedeket és kialakítani a leghatékonyabb védekezési stratégiákat. Komoly eredmény, hogy kutatóink olyan programot dolgoztak ki, amely képes megmutatni az egyes erdei fafajok várható növekedését, emellett azt is, hogy a szűkebb földrajzi környezetünkben hol található megfelelő szaporítóanyag-forrás. Emellett olyan új program áll rendelkezésünkre, amely az egyre gyakoribb súlyos aszály esetén is képes lesz az erdők egészségi állapotát nyomon követni – sorolta a tárcavezető.
Nagy István rendkívül fontosnak nevezte a szemléletformálást, ezért hazánkban az erdésztársadalom aktív szerepet vállal a környezeti nevelésben, és az erdei iskolahálózatot működtetésében, melyet évente több, mint 80 ezer tanuló látogat – fűzte hozzá az agrárminiszter.
Forrás: AM Sajtóiroda
Fotó: AM Sajtóiroda