A Pécsi Tudományegyetem Borbirtokán, Szentmiklós-hegyen találkoztak egymással a Baranyai Agrárnap keretében a termelők, agrárvállalkozások, a vármegye közigazgatásának szereplői, az érdekvédelmi szervezetek, valamint a kamarák képviselői.
2024. szeptember 24.
Az elmúlt esztendőben hagyományteremtő szándékkal útjára indított eseményt ez alkalommal is nagy érdeklődés övezte.
Mint köszöntőjében Madaras Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének elnöke elmondta, a klímaváltozás minden növénytermesztéssel foglalkozót érint, ahogy a szőlőtermesztőket is. Ilyen még nem volt, hogy már augusztus végére befejezték volna a fehér szőlő szedését. Kitért rá, hogy komolyan kell foglalkozni azzal, miként lehet kivédeni a légköri aszály okozta károkat, valamint milyen megoldásokat kell találni arra, hogy az egyre növekvő hőségnapok minél kevesebb kárt okozzanak az ültetvényekben.
Szólt arról is, hogy a mintaüzem létrehozására kiírt pályázaton 1 milliárd forint támogatást nyertek el, amit szőlészeti fejlesztésekre, valamint borászati eszközök vásárlására fordítottak. Elsődleges célként a versenyképes megoldások bemutatását tűzték ki célul, többek között a klímaváltozáshoz kapcsolódó technológiák megismertetését.
Az előzmények
Rittlinger József, a NAK Baranya vármegyei elnöke a Baranyai Agrárkerekasztal elindítására emlékeztetett. Mint mondta, annak tagjai az agráriumot képviselő mérvadó vállalkozások, kamarák, a kormányhivatal, szakmai szövetségek és intézmények. Rendszeres találkozóikon az ágazat szereplőinek lehetőségük nyílt rá, hogy megvitassák az őket érintő problémákat, megoldásokat keressenek rájuk, a Baranya életében különös súllyal megjelenő agrárszektor stratégiai fejlesztési ügyeivel foglalkozzanak. Az ő javaslatukra rendezték meg tavaly első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal, a Baranyai Agrárnapot. Emellett útjára indítottak egy novembertől márciusig tartó hatvan órás képzést is a kereskedelmi és az agrárkamara, valamint az egyetem szervezésében, ami segítséget nyújt a generációváltással járó kihívások kezeléséhez.
A tanfolyamon olyan témák kerülnek terítékre, mint hogy miként tudnak megfelelni az elvárásoknak, mire kell odafigyelni földvásárláskor, valamint az is, hogy miként változtassanak a gazdálkodásuk szerkezetén, mely területet helyezzék előtérbe, milyen növényeket termesszenek, milyen állatokat tartsanak.
Lehetőség, nem probléma
A valaha volt legnagyobb kihívások előtt áll a mezőgazdaság, hívta fel a figyelmet Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az országgyűlés alelnöke. A többi között ilyen a klímaváltozás, az aszály, ami komoly fejtörést okoz a kutatóknak, hiszen arra kell megtalálniuk a választ, milyen új technológiákat kell bevezetni, kidolgozni az aszály okozta károk enyhítésére. Ezért is fontos a pécsi rendezvény, ahol évente egyszer találkozhatnak egymással a gazdák, vállalkozók, integrátorok, a partner szervezetek képviselői, ilyenkor ugyanis módjuk nyílik arra, hogy egyeztessék a véleményüket, kicseréljék a tapasztalataikat.
– A mezőgazdaságot egy megélhetési lehetőségnek és nem problémának kell tekinteni, éppen ezért fontos, hogy miként kell módosítani a növényvédő szerek felhasználását, milyen más eljárásokat kell alkalmazni a talajművelésben, hogyan kell megváltoztatni a vetésszerkezetet, hogy az élelmiszerellátás biztonságosan megoldható legyen. Elérkezett az idő, hogy a kutatók az új időjárási körülményekhez alkalmazkodó fajtákat kísérletezzenek ki, és ezekhez a technológiákat is kidolgozzák – adott hangot véleményének.
Változás kell!
A rendezvényen előadást tartott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára is. Beszédében kiemelte, hogy Baranya az őszi búzában elért 6,9 tonnás hektáronkénti átlagával országosan a legjobb eredményt érte el. Mindez annak a szakmai munkának is köszönhető, hogy az ágazat szereplői rendszeresen, minden részletre kiterjedő párbeszédet folytatnak.
– Az elmúlt 2-3 év időjárási viszonyai elengedhetetlenné tették a vetésszerkezetben történő változtatásokat. Ennek részeként a szója vetésterülete megkétszereződött, valamint az útkeresés részeként az árpa is nagyobb szerepet kapott.
A jelenlegi időjárás a vetések előkészítésének sem igazán kedvez, a repcének különösen nem. El kell azon gondolkodni, hogy a jövőben az őszi mák, az őszi borsó, mint új lehetőség is szerepet kapjon a növénytermesztésben. Azonban ezekre a kérdésekre csak helyben lehet választ adni, ugyanis még azonos területen is, tábla és tábla között is lehetnek különbségek, ahogy ez most a kukorica esetében jól látható – hangsúlyozta.
Kitért arra is, idén nyáron júliusig összesen 250-280 milliméter csapadék hullott. Minden gazdálkodó más és más módon próbált meg védekezni a szárazság ellen, voltak, akik a technológián változtattak, mások előveteményként más növényt vetettek, mint korábban, ilyen módon próbáltak meg jobb eredményt elérni, például öntözéssel csökkentették a károkat. A szaktárca öntözésfejlesztési támogatást nyújt a gazdáknak, ugyanakkor az ország nem minden területén, így
Baranyában sem érhető el mindenhol felszíni vízkészlet. Eddig 300 ezer hektárra érkezett aszálykárra bejelentés, 80 százaléka a napraforgót és a kukoricát érintette. Aszálykár elleni biztosítással 11 300 gazdálkodó rendelkezik, az aszálykárok enyhítésére 35 milliárd forintos alap áll rendelkezésre.
Az államtitkár szólt arról is, hogy az elmúlt esztendő egyben az új KAP tanulóéve is volt, sok mindenen kellett változtatni. Magyarország uniós elnöksége lehetőséget teremt a szakmai feltételek számbavételére, többek között a vetésszerkezet-váltás rendszere és az ugaroltatás területén.
– A 2025-től induló új Agrár-környezetgazdálkodási támogatási program szakmai előkészítése megkezdődött, ami 1,7 millió hektárnyi területet, valamint a 20 ezer gazdálkodót – gyepgazdálkodót, zöldség- és gyümölcstermesztőt – érint. Ebben is a kiszámíthatóság került előtérbe, ahogy a szintén következő év elejétől bevezetésre kerülő termelővédelmi törvénycsomagban is, amelynek segítségével gyorsabban juthatnak majd árujuk ellenértékéhez a termelők – emelte ki. A törvénycsomag az agrárium és az élelmiszeripar szereplőinek kölcsönös együttműködésére épül, a piaci körülmények javítása érdekében alkották meg.
A meglévő piacszabályozási eszközök fejlesztésével és új szabályozási elemek megteremtésével javít a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetén, jogi eszközökkel nyújt erősebb védelmet számukra, valamint megteremti a termeltetők és termelők közötti kapcsolatrendszer új jogi alapját.
Egyik fontos elemének nevezte, hogy a felvásárlóknak, feldolgozóknak, kereskedőknek 30 napon belül ki kell majd fizetniük a termelők árujának ellenértékét, késedelem esetén pedig bírsággal sújthatók. Ehhez azonban elengedhetetlen feltétel a helyesen kiállított számla, amit a feldolgozóhoz, felvásárlóhoz, illetve a forgalmazóhoz a termék átvételét követően 15 napon belül kell eljuttatnia a termelőnek. Amennyiben erre később – az átvételt követő tizenöt napon túl kerül sor – a számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell rendezni azt.
A szabályozás érinti a zöldség-gyümölcs- és gabonatermelőket, továbbá az állattartókat. A jövő évtől pedig már a megkötött szerződésekben szerepelnie kell annak is, hogy a felvásárló számlájáról lehívható a beszállító árujának ellenértéke, ami a sertés- és baromfi-, valamint a zöldség-gyümölcs-ágazat szereplőinek jelent biztonságot. Amennyiben a 30 nap fizetési határidőig nem érkezik meg a termelőhöz az árujának az ellenértéke, az akár az adott kereskedelmi cég, feldolgozó, felvásárló tevékenységének megszüntetéséhez is vezethet. klímaváltozás
Forrás: Magyar Mezőgazdaság/ Szalai Kornélia
Fotó: Csatlós Norbert
