Szőlőtermesztési tanácskozás, gép-, fajta- és borbemutató várta az érdeklődőket Cserszegtomajon, a MATE Georgikon Campus kísérleti telepén. Szőlőtermesztési tanácskozás, gép-, fajta- és borbemutató várta az érdeklődőket Cserszegtomajon, a MATE Georgikon Campus kísérleti telepén. Napjaink gondjaira, kihívásaira adtak választ az előadások, korszerű módszereket és berendezéseket ajánlottak a termesztők figyelmébe.
2023. október 8.
Aki eladásra termeszt borszőlőt, minden évben nagy mennyiséget és jó minőséget kell, hogy elérjen, hangsúlyozta Mikóczy Nárcisz, aki 28 hektár szőlő felszín alatti öntözésének tapasztalatairól számolt be.
A Mikóczy család 80 hektár szőlőt művel Tatán, ebből 28 hektárt rendeztek be öntözésre. Ezzel legalább az egyik bizonytalansági tényezőt kiiktatták a gazdálkodásból, hiszen ezenkívül a tavaszi fagyok, az aszály, a tápanyagfelvételi problémák és az új károsítók is nehezítik a termesztők életét, és a szüret is egyre korábban kezdődik. Az ismerten alacsony szőlőfelvásárlási árak miatt is mindent meg kell tenni a hozam emeléséért és az egyenletes termésmennyiségért. Ehhez a Mikóczy család precíziós megoldásokat is használ, a szőlőkombájn adatait feldolgozzák és rengeteg érzékelőt helyeztek el az ültetvényekben, hogy pontosan nyomon kövessék az időjárás alakulását és a növények fejlődését.
Érdemes öntözni
Különösen a csapadékeloszlás változása és a magas hőmérséklet teszi próbára a növényeket az utóbbi évtizedben: minden évben meghaladta az átlaghőmérséklet az ötvenéves átlagot, és tíz évből nyolcszor volt kevesebb csapadék, mint a sokéves átlag. Tavaly, a súlyos aszály évében viszont lehullott az átlagos mennyiség, csak a nyári szárazság után ősszel esett sok eső.
Ezeket a szélsőségeket lehet kiegyenlíteni öntözéssel.
Precíziós eszközökkel a növényt magát lehet megfigyelni
A 2016-ban meghirdetett vízgazdálkodási pályázat támogatásával valósult meg a beruházás, amit a nulláról kellett kezdeni. Azért döntöttek a felszín alatti öntözés mellett, mert a szőlő gyökere mélyre hatol, ezért nincs értelme öntözni a fölső 30 centiméteres talajréteget, azzal csak a gyomok fejlődését segítenék elő és párásabb lenne a mikroklíma.
A tápanyagellátás is hatékonyabb, ha közvetlenül a gyökérhez juttatják tápoldat formájában, mert az öntözőrendszert arra is használják. Előnye még a felszín alatti öntözésnek, hogy nem befolyásolja a termesztéstechnikát.
A rendszert ugyan valamivel bonyolultabb kiépíteni és a tisztítása kicsit nehezebb, mint a hagyományos csöpögtető öntözésnek. A csöpögtetőcsöveket 40-50 centiméter mélyen húzták be a földbe, a gerincvezeték és a tisztítóvezeték helyét pedig ki kellett ásni, az volt a nagyobb munka. A 28 hektáron nyolc zónát alakítottak ki, többé-kevésbé a fajták elrendezését követték.
A saját kutakból felhozott vizet levegőztetni kell a magas vastartalma miatt, ehhez tározót kellett építeni. A tóban három és fél napra elég öntözővizet képesek tárolni. Kútfúrásra és tározóépítésre költötték a teljes beruházási összeg kétharmadát. Erre a nagy kiadásra érdemes lenne több gazdálkodónak összefogni, javasolta Mikóczy Nárcisz. Őket is megkeresik már a környékbeli szőlőtermesztők, de a rendszerben nincs tartalék, amivel az ő vízigényüket is ki lehetne elégíteni. A beruházás része volt a szűrők és a tápoldatozó beépítése.
Nagy előny, hogy ma már a vízügyi beruházásokra 70%-os támogatás igényelhető, mondta a szakember.
Az öntözésvezérlést még úgy sem egyszerű megoldani, hogy mérik az ültetvényben az ehhez szükséges értékeket (hőmérséklet, csapadék, párolgás, talajnedvesség) és a Netafim vezérlést választották. Meg kell adni a térállást, az alanyt, a fajtákat, a sorközművelés módját és a termesztési célt, ezekhez optimalizálja a vízpótlást a rendszer. Nagy buktató azonban, hogy a termesztett fajták jó részét, például az Irsai Olivért, a Cserszegi fűszerest, a Traminit nem ismeri a Netafim vezérlője. A fajták vízigénye közt látható a különbség, úgyhogy ezen még finomítani kell, mondta Mikóczy Nárcisz.
Számításai szerint a drága beruházás négy év alatt megtérül, ha az átlagtermést 30%-kal sikerül megnövelni az öntözéssel. Reálisan 10-30%-os terméstöbblet érhető el, és spórolni lehet a tápanyagok pontos adagolásával is.
Pénzben kevésbé mérhető az öntözés élettani folyamatokra gyakorolt kedvező hatása, ami jobb egészségi állapotban és jobb minőségben, hosszabb élettartamban nyilvánul meg.
Mérhető eredmények
Öntözni értelemszerűen az évjáratnak megfelelően kell, így tavaly a Hárslevelűnek 110 milliméter vizet adtak, az idén csak 65 millimétert. Az idén meleg tél és januárban viszonylag sok csapadék indította az évet, a február és a március szárazabb volt. Aztán megjöttek az esők és vele a súlyos peronoszpórafertőzés. Tatán május 19-én következett be az első fertőzés, amiből 30-án váltak láthatóvá a tünetek, ahol május 22-én permeteztek. Az ültetvény egy részén 21-én védekeztek, ott sikerült visszaszorítani a betegséget. Május második felétől tízszer permeteztek peronoszpóra ellen, abból kilencszer használtak felszívódó gombaölő szert, így sikerült megvédeni a szőlőt.
Az öntözés és tápoldatozás hatására tavaly 14,5 tonna termést értek el hektáronként, az üzemi átlag pedig 9,2 tonna volt. A legnagyobb termést a Cserszegi fűszeres adta, 17,8 tonnát. Tavaly 20-40%-kal több volt minden tápelemből a levelekben az öntözött szőlőknél, mint az öntözetlen ültetvényben, az idén nem ilyen nagy a különbség.
A lombtömeg is sokkal nagyobb volt tavaly az öntözés hatására, amit a megfelelő vízellátás okozta jobb fotoszintetikus aktivitás, nagyobb turgor és jobb sztómanyitottság magyaráz.
Az ültetvényben a MATE, a KITE Zrt. és a Netafim is végez kísérleteket, aminek önzetlenül ad helyt a családi szőlészet. Tapasztalatot, tudást nyernek ezekkel a kísérletekkel és remélhetőleg eljutnak odáig, hogy az öntözésvezérlést maga a növény szabályozza majd, zárta előadását Mikóczy Nárcisz.
Miért lombtrágyázzunk?
Az idén sokat kellett permetezni a szőlőt, ami lehetőséget adott a gyakoribb lombtrágyázásra, mondta Makra Máté, a Yara szaktanácsadója. Arra biztatta a gazdákat, hogy csináljanak levélanalízist, amivel korán kimutatható a tápelemhiány, mielőtt megjelennének a szemmel látható tünetek. Hazánkban a cink, a bór és a magnézium hiánya a leggyakoribb. Gondoskodni kell a káliumpótlásról is, mert nem mindig felvehető a szőlő számára. Érés előtt mindenképpen érdemes lombtrágyaként káliumot adagolni. Káliumpótlásra ajánlotta még a cég új termékét, a 9-0-36 összetételű YaraRega készítményt, amiben sok kén is van, és mélylazítóval vagy injektálással is kijuttatható, alaptrágyának érdemes használni.
Rügyfakadás után igényel sok kalciumot a szőlő a hajtásfejlődéshez. Ehhez virágzás előtt két alkalommal, lombtrágyaként juttassunk ki YaraVita Frutrel készítményt. Zsendüléskor ismét érdemes kalciumot adagolni, hogy a sejtfal vastagodása révén ellenállóbbak legyenek a fürtök a fertőzésekkel és a repedéssel szemben.
A lombtrágyák általános kondicionálásra is alkalmasak, erre a célra fejlesztették ki az algakivonatot is tartalmazó YaraVita Universal Bio készítményt.
A Huminisz Kft. négy humin- és fulvósavas növénykondicionáló szert és tizennyolc lombtrágyát gyárt, kísérleti eredményeiket lapunkban is bemutatták, mondta Vaszily Zsolt szaktanácsadó. A készítményeket a tápanyagellátáshoz, fajtához, termesztési célhoz igazítva lehet és érdemes használni, hangsúlyozta, ugyanis egy éven belül is nagy eltérések lehetnek a körülményekben, nem csak évjáratok közt. A stressz hatására 30%-kal is csökkenhet a termésmennyiség, és ezt a kiesését gyors beavatkozással, növénykondicionálókkal lehet megelőzni. Vizsgálataik szerint négy kezeléssel, összesen körülbelül 30 ezer forintos hektáronkénti kiadással 14% terméstöbbletet értek el 10 tonnás átlagtermésű szőlőben.
Nemcsak a termés mennyiségét lehet kedvezően befolyásolni, a borkészítésre is hatással tudunk lenni lombtrágyázással.
Ha például észrevesszük, hogy kevés a nitrogén a mustban a próbaszüret alkalmával, lombtrágyával még beavatkozhatunk. Nemcsak az erjedésre lehetünk hatással, hanem a bor minőségére is, mert az aminosavak, vitaminok, színanyagok mennyisége is nő a komplex lombtrágyázás és huminsavas kezelések hatására.
Pontos megfigyelés
Precíziós módszerekkel az egyes növények állapotát, igényét próbáljuk felmérni és összegyűjteni, adta meg előadása kiindulópontját Bodor-Pesti Péter, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézetének docense. Egyelőre sokkal több adatot gyűjthetünk, mint amennyit fel tudunk dolgozni nagy teljesítményű számítógépek nélkül.
Precíziós módszereket elsősorban szántóföldi kultúrákra dolgoztak ki, az ültetvények lassabban zárkóznak föl, de vannak már lehetőségek. Például közvetlen vezérléssel lehet úgy permetezni, hogy a traktor elején lévő érzékelő alapján kihagyja a gép a hiányzó tőke helyét.
Adatgyűjtésre kamerával fölszerelt drónokat és műholdképeket is lehet használni, az ezekből nyerhető adatok lehetővé teszik a helyspecifikus döntést az ültetvény állapotának pontos fölmérése alapján. Látható például a tőkehiány, a különböző fejlődésbeli eltérések, termésbecslést lehet végezni, vagy a növényvédelmet segíteni a távérzékeléssel.
Nagyon sokféle szenzort lehet használni a precíziós gazdálkodásban, az adatok közvetlen hasznosításán világszerte dolgoznak a fejlesztők. A Maribori Egyetemen például a lombfalvastagságot mérik szenzorral és így vezérlik a permetezőgépet, amivel sok növényvédő szer takarítható meg. A korszerű szőlőkombájnokkal gyakorlatilag tőkénként lehet megállapítani a termésmennyiséget, ami segíti a tápanyagellátás tervezését.
Mobiltelefonos applikációkat fejlesztenek világszerte, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézetében egy olyan alkalmazást tesztelnek, amivel a klorofilltartalmat lehet mérni, és ezzel követhető a szőlő érettsége.
Szőlőfajták Keszthelyről
Számos bor- és csemegeszőlőt mutatott be Varga Zsuzsanna tanszékvezető, a MATE docense. Közülük csak a kevésbé ismert fajtákra térünk ki, bár a szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy egyes fajtákat újra lehetne értékelni a fogyasztói igények és a klímaváltozás tükrében. Ilyen például a nagy termőképességű Rizlingszilváni, amiből valaha sok volt a Balaton környékén, de rothadékonysága és gyors savvesztése miatt háttérbe szorult. Borkészítésben megfelel a mai igényeknek.
Gépi szüret után
Bakonyi Károly nemesítette a Rozália fajtát, ami a Pátria testvére, értékes, pirosas bogyójú szőlő, az Olasz rizling és a Tramini keresztezéséből származik. Kicsivel az Olasz rizling előtt érik, kiváló beltartalmú szőlő, nagy termőképességű, még rövid csapra metszve is.
Jobban elviseli a szárazságot, mint az Olasz rizling. A Pátria beltartalma hasonló az Olasz rizlingéhez, annál kicsit korábban érik. Élénk savait jól megőrzi.
A Helikon csemegeszőlő is Bakonyi-keresztezés: szinte mag nélküli, nagy bogyójú, muskotályos szőlő, szülői közt betegség-ellenálló fajta is van. A Keszthelyi muskotály és a Carolus szintén a keszthelyi nemesítőműhelyből származó csemegeszőlő.
Kék borszőlő a Messiás, amit Bakonyi Károly és Kocsis László hozott létre, 2018-ban kapott állami elismerést. A Dunaj és a Merlot keresztezéséből származik, kiváló minőséget ad, augusztus végén szedhető.
Önjáró és vontatott Gregoire szőlőkombájnokat mutatott be az Axiál Kft. képviseletében Sebesi István termékmenedzser. Cége 2021 óta forgalmazza a francia gépeket, és a 19 Axiál-szerviz révén biztos és gyors szervizhátteret nyújt hozzájuk. Egyre nagyobb szükség van a gépi betakarításra nemcsak a munkaerőhiány, hanem a klímaváltozás miatt is, mert rövidül a betakarításra alkalmas időszak, a fajták összeérnek, és az energiaárakat figyelembe véve az sem mindegy, hány fokon érkezik a szőlő a feldolgozóba.
Cserszegtomajon a Gprime vontatott gépet láttuk. Működtetéséhez 80-90 lóerős traktorra van szükség. A gép két oldalról hordja föl a lerázott szőlőt az 1500 literes tartályokba, út közben egy alsó ventilátor kifújja a leveleket és más szennyeződéseket a bogyók közül.
A vontatott szüretelőgép 1,7 méter sortávolságú ültetvényben használható, a szőlő magassága legfeljebb 1,95 méter lehet.
A Gregoire kínálatában többségben vannak az önjáró berendezések, amelyek többféle ültetvényhez készültek. Az ilyen géppel szüretelhető szőlő legkisebb sortávolsága 1,3 méter. A különböző típusok egy középen elhelyezett tartályba vagy két oldalsóba gyűjtik a szőlőt. Mindegyik önjáró gépen középen helyezkedik el a vezetőfülke, ami jó rálátást enged a sorra. A gép 60 centiméter szintkülönbséget képes kiegyenlíteni oldalirányban, minden kereket külön hidrosztatikus erőátvitellel hajtanak a négy- vagy hathengeres Deutz motorok.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság/ Horváth Csilla
Fotó: Magyar Mezőgazdaság
