A Queenslandi Egyetem által vezetett kutatócsoport olyan eszközt fejlesztett ki, amely segít a marhahúsiparnak egyszerre csökkenteni a költségeket és az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben globálisan kielégíti a hús iránti keresletet.
2023. február 5.
A csapat felmérte a különböző szarvasmarha-takarmányok gazdasági hatásait és károsanyag-kibocsátását a világ különböző pontjain, annak érdekében, hogy egy keretrendszert dolgozzon ki az ipar fenntarthatósági erőfeszítéseihez.
Adam C. Castonguay, az egyetem Állatorvostudományi Karának posztdoktori kutatója elmondta, hogy tanulmányukban kimutatták, hogy a kibocsátások 85 százaléka csökkenthető anélkül, hogy az „gazdasági csapást mérne” a marhahúságazatra.
„Ez úgy érhető el, ha hatékonyabb a takarmányozás és megfelelőbb helyszínen folyik a termelés. Ahol pedig az állattartás nem hatékony, ott helyreállítják az erdőket. Így nem növelik a globális termelési költségeket és nem kell visszafogni a marhahús iránti keresletet sem”- mondta Adam Castonguay.
„Feltérképeztük, a világon hol a leghatékonyabb a marhahús előállítás. Ezek a térképek változnak, amint olyan tényezők is változnak, mint például az, hogy a társadalom mennyire értékeli, ha a termelési költségek csökkentése helyett a károsanyag-kibocsátást csökkentik.”
„Ez példátlan betekintést enged a globális marhahústermelés „mit, hol és miért”-jébe, így az iparág jövőjével kapcsolatos döntéseket kompromisszumok és lehetőségek megadásával lehet meghozni.”
A kutatócsoport szerint az eszközt a kormányok és az ipar is használhatná a politikák és stratégiák kidolgozására.
„A marhahús iránt továbbra is globális kereslet lesz, és rengeteg megélhetési forrás kapcsolódik hozzá, ezért ennek a kutatásnak az a célja, hogy megfelelő egyensúlyt találjon az ágazat alsó szintjének fenntartásához” – mondta a kutató.
„A további gazdasági modellezés és az adatok finomhangolása az egyes helyekre vonatkozóan feltárná a változások következményeit, beleértve a marhahús fogyasztói árát is.”
Adam Castonguay elmondta, hogy a csapat által kifejlesztett optimalizálási módszer a térképészeti technológiát alkalmazott a környezeti-gazdasági egyensúly megtalálása érdekében.
„Sok olyan újítás létezik a szarvasmarha takarmányozásában, amely a termelékenység növelését vagy a kibocsátás csökkentését célozza, de amelyeket nem elemeztek úgy, hogy kompromisszumot keressenek más értékekkel és célokkal is”- mondta.
„Eredményeink rávilágítanak a marhahús-előállításunkban rejlő hatalmas lehetőségekre, amelyek elősegítik a globális fenntarthatósági célok elérését is. Az, hogy milyen mértékben csökkentjük a kibocsátást és a termelési költségeket, a társadalom értékeitől vagy preferenciáitól is függ.”
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/Nature Sustainability/ Halmos B. Ágnes fordítása
Fotó: Csatlós Norbert
