Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.
2023. július 28.
Az éghajlatváltozás hatással van és lesz a takarmánynövények, így a takarmányok minőségére, az elérhető víz mennyiségére (miközben az állatok vízfogyasztása várhatóan háromszorosára nő), az állat- és tejtermelésre, az állatbetegségekre, az állatok szaporodására és a biológiai sokféleségre is. Ugyancsak növekedhet a mezőgazdasági területek iránti igény is, hisz a 70%-os termelésnövekedés nem érhető el az 1991 óta változatlan méretű mezőgazdasági területen.
Az élelmiszer-biztonsági aggodalomra ad okot, mivel a globális megtermelt gabona körülbelül egyharmadát takarmányozásra használják fel.
Eközben az állattenyésztési ágazat globálisan az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának 14,5%-át adja, ami a tovább növeli a klímaváltozás hatását, vagyis az állattenyésztési ágazat kulcsszerepet játszik az ÜHG-kibocsátás mérséklésében és a globális élelmezés-biztonság javításában. Elengedhetetlen tehát egy fenntarthatóbb állattenyésztésre áttérni, ami alkalmazkodik az adott helyhez és állattenyésztési rendszerhez, valamint az áttérést támogató, az áttérés terheit enyhítő politikára is.
Miért van szükség állattenyésztésre?
A globális élelmezésbiztonság ma is ingatag, hisz a termelés és a fogyasztás jelentősen elkülönül: egyes régiókban túltermelés van, míg máshol épp élelmiszerhiány. Az állattenyésztés több szempontból is fontos:
Az előrejelzések szerint a világ tejtermelése várhatóan a 2006-os 664 millió tonnáról 2050-re 1077 millió tonnára nő, a hústermelés pedig megduplázódik, 258 millió tonnáról 455 millió tonnára épp akkor, amikor a klímaváltozás miatt az állattenyésztésnek az eddigi legnagyobb kihívással kell szembenéznie.
Bűnös és áldozat
A klímaváltozás egyik fő oka az emberi tevekénység folytán a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok miatt megemelkedő globális felszíni átlaghőmérséklet. Ebből az állattenyésztéshez köthető a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 14,5%-a, ami fokozhatja a talajromlást, a levegő- és vízszennyezést, valamint a biológiai sokféleség csökkenését.
Ugyanakkor az éghajlatváltozás elszenvedője is lesz az állattenyésztés a természeti erőforrásokért, a takarmányok mennyiségéért és minőségéért folyó verseny, az állatbetegségek, a hőstressz és a biológiai sokféleség csökkenése révén, miközben az állati termékek iránti kereslet a 21. század közepére várhatóan 100%-kal nő.
Ezért nagy kihívás a termelékenység, a háztartások élelmezésbiztonsága és a környezet megőrzése közötti egyensúly fenntartása.
Problémák a takarmánnyal
A takarmány mennyiségét és minőségét is a légköri CO2-szint és a hőmérséklet emelkedése befolyásolja. A CO2-koncentráció növekedése a fűfélék elterjedését eredményezheti a mai takarmánynövények ellenében, mert a C3 növényfajok kevesebb szén-dioxidot képesek megkötni, így a légkörben az egyre halmozódik az ÜHG-gáz, ami egyre magasabb hőmérséklethez vezet.
A takarmány mennyiségére és minőségére gyakorolt hatás várhatóan régiótól és a vegetációs időszak hosszától függ. 2°C-os emelkedés negatív hatással lesz a legelőre és az állattenyésztésre a száraz és félszáraz területeken, és pozitív hatással lesz a nedves, mérsékelt égövi területekre.
A tenyészidőszak hossza a takarmány minősége és mennyisége szempontjából is fontos tényező, ez határozza meg, meddig és mely időszakokban áll rendelkezésre a takarmány.
A takarmány minőségének csökkenése növelheti az egységnyi bruttó energiafogyasztásra vetített metánkibocsátást. Ezért, ha a takarmány minősége romlik, azt a takarmánybevitel csökkentésével és gabonával való helyettesítésével lehet ellensúlyozni, ezzel megakadályozva az állatállomány megnövekedett metánkibocsátását.
Az éltető víz
A globális mezőgazdaság a világ legnagyobb vízfogyasztója, az édesvízkészletek 70%-át használja fel. A globális vízigény azonban növekszik, és szakértők szerint 2025-re a világ népességének 64%-a élhet vízterhelő körülmények között.
Ha nem lesz elegendő víz, az hatással lesz az állattartásra. Az ágazat ugyanis vizet használ az állatok itatására, takarmánynövények előállítására és a termékfolyamatokra is. A hőmérséklet emelkedése például két-háromszorosára növelheti az állatok vízfogyasztását.
A probléma megoldásához víztakarékos rendszereket kell kiépíteni, vagy olyan helyeken kell állatot tartani, ahol bőséges a víz.
A tengerszint emelkedésével több sós víz kerül majd a part menti édesvízi víztartókba, ami ugyancsak gondot jelent. A sós víz hatással lehet az állatok anyagcseréjére, termékenységére és emésztésére. A kémiai szennyeződések és nehézfémek károsíthatják a szív- és érrendszeri, kiválasztó-, csont-, ideg- és légzőrendszereket, valamint ronthatják a termelés higiéniai minőségét is.
Állatbetegségek
Az éghajlatváltozás miatt az olyan kórokozók, amelyek életciklusuk egy résztét a gazdaszervezeten kívül töltik, elszaporodhatnak. Ismert betegségek jelenhetnek meg olyan helyeken, ahol az korábban nem volt jellemző. A globális felmelegedés és a csapadék változása befolyásolja a vektorok, például legyek, kullancsok és szúnyogok mennyiségét és terjedését és az általuk terjesztett kórokozók elterjedését.
Ezen túlmenően melegebb körülmények között nagyobb a valószínűsége a betegségek gazdaszervezetek közötti átvitelének.
Ezek az előre jelzett terjedések azonban megelőzhetők a betegségek megfigyelésével és olyan technológiákkal, mint a DNS-ujjlenyomatvétel, a genomszekvenálás, a rezisztencia megértését célzó tesztek, a vírusellenes gyógyszerek, a keresztezés stb. Viszont nagy a valószínűsége, hogy új, állatról emberre terjedő betegségek is megjelennek.
Hőstressz
Az állatokat érő hőstressz a hőmérséklettől, páratartalomtól, fajtól, genetikai potenciáltól, életszakasztól és táplálkozási állapottól is függ. Az egyenlítőtől távolabb élő állatokat jobban érinti a hőmérséklet emelkedése, mint a közelebb élőket, hisz utóbbiak általában jobban alkalmazkodnak a magas hőmérsékletekhez és aszályokhoz. De azokra a zárt állattenyésztési rendszerekre, amelyek jobban kontrollálják az éghajlati jellemzőket, ugyancsak kevésbé lesz hatással az éghajlatváltozás.
A hőstressz csökkenti a takarmányfelvételt, a termelést, a takarmány-átalakítás hatékonyságát és a teljesítményt. A meleg és párás körülmények hőstresszt okoznak, ami befolyásolja az állatállomány viselkedését és anyagcsere-változásait, vagy akár a mortalitást is.
Az állatokat érő hőstressz lehetséges hatásai:
Szakértők véleménye szerint további információk szükségesek a hőstressz hatásairól. Az állatállomány táplálkozásával és anyagcsere-folyamataival kapcsolatos bővebb ismeretek birtokában pedig a gazdálkodási gyakorlatok adaptálhatók az állatok teljesítményének növelésére.
Biodiverzitás
A biodiverzitás egy adott környezetben található különféle génekre, organizmusokra és ökoszisztémákra utal, és hozzájárul az emberi jóléthez. A genetikai biodiverzitásban a csökkenő populációk veszélyben vannak, és a biológiai sokféleség csökkenésének egyik közvetlen mozgatórugója az éghajlatváltozás.
2000-re az állatfajták (szamár, vízibivaly, szarvasmarha, kecske, sertés, juh és ló) 16%-a elveszett. A FAO jelentése szerint a haszonállatokként tartott fajok közül a szarvasmarháknál volt a legtöbb kihalt fajta (N = 209).
Azok az állatfajok, amelyeknél a legnagyobb százalék a fajtakiesés kockázata, a csirke (a fajták 33%-a), a sertés (a fajták 18%-a) és a szarvasmarha (a fajták 16%-a) volt. A veszélyeztetett fajták azonban régiótól eltérőek. Míg a fejlődő régiókban az emlősfajok 7-10%-a van veszélyben, a fejlett régiókban, ahol az állattenyésztés nagyon specializálódott, és kis számú fajtán alapul, a veszélyeztetett emlősfajok 20% és 28% között vannak. A tanulmány szerint ez a biodiverzitás-csökkenés főként az állattenyésztésben alkalmazott gyakorlatoknak köszönhető, amelyek a hozamot és a gazdasági megtérülést helyezik előtérbe, valamint a hagyományos termelési rendszerek marginalizálódását, ahol más szempontok is fontosak (például a szélsőségeknek való ellenálló képesség).
Ezeket a fajtákat és fajokat természetesen nem lehet pótolni, ezért létfontosságú a jövőbeli munka, amely a különböző fajták eredendő genetikai képességeit tanulmányozza és azonosítja azokat, amelyek jobban tudnak alkalmazkodni az éghajlati viszonyokhoz.
A fejlődő régiókban az emlősfajok 7-10%-a van veszélyben, a fejlett régiókban, ahol az állattenyésztés nagyon specializálódott, és kis számú fajtán alapul, a veszélyeztetett emlősfajok 20% és 28% között vannak
Fotó: Csatlós Norbert
A klíma ellentétes hatásai
Általánosságban elmondható, hogy az éghajlatváltozás hatásai ugyanazon helyen negatívak és pozitívak is lehetnek. Például a CO2-szint emelkedése javíthatja a fotoszintetikus aktivitást és a vízfelhasználás hatékonyságát, ami ennek következtében növeli a terméshozamot. Eközben az átlaghőmérséklet emelkedése növénybetegségeket válthat ki, növeli a vízhiányt, aminek következtében csökken a terméshozam.
A hozamok ingadozása közvetve befolyásolja az állattenyésztés termelékenységét, ugyanakkor a magasabb hőmérséklet közvetlenül befolyásolja az ágazatot, megváltoztatva az állatok vándorlási mintáját és szaporodási idejét.
Ezért a korlátozott élőhelyű és mobilitású, kis populációjú, alacsony szaporodási arányú állatfajok lesznek a legsebezhetőbbek.
Élelmezésbiztonság
Felmérések szerint a világon minden hetedik-nyolcadik ember éhezik, és nem kap elegendő táplálékot az aktív és egészséges élet fenntartásához. Az állatállomány nagymértékben hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz, mivel:
Ugyanakkor az állattenyésztés rontja az élelmezésbiztonságot, hisz a gabona egy részét állati takarmányozásra termelik, nem pedig emberi fogyasztásra. Ahol nem lehet a földeket növénytermesztésre használni, ott az állattenyésztés pozitívan járul hozzá az élelmezésbiztonsághoz. A vita olyan területeken folyik, ahol a szarvasmarhákat mezőgazdaságra tökéletesen alkalmas területeken legeltetik, vagy ahol jelentős mennyiségű gabonapótlékot etetnek. A klímaváltozással pedig még ezeken is változtat. Ezért a fenntartható állattenyésztés további kutatást, kiterjesztést és demonstrációt igényel. Az állattenyésztés fontos szerepet játszik az élelmezésbiztonságban, de a semleges élelmiszer-egyensúly fenntartása érdekében fontos fenntartani a természeti erőforrások hatékony átalakítását emberi táplálékká.
Írásunk M. Melissa Rojas-Downing, A. Pouyan Nejadhashemi, Timothy Harrigan, Sean A. Woznicki Climate change and livestock: Impacts, adaptation, and mitigation című írása alapján készült. (www.sciencedirect.com/science/article/pii/S221209631730027X)
Forrás: Állattenyésztés/ Halmos B. Ágnes
Fotó: Csatlós Norbert
