Rangja és értéke van a hódmezővásárhelyi kiállítás termékdíj-pályázatán helyezést, netán a nagydíjat elnyerni. Ezt az is bizonyítja, hogy a nyertesek büszkén mutatják be marketinganyagaikban, hirdetéseikben díjaikat, de talán még ennél is fontosabb, hogy olyan innovatív szolgáltatások, termékek, alkalmazások születnek, amikkel még hatékonyabban lehet gazdálkodni. Április 16-án hirdették ki a kiállítás termékdíj-pályázatainak eredményeit.
2024. április 19.
„Az elmúlt időszakban nem volt könnyű a helyzetünk, hiszen lejtmenetben van az agrárgazdaság: komoly problémákkal küzdenek a növénytermesztésben érdekeltek, és az állattenyésztők sincsenek sokkal jobb helyzetben” – mondta az eseményt megnyitó Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója. Ez a helyzet, mint fogalmazott, aggodalomra adott okot a kiállítással kapcsolatban is, hogy tudják-e tartani a korábban megszokott színvonalat, lesz-e elég kiállítójuk. Végül alaptalannak bizonyult az aggodalmuk, az idén is a tavalyihoz hasonló létszámban lesznek jelen a kiállítók. A háttéripariak létszáma már biztosan eléri a 220-at, az állatkiállítóké azonban a tájékoztató időpontjában még nem volt végleges, mert az az utolsó pillanatban is változhat. Mindenesetre az már biztos, hogy nincs állategészségügyi korlátja annak, hogy teljes legyen a „felhozatal”, az idén baromfifélék is láthatók lesznek. Növekszik az árusok száma, 74 népművész és 25 élelmiszergyártó kínálja majd portékáját.
A vezérigazgató azt is bejelentette, hogy idén, összefogva a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, csütörtökön és pénteken kétnapos szakmai konferenciát szerveznek Fenntarthatóság: A jövőálló állattenyésztés záloga címmel. Az eseményt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kreditponttal támogatott szakmai konferenciaként akkreditálta.
Tavaly már nagy sikerrel debütált a tanösvény, amit az idén újra megszerveznek, és ahol amellett, hogy megtekinthető lesz a 2023-as év talajszelvénye, ismeretterjesztő formában mutatják be annak szerkezetét.
Mielőtt azonban átadta volna a szót Fekete Balázs kiállítási igazgatónak, a vezérigazgató említést tett a közelmúltban bejelentett újabb állattenyésztési kiállításról, amit a szervezők „hiánypótlóként” jellemeztek. Antal Gábor szerint ugyanis nem kiállításból, sokkal inkább kiállítható állatból van hiány Magyarországon. „Vannak kiállítások, amik sikeresek, és vannak, amik kevésbé azok. Talán a vásárhelyi a legjelentősebb a vidéki kiállítások közül. A Dunántúlon ezt a jelzőt érdemelheti még ki a MATE rendezvénye, ahol azonban az edukáción van a hangsúly” – fogalmazott, hangot adva annak a véleményének, hogy kis ország vagyunk ennyi rendezvényhez. A potenciális kiállítók marketingkerete azzal nem lesz több, hogy több a kiállítás, mert ugyanazt a tortát vágjuk még több szeletre, tette hozzá. Ezt máshol másképp látják, Németországban is csak kétévente rendeznek egy (!) komoly állattenyésztési kiállítást.
Az a bizonyos névelő
„Vezérigazgatónk részben érintette, csak nem mondta ki: meghívóinkon, plakátjainkon, bár elég szerényen, de így hirdetjük magunkat: AZ országos tenyészállat-kiállítás, és mi ezt így is gondoljuk” – folytatta Antal Gábor gondolatait Fekete Balázs, emlékeztetve rá, hogy volt, aki a tavalyi megnyitón ezt ki is jelentette. Véleménye szerint is nehezebb helyzetben van annál az állattenyésztés, hogy több kiállításon is meg tudjanak jelenni a benne résztvevők. „Vásárhelyen, a Hód-Mezőgazda tulajdonosaival, vezetőségével 31 éve szervezzük, tartjuk fönn a kiállítást úgy, hogy a színvonalból soha nem engedtünk, sőt, inkább minden évben hozzátettünk valamit” – jelentette ki az igazgató, aki annak egyik ötletgazdája volt. Talán az sem véletlen, mondta, hogy a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete már 15 évvel ezelőtt Vásárhelyet jelölte ki a fajta országos kiállításának helyszínéül, és ugyanígy tett a Fajtatiszta Sertést és a Charolais Tenyésztők Egyesülete is, ami azt jelenti, hogy itt adják ki az országos fajtagyőztes bajnoki címeket.
Legyen azonban bármilyen nehéz a helyzet, az idén is biztosan megtelnek az állatkiállító terek bokszai. A problémát inkább az okozza, hogy kevés a hely, a húsmarhások például évek óta 50 százalékkal nagyobb területet el tudnának foglalni.
Régóta illethetnék nemzetközi jelzővel is a kiállítást, hiszen nem csak ipari kiállítók érkeznek szép számban külföldről, tenyészállatokat is hoznak, az idén például horvátországi gidrán lovak és ausztriai szimentáli marhák is láthatók lesznek. Az állatokat bíráló szakemberek közül is sokan külföldiek, sőt, ezúttal egy francia – a kiállítás történetében először – hölgy lesz az ítésze a holsteineknek.
A programok sorából nem marad ki most sem az agrárszakképző intézmények országos gazdászversenye, a MATE pedig érdekes játékkal kívánja a még fiatalabbak érdeklődését felkelteni e szép hivatás iránt.
Újdonság, hogy először hirdetik meg a kiállítás legszebb standja címért kiírt versenyt, a nyertest a pénteki díjkiosztón hirdetik ki – ismertette a hagyományos és új programokat Fekete Balázs.
Ahogy minden évben, az idén is Csongrád-Csanád vármegyei művészek pályázhattak a plakettek, nagydíjak megformázására, és ahogy már sokszor a kiállítás történetében, ezúttal is Návay Sándor szobrászművész munkája nyerte el a társaság tetszését. A rendezők ezúttal a juhot választották az idei rendezvény ikonállatának. „A többéves hagyományhoz híven, az egységes arculatot követve, én is a juhot jelenítettem meg a plaketteken és nagydíjakon” – mondta a művész, utalva rá, hogy a juh jelenik meg a kiállítás plakátjain, oklevelein is. A plaketteken, a keretbe foglalt bronzérmen egy kos fejet mintázott meg, a nagydíjon pedig egy legelésző juhcsalád jelenik meg, amivel az ágazat fontosságára hívja fel a figyelmet.
Bár volt már ennél több, az idén sem kevés, összesen 26 innováció érkezett az állattenyésztési és növénytermesztési pályázatokra. „Ezek száma jó indikátora az adott szektor állapotának” – mondta Antal Gábor, remélve, hogy jövőre még többen jelentkeznek. Tizenöt állattenyésztési és tizenegy növénytermesztési pályázatot fogadtak be. Előbbieket dr. Sallai László főiskolai docens (SZTE), dr. Annaházi László ügyvezető (Anipharma Kft.) és dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója, a zsűri elnöke értékelte. A növénytermesztési pályázatokat dr. Molnár Tamás Géza Ph.D, egyetemi docens (SZTE), Sipos József címzetes egyetemei docens, a Sumi Agro Kft. munkatársa, a Sipos Gazda brand tulajdonosa és Gyuricza Csaba, a MATE rektora, a zsűri elnöke, a termékdíj pályázatok fővédnöke bírálta.
„Az ilyen és ehhez hasonló pályázat a bizonyíték rá, hogy nagyon sok innovatív vállalkozás van Magyarországon, olyanok, amelyek képesek új termékeket előállítani, új megoldásokkal előrukkolni akár önállóan, akár egyetemekkel, kutatóhelyekkel közösen” – értékelte a növénytermesztési pályázatokat Gyuricza Csaba. A rektor szerint a benyújtott innovációk mindig a a magyar agrárgazdaságot nyomasztó legkritikusabb kérdésekre keresik és találják meg a választ. Kicsit távolabbról szemlélve ezeket a problémákat kiemelte: az állattenyésztéssel szemben a növénytermesztésben általánossá kezd válni, hogy az önköltség és a termelési érték különbözete negatív. Ez pedig hatással van a termesztéstechnológiára, annak elemeire, ezért minden eddiginél fontosabb azok összhangjának megteremtése. Annál is inkább, mert a rektor szerint a klímaváltozás hatásait sem hagyhatjuk figyelmen kívül, és hogy még a 2022-es aszályból sem tanultunk semmit, pedig mindent el kellene követni a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében – mert elkerülni nem lehet. „Változtatni kell a gazdálkodási gyakorlaton, a talajművelésen, hogy minél több nedvességet őrizhessünk meg. Nem vesztegethetjük el a talajba kerülő nedvesség 40-50 százalékát, mert ma az történik!” – figyelmeztetett, hogy ugyanazokat a hibákat követjük el ma is, mint 2022 előtt, abban az évben az ágazat vesztesége elérte az 1000 milliárd forintot. A pályázatra beadott innovációk éppen ezekre a kérdésekre adnak lehetséges válaszokat, mondta Gyuricza Csaba, aki kritikával illette a magyar mezőgazdaság alapanyag-exportfüggőségét is. Véleménye szerint ugyanis Magyarországon, ahol a hazai szükséglet kétszeresét, háromszorosát termeljük meg alapanyagokból, minden felesleget fel kellene dolgozni. Nem az ukrán háború, az ukrán gabona jelenti a legnagyobb problémát a magyar mezőgazdaságnak, mi vagyunk saját magunk ellenségei, jelentette ki, hiszen regionális nagyhatalom lehetnénk gabonafeldolgozásban. A jövő nagy kérdése szerinte, hogy képesek leszünk-e megteremteni ennek az alapanyag-feleslegnek a levezetését olyan módon, hogy helyben dolgozzuk föl. Nincs más választásunk, mint az, hogy feldolgozott termékkel legyünk jelen a világpiacon, fogalmazott a rektor, ezúttal is hozzátéve, hogy ezek azok a szempontok, amelyek a magyar innovációknál meg tudnak jelenni, és amelyek segítik a magyar mezőgazdaság versenyképességét.
Gyuricza Csaba megtisztelőnek nevezte, hogy az egyetem partnerintézménye lehet a kiállításnak. „Igyekszünk az elméleti tudást a gyakorlatival kombinálva mi is hozzátenni, hiszen missziónk, hogy a gyakorlat és az elmélet kéz a kézben járva mutasson fel eredményeket” – fogalmazott, hogy ezért is hoznak sok fiatalt a kiállításra az egyetemről és a középiskolákból is, mert szakemberekre, méghozzá jó szakemberekre óriási szükség van.
Felidézte a MATE négy évvel ezelőtti indulását, amikor egyetlen diák sem jelentkezett állattenyésztő mérnök alapképzésre Gödöllőre. Ma már nyolcvanan vannak, ami azt jelenti, hogy nő a népszerűsége ennek a hivatásnak. „Azon azonban, hogy még több fiatalt tudjunk megnyerni az ágazatnak, folyamatosan dolgoznunk kell, erre pedig jó alkalom és lehetőség az ilyen kiállításokon való részvétel” – mondta a rektor.
A növénytermesztési pályázat nagydíját az Agrova Kft. kapta speciális mikrobiológiai talajoltó készítményéért, amely segít a talaj foszforkészletének feltárásában. Az innovációt méltatva Gyuricza Csaba kiemelte, hogy egy igen jelentős témakört mutat be a pályázat, hiszen a tápanyag-utánpótlásban a nitrogén mellett a foszfor a legfontosabb, ugyanakkor az egyik legnehezebben feltáródó tápelem. Az Agrova innovációja a talajban lévő, a növények számára közvetlenül felvehetetlen foszfor felvételét segíti, ezzel növelve a növénytermesztés hatékonyságát, jövedelmezőségét. Ráadásul a készítmény a foszforfelvétel növelése mellett a növénykondíciót is erősíti. „Ez egy olyan innováció, amit a növénytermesztők hatékonyan és eredményesen tudnak majd használni” – gratulált a fejlesztéshez Gyuricza Csaba.
Egyszerre volt könnyű és nehéz helyzetben a zsűri az állattenyésztési pályázatok elbírálásánál, mondta Wagenhoffer Zsombor, a bíráló bizottság elnöke. Könnyű volt dönteni az élmezőnyről, de közülük kiválasztani a legjobbakat már nem volt egyszerű. „Egyik jobb volt, mint a másik” – fogalmazott, utalva rá, hogy az utóbbi években egyre színvonalasabb pályázatokat kapnak. A cégek egyre jobban figyelnek a formai, tartalmi követelmények betartására, de a szakember azt is elárulta, hogy a zsűri értékeli a pályamunkákban megjelenő együttműködéseket, a gazdasági hasznosságot és a tudományos háttérmunkát, ha azt alaposan bemutatja a pályázó. Mint mondta, az sem titok, hogy az egyik fő szempontjuk az értékelésnél, hogy a termék Magyarországon készüljön vagy legalábbis „magyar kútfőből” származzon, illetve, hogy a cég tulajdonosi háttere magyar legyen. Természetesen értékelik és elismerik a jó külföldi termékeket, de egy magyar résztvevővel szemben őket hátrébb sorolják.
Wagenhoffer Zsombor tájékoztatása szerint három kategóriában osztottak ki első, második és harmadik helyezést, az agrárinformatika, tartástechnológia, technika kategóriában két harmadik helyezést adtak ki.
A nagydíjas állattenyésztési pályázat, az „Út a jövőbe”, az A2A2 genotípusú szarvasmarha-embrióktól az A2-es tejből készült laktózmentes tejtermékekig című munka lett, a termékcsalád komoly együttműködés eredményeként született meg. Részt vett benne a ZILDA Tejüzem, a Macrom Kft., az Embrió Kft. és az MTKI Kft. Az elnök, méltatva a munka jelentőségét elmondta, hogy bár sokat fejlődött Magyarországon a tejtermék-előállítás az elmúlt időszakban, ez az innováció mindenképpen egyedülállónak tekinthető.
(A termékdíjpályázatok nyertesei itt olvashatók.)
Forrás: Magyar Mezőgazdaság/ Bárdos B. Edit
Fotó: Csatlós Norbert
