A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése kiemelt szakpolitikai cél, amelyet az új Közös Agrárpolitika minden korábbinál több eszközzel támogat – fogalmazott Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a VII. Talajélet Konferencia és Szakkiállításon.
2024. január 16.
A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által Jakabszálláson megrendezett kétnapos konferencián Juhász Anikó halaszthatatlannak nevezte a talajpusztulás megállítását, a regeneratív gazdálkodás széles körű megismertetését és mihamarabbi alkalmazását. Mint fogalmazott, számos kényszerítő tényező – a műtrágya-és az üzemanyagárak növekedése, a klímaváltozás (árvíz, tűzvész, aszály, porvihar) – is indokolja a sürgető változást. A regeneratív gazdálkodás eszközparkja – a takarónövények alkalmazása, a csökkentett géphasználat és szakaszos legeltetés – nemcsak a talajélet visszaállítását eredményezi, de gazdasági szempontból is előnyös. Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60 százalékkal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen megszűnik – mondta a helyettes államtitkár. A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése érdekében az új Közös Agrárpolitika minden korábbinál több eszközzel támogatja a termelők elkötelezettségét: a minden támogatásigénylő számára kötelező feltételességen túl önkéntesen vállalt gyakorlatokra (AÖP), nem termelő beruházásokra (pl. erózióvédelmi elemek), vagy éppen innovációs együttműködések kialakítására is lehet forrást igényelni.
Juhász Anikó emlékeztetett: Magyarországon a megközelítőleg 5 millió hektár mezőgazdasági termőterületből mindössze 5000 hektáron alkalmazzák az úgynevezett talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50-80 százalékán folytatnak regeneratív gazdálkodást, az európai termőterületeknek csupán alig több mint 1 százalékán alkalmazzák ezt a technológiát. Az elmúlt évtizedekben az egyre intenzívebbé váló nagyipari gazdálkodás – munkagéphasználat, növényvédőszer-és műtrágyahasználat, nagyteljesítményű hibrid fajták vetése – során nem kapott kellő figyelmet talajaink teherbíró képessége és állapota, ez pedig minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett. Ennek következtében Magyarország termőterületének ma mindössze 20 százaléka nevezhető élő termőtalajnak. A talajegészség pedig alapvető hatással van az előállított élelmiszerek beltartalmi értékére, így a talajegészség végső soron az életminőséget is befolyásolja – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencián a közép-európai régió gazdái találkoztak és cseréltek tapasztalatot Jakabszálláson. Öt ország – Csehország, Szlovákia, Szerbia, Ausztria és Németország – hasonló szervezete is képviseltette magát az eseményen. A termőföld véges erőforrás és ezt ma nem fenntartható módon használjuk. Célunk, hogy saját tapasztalatainkat minél több gazdához eljuttassuk, bátorítsuk, támogassuk őket a talajmegújító gazdálkodásra történő átállásban – nyilatkozta Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. Jó látni, hogy a mezőgazdaság számos szereplője felismerte, hogy ez a jövő. A konferenciához kapcsolódó kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatták be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat, valamint néhányan közülük támogatóként is csatlakoztak a küldetésünkhöz – tette hozzá Szabó Attila.
A Talajmegújító Gazdák Egyesületét 2018-ban alapították. Tagjainak többsége szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, de akad köztük szőlő, gyümölcs, zöldségtermelő és állattenyésztő is. Vannak köztük biogazdák és konvencionális termelők, de közös bennünk, hogy mindannyian a no-till technológiát alkalmazzák, az átállás különböző fázisaiban. Az egyesület célja a talajmegújító mezőgazdaság rendszerének magyarországi adaptálása és minél sikeresebb és hatékonyabb alkalmazásának lehetővé tétele.
Forrás: AM Sajtóiroda
Fotó: AM Sajtóiroda
