A kegyes időjárás miatt a szokásosnál előbb indul a hazai dinnyeszezon, ami kiemelkedően jó minőséget hozhat idén.
2024. június 23.
A termőterület bővülése is tovább folytatódott, ami nagyobb mennyiség betakarítását teszi lehetővé. A magyar dinnyetermesztés egyre inkább versenyképes a mediterrán országok gyümölcseivel, és a hazai áruházláncokkal is korrekt viszonyt sikerült elérnie az összefogásra képes hazai dinnyeszakmának. A növekvő költségek – főként a munkaerő tekintetében – azonban kihívást jelentenek a szektor számára. dinnye
A jó időjárás, valamint a hazai termelők által az utóbbi években eszközölt fejlesztések miatt idén a szokásosnál előbb kezdődik a dinnyeszezon – hívta fel a figyelmet Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Kertészeti és Beszállítói osztályának elnöke budapesti sajtótájékoztatón.
Az elmúlt éveknél maradva Csizmadi kifejtette, hogy a termelőkkel összefogásban sikeresen csökkentették az importdinnye részarányát a hazai polcokon, az áruházláncokkal pedig – a szakmai összefogásnak köszönhetően – kialakult egy harmonikus kapcsolat. Ennek jelentősége kulcskérdés, hiszen egy rendkívül érzékeny ágazatról van szó, a termelőknek a betakarítást és az értékesítést is néhány napon belül kell sikeresen végrehajtani, amit egy dömpingáras akció veszélyeztet. A NAK és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete még 2018-ban kötött együttműködési megállapodást, többek között a magyar dinnye piaci pozícióinak javítása érdekében. Majd 2019-ben a kamara kertészeti és beszállítóipari osztályán belül megalakult a dinnye munkacsoport. A termelők helyzetét a korszerű technikára fókuszáló fejlesztések képesek javítani.
A NAK a fejlesztésekben is a termelők segítségére volt – tette hozzá Csizmadi. Mint elmondta, a vetőmag-termesztőkkel közösen tanulmányutakat szerveztek a termelőknek, akik így elsajátíthatták a szomszédos országokban alkalmazott gyakorlatokat.
Ennek köszönhetően – emelte ki az elnök -, a hazai termőterület csökkenése megállt, az elmúlt két évben pedig bővülés mutatkozott, így idén 3300 hektárnyi termőterületről várható a betakarítás. A sárgadinnye termőterülete közel 450-500 hektár nagyságú.
Hazánkban átlagosan 10-12 kg/fő a dinnyefogyasztás. 2010 óta 4,5 kilogrammal nőtt az átlagos dinnyefogyasztás a tudatosabb és egészségesebb étrendnek és életmódnak köszönhetően. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, egyre nagyobb a kereslet a kisebb, 4 – 6 kilós, valamint a magszegény görögdinnyék iránt. Sárgadinnyéből hazánkban a Kantalup és a Gália típus a legkedveltebb. A hazai sárgadinnye-fogyasztás növekszik, évi fejenkénti 1,5- 2 kg, de még mindig jóval kevesebb a nyugat-európai országokénál.
A szakember tapasztalatai szerint egyébként a hazai termelők nyitottak az új fajták, módszerek és technológiák iránt. Ennek köszönhetően idén már a termés közel egyharmada kerülhet kivitelre. A technológiai váltáshoz azonban erőforrásokra van szükség, amire számos támogatási forma állt rendelkezésre idén is – erről már Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója beszélt.
Kelemen a termelők költségivel kapcsolatban kiemelte, a műtrágya árának csökkenése idén segítséget jelentett, azonban ezt ellensúlyozta a munkaerő költséges néhol jelentős emelkedése. Békés vármegyében például a tavalyihoz képest 20-30 százalékkal emelkedtek az ágazatban a munkaerőköltségek.
Az ügyvezető szerint a klímaváltozás kettős hatást fejt ki a hazai termelőkre. Egyrészt kockázatot jelent, ugyanakkor káros hatásai egyelőre a spanyol, görög és olasz termelőket sújtja nagyobb arányban, a mediterrán térség hozammal kapcsolatos bizonytalanságai miatt pedig a beszerzők szélesebb körből merítenek, ami lehetőség a magyar gazdák számára.
Göcző Mátyás, a Magyar Dinnytermelők Egyesületének elnöke szerint idén az időjárás is kegyes volt a termelőkhöz, így a pár nap múlva kezdődő dinnyeszezon jó terméssel kecsegtet. A minőséggel kapcsolatban kiemelte, a Kárpát-medencében termelt görögdinnye sav-cukor szintje – az éghajlatnak köszönhetően – kiemelkedően jó ízt biztosít a hazai termésnek. Az elnök kiemelte még a dinnye egészségre gyakorolt pozitív hatásait.
A tájékoztatón nem véletlenül került szóba, hogy a hazai termés helyet kap a spanyol mellett, hiszen az Ibériai-félsziget Európa dinnyenagyhatalma, csaknem 20 ezer hektárnyi területen termelik a görögdinnyét. Ez évente 1,2-13 millió tonnányi betakarított gyümölcsöt eredményez, aminek több mint fele, 800 ezer tonnányi az európai exportpiacra kerül. Az éghajlati sajátosságok miatt jelentős termelőnek számít még Görögország, Olaszország és Törökország is. Hazánk a dinnyetermesztés északi határán terül el, a rövidebb szezont és a kisebb termőterületet magas minőséggel lehet kompenzálni, amire a hazai termelők alkalmasak. Az elmúlt években a hasonló éghajlatú Szerbia, Románia és Bulgária sokat fektetett technológiai fejlesztésekbe, ami miatt a közeljövőben vetélytársakká válhatnak.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Konkoly Marianna
Fotó: magyarmezogazdasag.hu
