Holló Mátyás 12 éve a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének elnökségi tagja, június 11-ei megválasztása óta pedig a szövetség új elnöke. Ebben a minőségében első interjúját a Magyar Mezőgazdaságnak adta.
2024. június 27.
Holló Mátyást a juhtenyésztők, de talán az állattenyésztők számára sem kell bemutatni. Amikor először kérték fel a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének elnöki tisztségére, nem akarta elvállalni. Tapasztalatai szerint ez egy olyan feladat az elnöknek és az elnökségi tagoknak, amiért sok köszönet nem jár. Ha jól mennek az ágazat dolgai, az természetes, ha problémák akadnak, akkor a szövetség alkalmatlan. Végül mégis elfogadta a felkérést (erről itt írunk).
Mint fogalmazott, ez az ágazat annyi jót adott neki és a családjának, hogy úgy érezte, valamit vissza is kell adnia.
Megteheti mindezt azért is, mert ugyan a juhtenyésztés nagyon emberimunka-igényes ágazat, de a családjában fokozatosan a következő generáció vállára kerül a munka és a felelősség, így a felszabaduló energiáit a szövetség elnöki feladataira tudja fordítani.
Véleménye szerint a 33 éves Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége egy alapjaiban jól felépített szervezet, amelyik az instruktorokon keresztül az ország minden juh- és kecsketenyésztőjéhez el tud jutni, a jogszabályokban előírt feladatokat el tudja végezni. Azonban évek óta érezhető, hogy a tagságon belül egyre nagyobb az érdektelenség, sőt, egyre többen nem szimpatizálnak a szövetséggel. Ezért elnökségének alapvető célkitűzése annak elérése, hogy a tenyésztők felismerjék: „jobb bent, mint kint”. – Az elnökség feladata, hogy a gazdálkodók magukénak érezzék a szervezetet, kicsit személyesebb, kicsit családiasabb hangon kell beszélni az ágazatot érintő kérdésekről, fogalmaz.
Információáramlás
A mai világban a legnagyobb kincs Holló Mátyás szerint is az információ. Ha a tenyésztők időben és jól vannak tájékoztatva, akkor meg tudnak lépni olyan dolgokat, amelyek az állataik és a gazdaságuk számára előnyös. A jó gyakorlatok bemutatása mellett a tenyésztési módszerek, tartási technológiák vagy a pályázatok mind-mind olyan területek, ahol az információ lehetőséget ad a gazdálkodóknak céljaik elérésére. Ezért fontos az olyan lehetőségek biztosítása, ahol a tenyésztők tapasztalatot tudnak cserélni, ugyanakkor a problémákat is fel tudják vetni.
Közös problémákra fókuszálás
A szövetség akkor működhet jól, ha a küldötteken keresztül értesül a gazdálkodók aktuális problémáiról. Ezért a megválasztását követően azzal a kéréssel fordult az elnökséghez és az ágazat minden szereplőjéhez, hogy az „én” és a „nekem” szavak használatát mellőzzék. Helyette a „mi” és „nekünk” szavakat javasolta használni. Ha valakinél felmerül valamiféle gond, azt szívesen meghallgatja a szakember, és elmondja a magánvéleményét, de
ha sok embernek ugyanaz a problémája, azzal már a szövetség szintjén kell foglalkozni, véli Holló Mátyás. Ezért kérte, hogy az egyéni problémák helyett a többeket is érintőkre fókuszáljanak a szövetségben. Véleménye szerint ágazati szinten kell látni a problémákat és a lehetőségeket is. Ha a szövetég így tesz, akkor nagyobb eséllyel tud tenni a juhlétszám csökkenésének megállítása érdekében. Természetesen az újonnan megválasztott elnök is tisztában van vele, hogy nagyon sok oka van a létszámcsökkenésnek, például a birtoknagyság vagy a megfelelő munkaerő hiányára. – Felgyorsult világunkkal egy juhász vagy egy kecsketartó nagyon nehezen tartja a lépést.
Az ma már édeskevés, ha valaki szereti és jól gondozza állatait. A mai tartónak mindenhez (is) érteni kell, így az állategészségügyhöz, a növénytermesztéshez, a műszaki megoldásokhoz, a könyveléshez, a pályázatíráshoz.
Holló Mátyás meggyőződése, hogy ezek mellett a legfontosabb, hogy olyan családfő legyen, aki a gyerekei számára át tudja adni a szakma szeretetét.
Báránylétszám és gyepgazdálkodás
A juhlétszám csökkenését jól példázza, hogy hazánkban az egy anyajuhra jutó báránylétszám nem éri el országos szinten az egyet. Van olyan gazdaság, ahol ez 1,9, de ezekből kevés van. A hazai anyajuhlétszám 750 ezer körüli, és évente választásra kerül 600-650 ezer bárány, ami nagyon kevés. Az MJKSZ új elnökének meggyőződése, hogy az országos átlagon történő fokozatos javítás kell, hogy célja legyen a juhtartóknak, első lépésként például azzal, hogy elérjék, a 750 ezer anyajuhtól 1 millió bárány kerüljön választásra. A szakember úgy véli, ha ez sikerül, akkor az ágazat gazdaságossá, nyereségessé tehető, így nagyobb jövedelmet biztosít, aminek következményeként a juhtartók szívesen növelik az állatlétszámot.
Az állatlétszám növelését a gazdaságosság mellett komolyan befolyásolja a hazai birtokpolitika: a legelőterületek elérhetősége, a nemzeti parki területek hozzáférhetősége, a bérleti szerződések meghosszabbítása, az abraktakarmányok előállításához elegendő terület rendelkezésre állása.
Mindezek mellett a gazdaságok növekedésének a megfelelő munkaerő megléte jelenti a szűk keresztmetszetét. A következő generáció számára fontos információ, hogy a korábbi pásztoroló gazdálkodás nem fenntartható. A pályázatok jó kihasználásával olyan fejlesztéseket, beruházásokat kell megvalósítani, mint a legelőkert építése, a villanypásztor-rendszer bevezetése, és a lehetőségekhez mérten a munkafolyamatokat gépesíteni kell. Holló Mátyás is tagja annak a gyepgazdálkodási munkacsoportnak, amelyik megállapította, hogy a legelőterületek, a gyepek rossz állapotúak, így nagyon alacsony az egy hektárra vetített állateltartó képességük. Ez talán nem meglepő, mert a rendszerváltást követően nagyon kevés gyepet telepítettek, és hasonlóan kevés került felülvetésre. Kijelenthető, hogy tudatos gyepgazdálkodást nagyon kevés területen folytatnak. Ennek sokszor az információ hiánya is az oka, ezért az információátadás e téren is az ágazatban működő érdekképviseletek fontos feladatainak egyike.
A szövetség elnöke szerint fontos, hogy a gyepgazdálkodással kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körben elérhetőek legyenek, és ezáltal hektáronként nagyobb állatlétszámot lehessen tartani.
Keresleti piac, de korlátos fejlődés
Jelenleg keresleti piac van a bárányra. Kereskedők visszajelzései alapján akár kétszer ennyi bárány értékesítésére is lehetőség volna. Európa nem önellátó bárányból, és ez a helyzet a Brexit után fokozódott.
A bárányok iránti kereslet a felvásárlási árakban is megjelenik, ami azt jelenti, hogy az idei húsvéti szezonban nagyon magas árakon sikerült értékesíteni őket.
Látható azonban, hogy más ágazatokkal (sertés, baromfi) ellentétben a befektetők, a tőke megjelenése a juh és kecske ágazatban elmaradt. Ennek egyik oka, hogy más ágazatokhoz képest nem jól gépesíthető, és a juhok esetén a szabad terület biztosítása fontos. Mindezek miatt az ágazatra nem jellemző a koncentráció. Holló Mátyás szerint a jövőben azok a családi gazdaságok fognak fennmaradni, akik annyi állatot tartanak, amit saját maguk el tudnak látni és ebből jövedelmet biztosítani maguknak. A gépesítés lehetőségének korlátai és a legelőterületek korlátozzák az ágazati „nagyüzemek” létrejöttét. Két irány figyelhető meg tartástechnológia szerint: a kevesebb gyeppel, de elszórtan szántófölddel rendelkező gazdálkodók számára az intenzívebb gazdálkodás lesz a jó megoldás. Az extenzív tartást választóknak az agrár-környezetgazdálkodási szempontoknak történő megfelelés kisebb termelési mutatókat eredményez, ami közvetlenül az állatokból származó kisebb bevételt fog jelenteni, de az egyéb tényezők alapján akár jövedelmezőbb is lehet ez a megoldás.
A jövőben is kell az ember
Holló Mátyás a jövőről szólva elmondta, hogy az ágazati digitalizáció a juh és kecske esetén a termelésben még nagyon távoli cél.
Telepirányítási rendszerek, szenzoros megoldások léteznek, de ezek az emberi szakértelem nélkül még nem hatékonyak.
Az ilyen megoldások tőkeigényes beruházások, és bár a jelenlegi jó felvásárlási árak mellett akár megvalósíthatóak lennének, de mindenki élesen emlékszik azokra az időkre, amikor az árak alacsonyak voltak, ezért érthető módon az ágazatot ezen a területen az óvatosság jellemzi. Az agrárpolitika célja a nagyobb feldolgozottság és a magasabb hozzáadott érték elérése a mezőgazdaságban. A juh- és kecskeágazatban is érdekes lehet feldolgozó üzemek létesítése, azonban az elnök szerint a jelenlegi magas bárány felvásárlási árak mellett a feldolgozóüzemek létesítése és üzemeltetése gazdaságilag nem jelent annyival több bevételt, mint amennyivel megnöveli a munka és befektetés oldalát.
Stabilitását és egység
Az MJKSZ új elnöke, Holló Mátyás megválasztását követően arról is beszélt, hogy kissé kényes, de megkerülhetetlen, hogy kimondjuk: „ágazatunkért kettő szervezet is munkálkodik”. Sajnos, az elmúlt évek tapasztalatai alapján ki kell mondani, hogy nem mindig összhangban tették ezt. Véleménye szerint nem jó, ha verseny alakul ki azzal kapcsolatosan, hogy ki és milyen érdemeket tud bezsebelni. Úgy látja, hogy egymás mellett, egymást segítve, mindenkinek a saját feladatára koncentrálva kell tevékenykednie. Az újonnan megválasztott elnökség nevében kijelentette, hogy rendet és egységet szeretnének az ágazaton belül.
„A feladatok sokasága adott és a megoldásuk elvárt!”
Az MJKSZ új elnöksége saját maga is érzi a problémákat és a feladatokat, hiszen mindannyian juh- és kecsketartók. Ők is ebből a tevékenységükből tartják el a családjukat, és mind szeretnék, hogy gyermekeik is folytathassák ezt a hivatást, mert van jövője az ágazatnak. Holló Mátyás arra kérte a szövetség tagjait és a juh- és kecsketenyésztőket, hogy ne várjanak azonnal nagy változásokat. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségének a stabilitását és egységét megtartva, nyitottak minden olyan újítás megvitatására, amely előnyösen hathat az egész ágazatra. Az új elnök azt szeretné, hogy a juhászok és kecsketartók érezzék, az elnökség és a szövetség minden dolgozója értük fáradozik.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Török Gergely
Fotó: magyarmezogazdasag.hu
