Mivel ágazatonként eltér a termelők kiszolgáltatottsága, termelővédelmi törvénymódosítási csomagot fog beterjeszteni a kormány az Országgyűlés elé, annak érdekében, hogy javítsa a gazdálkodók felvásárlókkal szembeni alkupozícióit.
2024. március 30.
Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára az új törvénycsomag kapcsán elmondta, a szabályozás célja az volt, hogy javítsák a mezőgazdasági termelők pozícióját az ellátási láncban felettük álló feldolgozókkal, felvásárlókkal és kereskedőkkel szemben.
Továbbá az ellátási láncban képződő eredmények és kockázatok arányosabb megosztása is fontos cél.
A módosítási csomagnál ezeken felül a termelők közötti horizontális együttműködést és a vertikális integráció megerősítését is célul tűzték ki a szaktárcánál.
Termelővédelmi csomag négy pillérből áll: Kockázat megosztási rendelkezések alkalmazása a szerződésekben; Termeltetői együttműködés; A késedelmes fizetések szankciója; Tevékenységtől való eltiltás.
Az egyes pillérek kapcsán az államtitkár elmondta, hogy a tervezett szabályozás elő fogja írni a kockázatmegosztási megállapodás szerződésbe foglalását, a mezőgazdasági vállalkozási szerződéseknél minden esetben kötelezően. Az adásvételi szerződések esetében pedig akkor, ha azt azelőtt kötötték, mielőtt a vetés a földbe került volna, vagy a gyümölcs/szőlő termése fejlődésnek indult, illetve mielőtt haszonállatot telepítettek a termelőnél. A termeltetői együttműködés a termeltető és a termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen választható együttműködési forma, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul.
Ide tartoznak például a termelők és a meghatározott tevékenységet folytató vállalkozások között létrehozott adásvételi szerződések, illetve az állattenyésztés terén a bérhizlalások – mondta el Andréka Tamás.
Ezeknek a szerződéseknek az új szabályozás szerint elkülönítve kell tartalmazniuk a termeltető által beszerzett termékek, vagy általa nyújtott egyes szolgáltatások ellenértékét, és nem lehet része a termelő által igénybe vett támogatás.
Az államtitkár a késedelmes kifizetések szankciója kapcsán elmondta, hogy eddig is 30 napos fizetési határidőt írtak elő a vonatkozó jogszabályok, ám késedelmes fizetés esetén a felek csak bíróság előtt érvényesíthették igényüket. Ezzel a törvénycsomaggal azonban bevezetésre kerülne a közvetlen jogkövetkezmények rendszere, amelynek értelmében a 30 napos fizetési határidő be nem tartása közvetlenül kerülne szankcionálásra.
Ennek során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szabhatna ki ágazatfelügyeleti bírságot, amelynek mértéke a meg nem fizetett ellenérték 10 százaléka, de legalább 1 millió forint lenne.
A tevékenységtől való eltiltás kapcsán Andréka Tamás elmondta, hogy ebben az esetben azoknak a kereskedelmi vállalatoknak a tulajdonosait, illetve vezető tisztségviselőit tiltanák el a további nagykereskedelmi, vagy feldolgozó tevékenységtől, amelyek a mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenértékét nemcsak, hogy nem fizették meg, hanem ennek a fedezetét is elvonták a felszámolás, vagy végelszámolás megkezdése előtt.
A magas színvonalon termelők meg tudnak élni
Ezzel kapcsolatban Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke ismertette, hogy nemrég készítettek egy felmérést a zöldség-gyümölcs termékpályákról. Azt tapasztalták, hogy az alma (almasűrítmény), a meggy (fagyasztott meggy), a csemegekukorica és a zöldborsó a legjelentősebb termékpályák, ezeknél a költségek 60-80 százaléka a feldolgozónál csapódik le, és 20-40 százaléka a termelőnél.
Hasonló arányok tapasztalhatóak a profitnál, ennek 50-75 százaléka a feldolgozónál, 25-50 százaléka pedig a termelőnél realizálódik.
A magas színvonalon termelő, megfelelő szaktudással és tőkével rendelkező termelők ilyen arányok mellett is meg tudnak élni – mutatott rá Apáti Ferenc.
Fontos, hogy milyen színvonalon tudják végezni a termelést
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke rámutatott, hogy bár a baromfiágazatban különbözőek az integrációk, a termékpályák arányai hasonlóak a zöldségekéhez és gyümölcsökéhez. Mint mondta, ahol kialakultak a vertikális termékpályák, ott nem nagyon lehet látni különbséget, sokkal nagyobb eltérések vannak az egyes termelési színvonalak és profitabilitás között, mint a vágóhidak és feldolgozóüzemek között.
A baromfi termékpályánál sokkal fontosabb az, hogy milyen színvonalon tudják végezni a termelést – mondta Csorbai Attila.
Új csalási forma a gabonakereskedelemben
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke rámutatott, hogy tavaly a gazdáknak a hektáronkénti 100 ezer forint mínuszt sikerült elérniük, illetve az árpa vetőmagnál 200 ezer forintos mínusz is kijöhetett. A szakember szerint a keresleti piacból kínálati piac lett, és új dolgok is megjelentek. Petőházi Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy új csalási forma jelent meg a gabonakereskedelemben, melynek részeként két kereskedő játssza ki a termelőt.
Még nem látható, hogy az új törvénycsomag ebben az esetben hogyan tud védelmet adni. Az ukrán import következménye, hogy a termelő és a feldolgozó érdeke különvált
Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára szerint az osztozkodási alapnál három dolgot kell figyelembe venni: a költséget, a profitot és a kockázatot.
Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy ki viseli a kockázatokat? A termelő és a feldolgozó, legkevésbé pedig a kereskedő, aki a leggyorsabban tud reagálni a változásokra. A szakember szerint korábban volt egy komoly egymásrautaltság termelő és feldolgozó között, ám ez felborult, amikor 2 éve bejött az ukrán import az országba, mely által olcsó alternatívát találtak a hazai termelők áruira. Emiatt a feldolgozói és a kereskedői oldalon rekordprofitra tettek szert. Az ukrán import egyik legkomolyabb következménye volt, hogy a termelő és a feldolgozó érdeke különvált – mondta Cseh Tibor András.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Fotó: magyarmezogazdasag.hu
