Több mint tizedével nőhet idén a szója vetésterülete, és a vetőmagforgalom alapján arra lehet számítani, hogy a tavalyihoz képest nagyobb területen kerülhet földbe a kukorica is.
2024. május 4.
Fontos tapasztalata az idei szezonnak, hogy egyes, az elmúlt években nem termesztett fehérjenövények iránt is megnőtt az érdeklődés.
Még mindig nem ismertek a pontos adatok az őszi búza vetésterületéről, de az biztosra vehető, hogy ősszel kevesebbet vetettek ebből a kalászosból, mint egy évvel korábban – mondta lapunk érdeklődésére Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója. Az is biztosnak látszik, hogy tovább csökkent a repce területe.
Késői szezonkezdet
Az alacsony terményárak, az ebből adódó likviditási gondok, az őszi vetések körüli területi bizonytalanságok, valamint az, hogy a támogatási rendszerben sem volt egyértelmű, mi lesz a szabály az ugaroltatásra, későbbre tolták a tavaszi vetőmagszezon kezdetét. Pedig az elmúlt években éppen ellenkező volt a tendencia, és a cégek egymással versenyeztek, hogy ki teszi közzé hamarabb az árakat. Most azonban ennek nyoma sem volt: az elmúlt év második felében alig volt igény tavaszi vetőmagokra – vázolta a szezon sajátosságát az ügyvezető igazgató.
Az országot szinte teljesen lefedő nagy vetőmag-forgalmazóktól származó adatokból arra lehet következtetni, hogy idén minimális mértékben nőhet a kukorica-vetésterület. Ez most egy korrekció, hiszen tavaly a 2022-es aszály annyira megviselte a kukoricát – és persze a termelőket is –, hogy a szokásosnál kisebb területen vetettek, bár a csökkenés az előzetesen vártnál mérsékeltebb volt. Arról azonban még korai lenne nyilatkozni, hogy az idei növekedés milyen mértékű lehet – mondta Polgár Gábor.
A termelők pedig igyekeznek visszafogni költségeiket. Emiatt nagyobb az érdeklődés az olcsóbb fajták iránt – amire a szortiment lehetőséget ad.
A klimatikus változások miatt a kukorica-vetőmagok beszerzésénél a FAO-számok szerinti forgalomban is mindig van elmozdulás. A 2022-es aszály utáni félelem miatt tavaly nagyobb mértékű volt, megnőtt a korábbi 200-as, 300-as érési csoportok fontossága. Az őszi jobb csapadékellátottságot követően most visszaáll a korábbi rend, és 300-as vége és a 400-as eleje, vagyis a korai és a középérésű fajták újra visszatérnek.
Sláger lett a szója
Az idei napraforgó-terület várható nagysága is kétséges. E növény vetésterülete ugyanis leginkább a feldolgozóipari igények függvényében alakul, ezt figyelembe véve pedig a VSZT szerint idén minimális csökkenés várható.
Az árak a napraforgó-piacon is jelentősen visszaestek, ami az étolaj árában is megjelent, eközben pedig – ahogyan ez a kukoricára is igaz volt – rekordközeli volt a betakarított termés.
A nagy mennyiség viszont csak az értékesítési nehézségeket növelte – magyarázta.
Van azonban kivétel is a vetőmagpiacon: a szója szaporítóanyagának értékesítése az általánossal szemben korán indult, és a megnövekedett igények miatt hamar le is zárult, mert sok helyen elfogyott a vetőmag. A VSZT becslése szerint kétszámjegyű lehet a szójaterület százalékos növekedése, márpedig egy ilyen, hirtelen megugró igényre nem tudtak felkészülni a piacon, a vetőmag-termelésben ugyanis legalább egy-két évre előre kell felkészülni.
A szója felfutásában is szerepe van az alacsony gabonaáraknak, illetve annak is, hogy a zöldborsó- és csemegekukorica-termelők egy részével a konzervgyárak nem kötöttek termeltetési szerződést.
Ezeknél a termelőknél adott az öntözött terület, azt pedig olyan intenzív módon termeszthető és nagy árbevételt hozó kultúrával lehet kihasználni, mint amilyen a szója – magyarázta.
Színesebb lehet a vetésforgó
A különböző szakmai fórumokon az elmúlt hónapokban sokszor szóba került, hogy az ukrán gabona árnyékéban érdemes lenne alternatív növényeket termelni. A vetőmag-forgalmazók szerint ebben a szezonban már érezhetően megemelkedett a kereslet az olyan növények iránt, amelyeknek korábban ugyan volt hagyománya itthon, de az elmúlt évtizedekben „megfeledkeztek” róluk, és olyan kultúrák iránt is van érdeklődés, amelyeket korábban nem is termeltek Magyarországon. Így nagy lett a kereslet a cirokra és a nagymagvú hüvelyesekre – például a csillagfürtre, a szegletes lednekre vagy a bükkönyfélékre –, ráadásul az agrár-környezetgazdálkodási programban a támogatható kultúrák között szerepelnek, így ez még vonzóbbá teszi termesztésüket.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
Fotó: Unsplash
