Ilyen egy intenzív körteültetvény és egy vertikális farm

Diplomája átvétele után kezdett gyümölcstermesztésbe Apostol Attila 1997-ben, amikor 12 hektár almát telepített a korábban paradicsommal és olajtökkel hasznosított területre. Mára 100 hektárosra nőtt a gyümölcsös, és arra épülve saját hűtőtárolóval, feldolgozóval rendelkezik az Agrosidae Kft. Áruházláncoknak, nagykereskedőknek értékesítik a gyümölcsöt, de kiskereskedelemmel is foglalkoznak, mintaboltjukban lehet megvenni az idénygyümölcsöket.

A vállalkozást indító gyümölcsösből már csak öt hektár az alma, de elég lenne kettő is, mondja Apostol Attila. Meggyet 38, kajszit 12 és szilvát 5 hektáron ter­mesztenek. Az első ültetvényt 2016-ban vágták ki. A gyümölcstermesztésben szaktanácsadók segítségét is kérik, Szentpéteri Tamás, Barkaszi Imre és Kaponyás Ilona ad tanácsot metszéshez, termésritkításhoz, növényvédelemhez, táp­anyag-utánpótláshoz. Fagy ellen magyar gyártmányú szélgépekkel védekeznek, a legújabb éppen a látogatásunkkor érkezett meg a telephelyre.

Saját nevelésű oltványból

A legfiatalabb intenzív körtés indulása nagyon nehéz volt, mondta a tulajdonos: 2017 tavaszán telepítettek 4,5 hektárt, ősszel a 12 hektáros tábla többi részét, és a következő évben tavasszal, nem sokkal a kihajtás után jégverés törte le a friss hajtásokat, máig látható sebeket ejtett a fákon.

A jégeső után pedig tűzelhalás-fertőzés következett, sok fát kellett csonkolni és újranevelni miatta. A Vilmos körte, amit ezen a területen ültettek, nagyon érzékeny erre a betegségre. A megviselt fák nem fejlődtek kielégítően, ezért még két huzalt kellett kihúzni az ültetvényben a legfölső alá, hogy legyen mihez rögzíteni a fákat.

A térállás 3,5 × 0,9 méter, és saját nevelésű oltványokkal telepítették, mert nem tudtak elég szaporítóanyagot beszerezni. Alanyhoz sem jutottak elegendő mennyiségben, ezért vegyesen használtak C birset és BA-29-et, valamint készítettek közbenoltott fákat is C birs alanyon, OHF közbenoltással és Vilmos fajtával. A C birs gyenge növekedésű alany, sajnos érzékeny a tűzelhalásra, viszont korábban fordulnak termőre a fák rajta. Az ültetvényt a Fruit Security jéghálójával szerelték föl. A háló előnyei közé tartozik, hogy a jégesőtől megvédett fákon nem lép fel a nyári melegben gyorsan fertőző tűzelhalás. Műanyag kapcsokkal lehet összeerősíteni a jéghálót, ezt a munkát a 12 hektáron öt géppel három nap alatt lehet elvégezni. A nyitás-csukás munkaerőköltsége körülbelül 100 ezer forint hektáronként.

Két fő fajta

Körtéből a nyereséges gazdálkodáshoz elég 25-30 tonna termést betakarítani egy hektárról, almából már 50-60 tonna ez a határ. A körte tárolásához, kiszereléséhez tehát feleannyi hűtőtér és osztályozókapacitás szükséges, mint az almához. Frisspiacon a belga, holland, olasz és lengyel versenytársakkal kell megküzdeni, viszont nincs iparigyümölcs-mizéria, mert a méreten aluli körtét pálinkának még jól lehet értékesíteni.

Áruházláncoknak kilónként 380-440, pálinkának 180-250 forintért sikerült eladni a körtét tavaly. Most igyekeznek minél kevesebbet tárolni, olyan drága az energia. Minél több kamrában lehet kikapcsolni a hűtést, annál jobb.

Fő fajtájuk a Vilmos és a Bosc kobak, és egy kevés Packham’s Triumph. Ez a fajta ugyan sok szempontból nagyon jó, de a kinézete miatt nehéz értékesíteni, úgyhogy ki is vágják, ami még van belőle. Több körtefajtát is kipróbáltak, de egyik sem vált be eddig: a Conference meg a Fétel apát nem nő elég nagyra Makláron. Bosc kobakból 36 tonnás termést sikerült elérni tavaly, a Vilmosból C birsen 12-13 tonnát, mert tavasszal megfázott.

A sűrű térállású ültetvényben gyökérmetszéssel is visszafogják a fák növekedését. Ősszel szilárd alaptrágyát adnak, a többi tápanyagot a csöpögtető öntözéssel juttatják ki. Kéthetente monoműtrágyákból állítják össze az aktuális tápelem-keveréket. Káliumra van leginkább szüksége a körtének, amit a tenyészidő első felében nitrátként, később szulfátként adagolnak. Nyáron általában szükség van keserűsó kijuttatására is a magnézium pótlására. A nitrogénnel csínján kell bánni a körténél, mert a körte-levélbolha könnyen szaporodik a lazább szövetű hajtásokon.

Makláron amúgy is 2-2,5% a talaj humusztartalma, úgyhogy tavasszal adnak ki mészammon-salétromot. Minden évben 600 kilogramm pelletált csirke­trágyát juttatnak ki egy hektárra.

Több mint húszéves körtést is láthattunk, amit 2002-ben telepítettek C birs alanyon. Az ültetést követő két évben is nagyon hideg volt a tél, mínusz 20 °C is előfordult, amitől sok fa kifagyott. Ebben közrejátszhatott az is, hogy túl magasan ültették el az oltványokat, az alanyból is elég nagy rész a föld fölé került és a fagy­érzékenysége miatt elpusztultak a fák. Az alany az UV-sugárzást sem bírja, ezért azóta feltöltötték a fák tövét.

Vertikális farm

A szakmai nap utolsó látogatása a Növény-Ház 2008 Kft. vertikális farmjához vezetett. A fóliaházak építésére szakosodott céget Csollák Gábor vezeti, és lánya, Fanni lelkesedése vezetett az új vállalkozáshoz.

A 3300 tő salátát és 300 tő szamócát nevelő farm mindössze két hónapja jött létre, egyelőre a rendszer tesztelése és referencia a célja. Hollandiában tett látogatás adta az ötletet, hogyha már fóliaházat tudnak építeni, miért nem próbálják ki a teljesen steril, szabályozott környezetben való ter­mesztést. Rövidítve NFT (nutrient film technique) rendszernek nevezik azt a hidropóniás rendszert, amiben a gyökereket tápoldatfilm veszi körül. Ezzel a módszerrel nagyon jól szabályozható a termesztési ciklus, a keskeny, piramis- szerűen elrendezett, fedett vályúkban mozgó tápoldattal 90%-os vízmegtakarítás érhető el a talajos termesztéssel szemben.

A hőmérsékletet pontosan kell szabályozni, és pótmegvilágításra is szükség van. Ehhez speciális ledes termesztőlámpákat használnak, amikben a kék, piros és UV-fény eloszlásával tudják szabályozni a növények növekedését, minőségét és roppanósságát.

A helykihasználás is sokkal jobb, a kísérleti növényház 220 négyzetméterén 1500 salátával több helyezhető el, mint a földön. Kipróbáltak egy tornyos elrendezésű hidropóniás berendezést is, ami a hobbikertészek számára lehet érdekes.

A környezet teljesen steril, ezért nincs szükség növényvédelemre, tehát vegyszermentesen termelnek. A látogatók is védőöltözetben léphetnek be a létesítménybe. Gondoskodni kell arról, hogy szellőztetéskor se jusson károsító a növényházba, ezért hamarosan rovarhálót és zsilipes ajtót építenek be. A víz fertőtlenítéséről UV-lámpák gondoskodnak.

Az NFT alapja a zárt vályúrendszer, amelyben hidrokosarakban helyezkednek el a kőzetgyapotban előnevelt növények, gyökerük pedig az áramló táp­oldatban fürdik. Nem a teljes gyökérzet lóg a folyadékba, mert csak a vályú alján csordogál a tápanyagban gazdag víz, és annak a ködéből tudnak táplálkozni a növények.

A rendszert nagyon gondosan kell felépíteni, hogy folyamatos és egyenletes legyen a tápoldat áramlása.

Mindennek következtében 30%-kal hatékonyabb a termelés, mint a hagyományos, és minden fej saláta tökéletes és egyforma. A rendszer automatizált és alacsony a munkaerőigénye.

A salátapalántákat is helyben nevelik a sterilitás érdekében. A csíráztató kamrában közel 5000 magot tudnak kicsíráztatni kőzetgyapot termesztőközegben.

A szamócát egyelőre Lajosmizséről szerezték be zöld palántaként, és a gyökerek átmosása után kerültek át a hidropóniás csatornarendszerbe. Nagyobb gyökértömegük miatt ki kellett vágni a cserepek alját és a töveket szivacskorong tartja stabilan. A salátától eltérő igénye miatt külön vizestartályról működik a tápoldatozás, leválasztva a központi rendszerről.

Az első termés már kapható, látogatásunk után hirdették meg a húsvéti salátavásárt fejes saláta, vörös tölgylevelű saláta, multicolor lollo és Salanova salátákból.

Forrás: Kertészet és Szőlészet/ Horváth Csilla
Fotó: Kertészet és Szőlészet