Tőgynegyedenkénti fejés, tűpontos információk minden tehénről, melyek kényelmét többek közt vízágy is szolgálja. Ilyen a jövő tehenészete. Tavaly ősszel adták át a MATE Kaposvári Campusán a precíziós tejtermelő laboratóriumot.
2024. augusztus 17.
– Az ittenihez hasonló precíziós állattenyésztési technológiát alkalmazó, fejőrobotos rendszerek a 90-es évektől kezdtek kialakulni, a 2000-es évek után pedig már a harmadik generációs fejőrobotok jelentek meg – mondta el Barka Benedek, a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. állattenyésztési koordinátora. – Magyarországra 2013-ban érkezett meg az első ilyen berendezés a Józsefmajorba, egyetemi jogelődünk egyik gyakorlati telepére. Itt, Kaposváron már egy újabb típusú robot működik, mint ahogy az egész állattenyésztő telepet az egyik legmodernebb technológiával szerelték fel. Az istállóban kivitelezett automata technológiai elemek megtalálhatóak mind fejőrobotos, mind klasszikus fejőházas rendszerű istállóban is. A rendszer különlegeségét a fejőrobot és a milk-first elrendezésű irányított rendszer adja.
– Itt nem szükséges az állatokat felhajtani a fejőházba, hanem a fejőrobot végzi el a fejést, a tehenek pedig saját bioritmusuk szerint jönnek fel, amely egy stresszmentesebb környezetet biztosít az egyedeknek. Egyrészt érzékelik a fejési szükségletet, másrészt megtanulják azt, hogy ettől a kellemetlen érzéstől a fejőrobot megszabadítja őket. Az okos kapun áthaladva mindegyik állat fülében lévő egyedi RFID chipet a rendszer érzékeli. Amennyiben az állatnak aktív fejési engedélye van (6 óra vagy 10 kg várt hozamnál), az elővárakozóba tereli a rendszer, ha még nincs meg a jogosultsága, akkor pedig az etetőtérre haladhat tovább. Amikor az állat beérkezett a fejőrobotba, bezáródik mögötte a kapu, s a kalodát a tehén hosszához igazítja a bélsárfelfogó tálca és az etetővályú segítségével. A chip alapján a rendszer azonosítja az állatot, mindegyik egyedet meg tudja különböztetni egymástól és mindegyikről tud minden, a fejéshez szükséges lényegi információt – jelezte.
A szakember elmondta: az említett adatbázis egyebek közt tartalmazza az állatonként várható napi tejhozamot. A robot fejés közben a laktációs időszak fázisának alapján ehhez igazodó mennyiségű, eltérő összetételű, több ízanyagot tartalmazó takarmányt adagol.
– Miután a robot beazonosította az állatot, a robotkar mindegyik tőgybimbót külön- külön letisztítja, majd felhelyezi a fejőkelyheket rájuk és megkezdi a fejést – folytatta Barka Benedek, aki azt is hozzáfűzte, a náluk beépített fejőrobot 68 állat fejésére képes (persze nem egyszerre, hanem külön-külön) és bár fizikailag egy csoportot alkotnak, a rendszer virtuálisan több csoportra bontja őket. – A tárolt adatok közt az is szerepel, hogy tőgynegyedenként mennyi tej várható és a rendszer minden tőgynegyedet külön fej. A kezelőhelyiségben egy monitoron pontosan nyomon követhető, hogy az egyes tőgynegyedekből mennyi tej várható az adott napon, a gép ebből mennyit fejt le és mennyi van még vissza.
A szakember jelezte: a fejés kíméletes, a robot érzékeli a tej folyásának sebességét és a fejőkelyheket külön-külön is le tudja venni. Folyamatosan növekvő hangsúlyt kap az állatjólét és a hosszú hasznos élettartam, ez a kivitelezett precíziós állattenyésztési technológia egy lépést tesz efelé ennek érdekében, éppen a kíméletessége okán. Ráadásul munkaszervezésben is hatékonyabb, mivel a fejés terhe lekerül a gazdálkodó válláról, így az itt kivitelezett méretben különösen a családi gazdaságokban ajánlható.
Barka Benedek hozzáfűzte: az egész tehenészet kialakításában fontos szempont volt az állatjólét és az állatok környezeti igényeinek minél megfelelőbb kiszolgálás. A könnyűszerkezetes csarnokban nagyteljesítményű ventilátorok forgatják folyamatosan a levegőt, vízpermet hűti a teheneket, továbbá környezetgazdagító elem az automatikus marhavakaró is. Az egyedi bokszos pihenőhelyeken vízágyas matrac várja az állatokat.
Forrás: Agroinform.hu / Horváth Attila
Fotó: Horváth Attila
