A hazai húsmarha tenyésztő egyesületek aktív munkát végeznek a kihívások mellett is. A jövőre érkező támogatások akár komoly segítséget is jelenthetnek, de az idei év még előttünk áll és bizakodni kell. A klímaváltozás hatásait kezelni kell és eközben nem szabad elfelejteni a magyar szürkemarha erényeit.
2023. április 8.
1984 óta megrendezésre kerülő húsmarhatenyésztési tanácskozást legutóbb Keszthelyen, a Georgikon Campuson tartották. A húsmarhatenyésztés hazai tenyésztő egyesületeinek és a MATE Állattenyésztési Tudományok Intézetének közös szervezésében megtartott rendezvényen, 150 résztvevővel áttekintették az ágazat helyzetét, a kihívásokat és a jövőben várható változásokat.
Az időszerű kérdéseket összefoglalva elhangzott, hogy a támogatások sokat segítenek, de a valódi érték a jó piac.
Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója a piaci helyzetet kiegyensúlyozottnak ítéli. Mind a marhahús, a vágó- és hízómarha és a tenyészállat esetén is stabilnak tekinthető a jelenlegi helyzet. A támogatások kapcsán elmondható, hogy összességében kevéssé változnak, de az ellenőrzések szigorúbbak lesznek.
Nagyon fontos, hogy az ENAR rendszerben az adatokat naprakészen kell tartani minden érintettnek.
A tenyésztés-szervezési támogatások 30%-kal csökkennek, a tenyészbika beállításra 100 millió forinttal kisebb keret áll rendelkezésre. Az Állattenyésztők Szövetsége húsmarha állatjóléti jogcím kapcsán folytatja az egyeztetéseket. Wagenhoffer Zsombor kiemelte még, hogy a MÁSZ és a kamara közös gyepgazdálkodási munkacsoportja tovább folytatja a munkát. A cél egy hazai gyep kataszter létrehozása.
Minden gazdálkodó és az államigazgatás számára is újdonságokat tartalmaz az új támogatási rendszer. A tanácskozáson Juhász Anikó, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár ismertette a rendszer működését, az új elemeket és elvárásokat, a KAP keretében várható támogatások mértékét. A Magyar Mezőgazdaság hetilapban, cikksorozatként ezek részletesen bemutatásra kerülnek. Juhász Anikó elmondta, hogy a költségvetés stabilitása érdekében a 2022-es évben több, elsősorban nem termeléshez kötött, nemzeti támogatási jogcím esetén nem történik kifizetés. Idén a jogosultságok után csak az anyatehéntartás jogcím kerül meghirdetésre. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet az új ellenőrzési rendszerre is.
A Copernicus Sentinel műhold adatait 2023-ban az Alaptámogatás (BISS), 2024-től minden területalapú jogcím esetén használni fogják.
Az adatok eltérése esetén a mobilGAZDA, a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó, mobileszközökön működő alkalmazása nyújt majd segítséget.
A húsmarhatartásban az egyetlen termék a borjú. Cél az adott tehénlétszám mellett a lehető legtöbb és legnagyobb súlyú borjú leválasztása, értékesítése/hízlalása, a lehető legkevesebb takarmánnyal. A gazdaságosság biológiai alapjait befolyásoló tényezőket Török Márton a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője ismertette. Mint összefoglalta a vemhesülés, a borjúkiesés választás (vetélés, holtellés, borjú elhullás), a takarmányértékesítő-képesség valamint a környezeti tényezők (legelő minősége) szerepe fontos.
A takarmányértékesítő-képesség alatt azt értjük, hogy 1 kg élősúly vagy 1 kg tej előállításához mennyi energia illetve fehérje felhasználása szükséges.
Ennek örökölhetősége közepes (h2=0,3-0,4), így a tenyésztési célok között hatásos foglalkozni vele. Egy 2021-es charolais KSTV (központi telepen végrehajtott teljesítményvizsgálat) során reziduális takarmányfelvételt is kutattak. Ezzel a tényleges és elvárt takarmánybevitel különbségét (napi szárazanyag-felvételt) mérte. A kísérlet részletes bemutatását követően, Török Márton összefoglaló táblázatában a gazdaságossági adatok között látható, hogy 10 növedék bika, 83 napnyi hízlalási hossz mellett akár 1477,4 kg plusz takarmány szükségletével is kell számolni. A vemhesülést befolyásoló tényezők között a takarmányozás, a bikák termékenyítőképessége és például az időjárás is szerepet játszik.
Önmagában a termékenység gyengén öröklődő tulajdonság (h2=0,1), mert erős a környezeti befolyás. Például kísérletek bizonyítják, hogy ha a nappali hőmérséklet 21 Co körüli, akkor a vemhesülés 83%-os. Ha a hőmérséklet 36,7 Co -ra emelkedik ez az érték akár 50%-ra is visszaeshet. Ami jelentős gazdasági kárt okoz.
Amerikai példákat látva az üszőnevelésben lehetőséget jelent a szelekció.
Itt figyelembe kell venni, hogy a cikluson belül mikor született az egyed, illetve az egyed fejlettségét, az ivarszervek fejlettségét és a funkcionális tulajdonságokat. Szintén amerikai példa, hogy szinkronizálást követő 45, 30 vagy 14 napos mesterséges termékenyítési ciklust alkalmazva, azokat az egyedeket, amelyek nem vemhesülnek azokat selejtezni kell. Így állományszinten elérhető akár 8%-kal jobb újra vemhesülés. A tehénselejtezésnél figyelembe kell venni, hogy 10 év felett csökken a termékenység, 12 év felett csökken a borjúnevelő képesség. Így megállapítható, hogy a charolais esetén célszerű az átlagos tehenet 7 ellés után selejtezni. Török Márton előadásában kiemelte, hogy a vemhesség, a termékenyülés nagy tartalékot jelent a hazai húsmarhatenyésztés számára, a nyereségesség egyik kulcsa lehet. Ennek kiaknázására a takarmányozás, az üszők szelekciója, a tehénselejtezés és a takarmányhasznosításra való szelekció fontos megvalósítandó cél.
A húsmarhák esetén a tenyésztői munka tehát gazdasági előnyöket rejt magában.
Mindezekhez azonban elengedhetetlen az egyedek megfelelő vizsgálata. Szűcs Márton, a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesület ügyvezető igazgatója a húsmarhatenyésztési tanácskozáson ismertette az egyesület ilyen irányú tevékenységét. Mint mondta az adatok gyűjtése és elemzése segít képet kapni az állataink értékmérőinek fenotípusos értékéről. Támpontot jelenthet abban, hogy ki lehet válogatni a termelés szempontjából a pozitív variánsokat, és információt kaphatunk a genetikai potenciálról, genotípus változásról és terheltségről. Az egyesület a Franciaországból elterjedt IBOVAL rendszert használja a teljesítmények mérésére.
A hazai gyakorlatban az adatok egységes felvételezéséhez technikusi rendszert működtetnek. Költségesebb eljárás, azonban így az adatfelvételek közötti hibalehetőség lecsökken.
Előadásában az eddigi adatok diagramos megjelenítésével és elemzésével rávilágított azok gyakorlati és tenyésztési hasznára. A charolais esetén 20 éve a BreedPlan tenyészértékbecslést használják hasonló célból. A húsmarha tenyésztő egyesületek számos egyéb szolgáltatást nyújtanak a gazdálkodók számára. Például a genomikai szolgáltatások. A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete 2019 óta folytatja a genom programját, eddig közel 12.000 egyed vizsgálatával. A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete is együtt dolgozik a megbízható adatokért. Egyesületi szolgáltatás az ITV szervezése, a küllemi bírálatok, a tenyészbika előállítás, a szőrminta vétel, a bikakatalógus és szakmai napok szervezése.
A keszthelyi tanácskozáson összefoglaló hangzott el a hazai gyepgazdálkodás reprezentatív felméréséről.
Az adatok feldolgozásából látható, hogy a legeltetett hónapok száma átlagosan 6,7. A válaszadók több mint 20%-a 3-4 hónapot tudja a gyepterületeket legeltetésre használni az időjárási viszonyok okán. A legeltetés módja a gazdaságok 51%-ában pásztoroló legeltetés, 28% fix kerítésen belül szabad legeltetést használ. A rotációs rendszerben történő legelőhasználatot 20% körüli gazdaság használja. Ez az új KAP támogatási rendszer eredményeként bizonyára változni fog.
A húsmarhatenyésztésre ható külső tényezők közül a klímaváltozás a legjelentősebb. Ahogy Dr. Stefler József fogalmazott, itt nem az a kérdés, hogy van-e, hanem hogy mit teszünk az alkalmazkodásért.
Az időjárási szélsőségek és azok hatásai a gyepre, az állatokra mind arra mutatnak, hogy mindenképpen tenni kell valamit.
Alkalmazkodni kell tartástechnológiában, legeltetési technikában, takarmányozásban, tenyésztési stratégiában. Stefler József felhívta a figyelmet a legfontosabb teendőre, még pedig arra, hogy gondoskodni kell a kiegészítő takarmányról. Ezek lehetnek tavaszi zöldkeverékek (szudánifű, repce, zabos borsó, facélia, stb.), a tarló legeltetése, szalma, kukoricaszár hasznosítása és a beszerezhető melléktermékek (csemegekukorica hulladék, stb.). Ezek mellet a tenyésztői lehetőségek is szóba jöhetnek a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásban, de ezek hosszú időt vesznek igénybe, költségesek, és sok a bizonytalanság. Példaként említette a brit típusú húsmarhafajták 2022-es évi aszályra mutató reakcióit. Az angusok esetén 120g/nap volt a súlygyarapodás választásig.
A Murray Grey fajtánál -65g/nap, míg a Hereford esetén +10g/nap súlygyarapodást értek el.
Sok tenyésztő választja ilyen esetben a létszámcsökkentést (a legelőhöz igazítva) vagy a testtömeg optimalizálását. Kutatási eredmények alapján egy 100 hektáros, 3 tonna gyephozamú területen 700 kg élősúlyú tehénből 67 egyed tartható, míg 500 kg élősúlyú tehénből akár 80 egyed is. Ez azt jelenti, hogy várhatóan a kisebb méretű fajták felé történik egy eltolódás. A tartástechnológiában történő egyik javasolt változás az árnyékos delelők kialakítása. Ez nem csak a kérődző anyaállatok számára fontos, a borjak esetén is életmentő lehet. A mobilan, akár a lajtos kocsihoz rögzített árnyékoló ponyvák alatti néhány fokos hőmérséklet különbség nagyon pozitívan hat az állatokra.
Stefler József a jövő feladataiként említette, a természetvédelem és a gyepgazdálkodás szempontjainak újragondolását és a klímavédelmet is magába foglaló szabályrendszer kidolgozását.
A helyi viszonyokra adaptált legeltetési terv kidolgozását. A gyepek állateltartó képességének és az állat létszám összhangjának megteremtését. A kiegészítő takarmányozásról történő gondoskodást, és a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fajták, illetve genotípusok térnyerését. A változásokat jobban viselő fajták esetén a tanácskozáson vita alakult ki a zebu keresztezések nemzetközi példái kapcsán, de az egzotikus megoldások helyett a hazai példa vizsgálata lenne a leghasznosabb, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete szerint.
A tanácskozást összefoglalásaként Szabó Ferenc professor emeritus felhívta a figyelmet a teljesítményvizsgálati adatok fontosságára és azok genomikai tenyészérték adatokkal történő összevetésére.
Mint fogalmazott e nélkül nem képzelhető el modern állattenyésztői munka és ez az, ami a hazai tenyészállatok értékét is növelni tudja nemzetközi szinten.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Török Gergely
Fotó: Török Gergely/MMG
