Magyarország, bár nem aktív vulkáni területen található, geotermikus adottságai mégis európai világviszonylatban kiemelkedők. A kedvező geotermikus adottságok oka a Pannon-medence fejlődéstörténetében rejlik. A geotermikus energia közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található, a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehető.
2024. július 25.
Beszélgetőpartnerünk Nagygál János, a szentesi Árpád-Agrár Zrt. műszaki vezetője, akivel a termálvíz hasznosítása, kihívásai, jövője a kertészetben témát jártuk körbe.
A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a csapadékból utánpótlódó, természetes felszín alatti -vízkészletet. Magyarország tehát majdnem minden szempontból előnyös adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia sokrétű hasznosításához. Magyarország geotermális sajátságai elsősorban a hőtermelésben való hasznosítást teszik lehetővé, a felmérések szerint éves geotermikus termelésünk csaknem egészét (99,8%-át) a hőenergia felhasználása adja. Ezen belül a mezőgazdaság általi hasznosítás 39,3%-os részarányt képvisel.
Jelenleg a mezőgazdaság felelős az összes üvegházhatású gázkibocsátás 13-15%-áért. A fosszilis energiára alapozott üvegház- és fóliasátor-fűtés rendszeres gyakorlat az agráriumban.
A geotermikus energia akár termálvizes, akár hőszivattyús fűtéssel jobb alternatívát jelenthet a kertészetek számára.
Nemzetközi felmérések alapján akár az éves működési költségük 8-10 %-át is megtakaríthatják azok a mezőgazdasági vállalkozások, amelyek az üveg- és fóliaházak fűtésére vagy a termények szárítására a hagyományos fosszilis megoldásokról geotermikus energiaforrásra váltanak. A megtakarítás jelentős része a korábbi tüzelőanyag-költségek túlnyomó, mintegy 80-82 %-os csökkenéséből jelentkezik.
Geotermikus hőség
Az 50°C-os kőzethőmérséklet Magyarország területén már 700–900 m mélységben bárhol elérhető a Bakony, az Aggteleki karszt és a Bükk-fennsík kivételével. Ez a hőmérséklet már alkalmas lemezradiátoros fűtési rendszerek energiaigényének kielégítésére. Mezőgazdasági célra, üvegházak, fólia sátrak, állattartó telepek fűtésére közvetlenül használható, hőszivattyú segítségével nagyobb léptékű távfűtő rendszert is alapozhatunk egy 50°C-os forrásra. A mezőgazdaság a hazai geotermikus energiának jelenleg több mint az egyharmadát használja el. Az új beruházások helyszíne viszonylag könnyen hozzáigazítható a geotermikus erőforrások közelségéhez. A geotermikus lehetőségek kihasználásával 2030-ra akár évi 1-1,5 millió köbméterrel is kevesebb lehet a magyarországi földgázigény, ami egyben a gázimportnak való kitettség csökkenését is jelenti. A mezőgazdasági felhasználású üvegházak energiaigénye a hűvös hónapokban mintegy 400 tonna fosszilis üzemanyag hektáronként!
Szentes-Szegvár körzetében pl. 20 termálkút üzemel, éves átlagos együttes potenciális hő teljesítményük 65MWt. Ebből évente felhasznált 20,3 MWt. A körzetben legalább 60% kihasználatlan hőteljesítmény van jelen. Csak a régióban a jelenlegi termálvízzel fűtött terület sokszorozására lenne lehetőség korszerű termesztő berendezések létesítésével.
A geotermikus energia felhasználásával tehát nemcsak a növények számára biztosíthatók a legjobb környezeti és fejlődési feltételek az egész evolúciós szakaszuk alatt, hanem az energiaköltségek, hanem a légszennyezés is nagyban csökkenthetők. Kaszkád-rendszerű (lépcsőzetesen kialakított) üvegházakban még hatékonyabban használhatók a geotermikus erőforrások, mivel nem minden növény igényli ugyanazt a kalóriabevitelt. Az üvegház első moduljaiban, a legforróbb vízzel érintkezve a legmagasabb hőigényű növények találhatók. Ez a lépcsőzetes felhasználás további költségeket és energiát takarít meg.
Az is figyelembe veendő hogy a termálfűtés zajtalan, hulladékmentes, az üzemhez szükséges méret nagyon kicsi a többi energiához képest, és így a vizuális hatása is sokkal kisebb.
Termálvizes fűtés a gyakorlatban
A termálvízzel fűtött korszerű üvegházakból télen is jut hazai paprika az áruházakba. A szentesi Árpád-Agrár Zrt. telephelyein augusztus végi, szeptemberi kiültetésből októbertől szedik a fehér tölteni való paprikát. A tévhittel ellentétben ezek a paprikák nagyon finomak, pedig nem talajon termesztik őket, és attól sem kell tartanunk, hogy vegyszereket tartalmaznak.
A termálvíz komplex hasznosítása a leghatékonyabb a mezőgazdaságban, ahogyan pl. a szentesi Árpád-Agrár Zrt. esetében is történik. A közvetlen, elsődleges termálvíz első lépésben a terményszárítóba és egy 1000 m3 kapacitású tározóba kerül. A 60 ha üvegház és fóliaház fűtésére a korszerű hőközponton keresztül jut a megfelelő hőmérsékletű és mennyiségű termálvíz, három fűtési rendszerbe: a talaj, a vegetáció és a légtér fűtéshez. A visszatérő, kisebb hőenergiát hordozó víz ismét a hőközpontba kerül. Az energiát felhasználják még a baromfiólak, a keltető fűtésére, irodák, szociális épületek ellátására. A végső vízkibocsájtás nyílt víztározóba, az ún. termáltóba történik, természet közeli, ún. létesített vizes élőhelyes hasznosítással kerül betárolásra.
Intenzív haltenyésztés
A tározás során a víz kémiai és biológiai tulajdonsága és összetétele is megváltozik, ezért intenzív haltenyésztésre is alkalmassá válik, mellette gazdag állat- és növényvilág megtelepedését és fejlődését segíti. A betározás után a pihentetett és immár átalakult víz öntözési idényen kívül – a Kurcán keresztül a Tiszába kerül. A víz minősége összes só-mennyiség tekintetében vetekszik az átlagos ásványvizekével (1050-1150 mg/l), hőmérséklete a környezeti hőmérsékletet veszi fel, oxigéntartalma megegyezik – esetenként jobb a befogadó Kurca vízminőségénél, ezért frissítővíznek is használható. A betározás során a csapadék közvetlenül javíthat a tárolt víz minőségén, azonban a túlzott csapadék következtében előálló, és a tározóba bevezetett belvíz már sokat ront a vízminőségen, ugyanis a belvíz a talaj mélyebb rétegeiből kimossa a lerakódott sókat, ezért sótartalma eléri és meg is haladja a 3000 mg/l mennyiséget, ami közel háromszorosa a termálvízének.
Dr. Nagygál János az Árpád-Agrár Zrt. – kertészete Magyarország egyik legnagyobb zöldséghajtató vállalkozása – műszaki igazgatója kiemelte: „Új értéket állítunk elő, ami látható, kézzel fogható, megízlelhető. A hazai mezőgazdasági vállalkozások így nem függenek külföldi beszállítóktól, multi cégektől. Ha az értékesítés is megoldott, akkor stabil és jól működő ágazat tud maradni. Amennyiben egyes input anyagok beszerzésétől eltekintünk, akkor az agrárszektor teljesítőképessége ellátásbiztonságot jelent, amire más szektorokhoz viszonyítva kevés példa van. A helyben lévő termálenergia az egyik legfontosabb szempont, hiszen nem vagyunk kiszolgáltatva senkinek, nem vagyunk importfüggők és a fűtés a termesztés egyik alapfeltétele”.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Viniczai Sándor
Fotó: magyarmezogazdasag.hu
