Komoly változások várhatóak az ágazatban a klímaváltozás, az állategészségügyi kihívások, az EU új környezetvédelmi szabályai és az állattartást és az állatifehérje-fogyasztást támadó kampányok hatására. Az ágazat szereplői minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az állattartás nyereséges és jövedelmező maradjon, és hogy ne kényszerüljenek a termelés feladására.
2023. március 18.
A világ vezető élelmiszer-analitikai laboratóriumhálózata, az Eurofins budapesti rendezvényén az Agrárminisztérium és az ágazat szakmai szervezetei részletesen ismertették tavalyi tapasztalataikat és az ágazat kilátásait Gazdasági „kiáltások” címmel.
Magyar István, az Agrárminisztérium agrárpiaci főosztályának vezetője az elérhető támogatásokról beszélt. Mint elmondta, az állatlétszám alapú támogatások újdonsága, hogy az áprilisban elinduló egységes kérelembenyújtó felület a kérelmezőhöz hozzárendelhető állatok azonosítóját is megjeleníti, mintegy megszemélyesítve a kérelmet, ahogy az az egységes területalapú kérelmeknél évek óta működik.
Ezt az ENAR-adatok naprakész vezetésének jogszabályi kötelezettsége teszi lehetővé. A 2023-tól megszemélyesített állat alapú támogatások a következők: a termeléshez kötött anyajuh-, anyatehén-, tejhasznútehén- és hízottbika-tartás támogatása, a kiskérődzők állatjólléti támogatása és a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjólléti támogatás.
Új jogosultsági feltétel a hízottbika-tartás támogatásában a szakszerű apaállat-használat igazolása, amit az uniós előírásoknak megfelelően vezettek be az idén. Ehhez igazolni kell, hogy az apaállat központi lajstromszámmal rendelkezik. Ez a támogatás csak azok után az állatok után igényelhető, amelyeket 2022. április 1. és 2023 március 31. között vágtak le vagy exportáltak. A szakszerű apahasználat megállapításához kapcsolódó eljárást, az eljárás határidőit a termeléshez kötött támogatásokról szóló, hamarosan megjelenő miniszteri rendelet tartalmazza.
Az átmeneti nemzeti támogatásokat a KAP-reform alapján fokozatosan csökkenteni kell, legfeljebb 2027-ig nyújthatják őket a tagállamok. Jogosultsági kritériumaik, igénybevételük feltételei, a kedvezményezett ágazatok köre (tej-, húsmarha-, juh- és dohányágazat) és a forráselosztás változatlanok maradnak. Újdonság viszont, hogy a 2018-as adatok alapján bázisjogosultsági rendszert alakítottak ki, ami alapján 2024-től 5 százalékos lépcsőben csökken a jogcímekhez kapcsolódó maximális támogatási összeg. Az adott év fajlagos támogatási mértékét az adott boríték kerete és a magyar költségvetés helyzete alapján határozzák meg.
A baromfi-állatjólléti támogatás notifikált intézkedéseit 2023-ban változatlan feltételekkel hirdették meg a 11/2019. (IV. 1.) AM-rendeletben. Eszerint a támogatási időszak a tárgyév április 16-ája, és a következő év április 15-éje. A támogatás a takarmány nemkívánatos anyagoktól való mentességének biztosítására, az állatok kíméletes mozgatására és szállítására, az épületek megfelelő mikroklímájának biztosítása és csökkentett nyersfehérje-tartalmú takarmány használatára igényelhető. Idén a támogatás kerete 10 milliárd forint.
Az étkezési tojást termelő tyúkállományok és tenyészbaromfi-állományok már futó jólléti intézkedéseire – úgymint mechanikai sérülések megelőzése, ivóvíz minőségű víz biztosítása a takarmányozáshoz, gondoskodás alacsony toxintartalmú összetett takarmányról – de minimális támogatást lehetett igényelni, de már nem lehet. A forrás biztosítása érdekében ezek 2023-ban átkerültek a még futó Vidékfejlesztési Programba, később pedig a Stratégiai Terv keretében lesznek elérhetők.
A krízisbiztosítási rendszer szintén kiterjed az állattartó vállalkozásokra, lehetővé téve az állatbetegségekből, a piaci árak csökkenéséből, a piacvesztésből, az árfolyamváltozásból és a termelési költségek növekedéséből adódó jövedelemcsökkenés részleges kompenzálását. Az önkéntes rendszerhez minden évben február 1. és 28. között lehet csatlakozni. Ehhez 3 éves részvételt kell vállalnia a csatlakozóknak. Kifizetésre akkor számíthatnak, ha az előző 3 év átlagjövedelmének 30 százalékánál nagyobb mértékben csökken a jövedelmük. A kompenzáció a jövedelemcsökkenés 69,9 százaléka, vagyis a lehető legtöbb, amit az uniós rendelkezések lehetővé tesznek: 70 százalékosnál kisebbnek kell lennie. A tavalyi jövedelemkiesés kifizetése már megkezdődött, az érintett gazdák átlagosan a befizetett összeg négy-ötszörösét kapják vissza. A rendszerben részt vevők 45 százaléka állattartó.
A hitelköltségek csökkentése érdekében múlt év végén kamatstopot rendelt el a 415/2022 (X. 26.) kormányrendelet, ami csak a kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adósokra vonatkozik.
A KAVOSZ Zrt. két hitelkonstrukcióját tudják igénybe venni az állattartók. Az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel a forgóeszköz-finanszírozást könnyíti meg, igénybe vételének feltételeit a 34/2022. (X. 28.) AM-rendelet rögzítette. A TIR-ben regisztrált, igazolt aszálykárt elszenvedett állattartók legfeljebb 14 százalékpont éves kamattámogatást igényelhetnek, ami jelen számítások szerint 6,77 százalékos kamatot jelenthet nekik.
Maximum 200 millió forintig igényelhető, legfeljebb hároméves futamidőre, a 2023. március 31-ig hatályba lépett új hitelek esetében.
A másik KAVOSZ-konstrukció az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max, amit beruházásfinanszírozásra dolgoztak ki. A kkv-nak minősülő agrárvállalkozások, köztük az állattartók igényelhetik. A 10 éves futamidejű hitel összege maximum 500 millió forint lehet, 10 százalék önerő kell hozzá, és fixen évi 5 százalék a kamata. Felhasználási területe széles körű: tenyészállat-beszerzésre, termőföldvásárlásra, öntözési beruházásra, tulajdonrész-vásárlásra, VP-támogatott beruházás kiegészítő finanszírozására is igénybe vehető.
Az állatbetegségek elleni küzdelem jegyében az állati tetemek elszállítását és átalakítását támogató 56/2008. (IV. 25.) FVM-rendelet továbbra is hatályban van, idén 4 milliárd forint a keretösszege. A 148/2007. (XII. 8.) FVM-rendelet alapján biztosított, az állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatásokat idén is 12,5 milliárd forintos keretösszeggel hirdetik meg. Ebből a baromfiágazat 2,4 milliárddal részesedhet, egyéb állattenyésztési ágazatok pedig 8,1 milliárd forinttal. A vemhes üszők számára igénybe vett állategészségügyi szolgáltatásra, gyógykezelésükre és immunizálására 1,4 milliárd forintot különítettek el.
Az AMR-vizsgálatok nóvumként kerültek be a támogatható intézkedések körébe, 600 millió forintos keretösszeggel. A jogcímrendeletet módosító 159/2022. (XII. 27.) AM-rendelet január elsején lépett hatályba, vagyis az idén elvégzett vizsgálatokra már igényelhető a támogatás.
A kis létszámú állattartó telepeken tartott élelmiszertermelő állatfajok egészségének védelme érdekében igénybe vett szolgáltatásokra szintén igényelhető támogatás. Ilyen például a mintavételezés. Gazdaságonként az első egyed 1500 forintig támogatható, minden további egyed, illetve a környezeti mintavétel 100 forintos összeggel támogatott. Fontos kiemelni, hogy a 128/2009. (X. 6.) FVM-rendelet alapján kötelező a rezisztenciavizsgálat a kritikus fontosságúnak minősülő hatóanyagokkal való kezelés előtt. Ezt eseti mintavétel vagy havi rendszerességű telepi érzékenységi vizsgálat formájában kell elvégezni, amihez szintén igényelhető a támogatás.
A laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokhoz is elérhető támogatás. A bakterológiai vizsgálatra 3500 forintos támogatás jár. A rezisztenciavizsgálat két típusa támogatott baktériumtörzsenként. Korongdiffúzió-vizsgálatra 2000, a minimális gátlókoncentráció-vizsgálatra 10 ezer forint támogatás kapható.
Az elmúlt években a VP keretében lehetett telephelyfejlesztési (kis és nagy ÁTK) támogatást igényelni. Ezek lezárultak, ebből a forrásból már nem lehet támogatást igényelni.
A védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzésének eddigi VP-támogatásába új fajok kerültek be.
Támogathatók a fajtarekonstrukció alatt álló kárpáti borzderes és a muraközi egyedek, illetve már tavaly közéjük került a fekete mangalica. A 2015–2020 közötti uniós költségvetési időszakhoz képest átlagosan 50 százalékkal növelte a támogatás intenzitását az agrárkormányzat.
A tavaly meghirdetett állatjólléti támogatások közül a baromfi-állatjólléti 2023. októberében indul újra, a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatvédelmi támogatást pedig már az első félévben tervezi meghirdetni az agrárkormányzat, az április 30-án záruló állatjólléti támogatás folytatásaként. Az új támogatás feltételei lényegében megegyeznek a korábbival. Az agrárkormányzat 20 hónapos, 2024. december 31-ig tartó kötelezettségvállalási időszakkal tervez.
Mint ismeretes, az idei évtől a KAP Stratégiai Terv a támogatási rendszer alapja, ami egybefogja a korábbi vidékfejlesztési és közvetlen támogatásokat, valamint az ágazati agrárintézkedéseket. A támogatási keret több mint 5300 milliárd forint. Ebből az első pillérbe tartozik 2400 milliárd, a hazai forrást is tartalmazó második pillérbe pedig 2900 milliárd forint.
A beruházási támogatásoknál alapesetben 50 százalékos támogatásintenzitással lehet számolni. Ha az igénylő fiatal mezőgazdasági termelő, elérheti a 65 százalékot, ha pedig ráadásul ökogazdálkodást folytat, akkor további 10 százalék többletforráshoz juthat hozzá. Ha egy beruházás környezet- vagy klímavédelmi célt szolgál, akkor a 80 százalékos intenzitást is elérheti a támogatás.
A húshasznú szarvasmarha- és sertéstartás állatjólléti támogatása nemzeti finanszírozású marad, a KAP Stratégiai Tervbe való beillesztésükről még folyik az ágazati egyeztetés.
A termeléshez kötött támogatások KAP Stratégiai Tervbe betervezett összegéről elmondható, hogy a 2022-es kerethez képest az anyatehenek, a hízott bikák és a tejhasznú tehenek esetében sikerült nagyobb támogatási keretet beállítani, egyedül a szálas fehérjetakarmány támogatási kerete csökken.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Dr. Jung Ivett
Fotó: KAVOSZ
