Sokszor elhangzik, hogy érdemes lenne változatosabbá tenni a növénytermesztésben a vetésszerkezetet, egy olyan gazdaságot mutatunk, ahol komolyan vették a tanácsot.
2023. szeptember 21.
Dr. Tóth Kálmánnal és Antonovich Gáspárral a rajkai szója szakmai napon beszélgettünk arról,
A két családi gazdaság és a Bezenyei Mezőgazdasági Szövetkezet művelésében mintegy 1000 hektár szántó van, és bár elsőre meglepő, csak kényszerből – a vetésváltás fenntartása céljából – található meg a vetésszerkezetben a két leggyakrabban termesztett szántóföldi növény. Az idei szezonban 490 hektáron volt őszi sörárpa, 22 hektáron kukorica, a vetésforgó fenntartása érdekében 212 hektáron búza, 124 hektáron szója, 45 hektáron csemegekukorica, és 91 hektáron cirok. Másodvetésben 64 hektáron pohánkát termeltek. A jövő évben búza és kukorica termesztését egyáltalán nem tervezik.
Miért vágtatok bele a biogazdálkodásba?
Tóth Kálmán: két évvel ezelőtt, amikor a bioátállás mellett döntöttünk, az akkori terményárakból indultunk ki. Úgy számoltunk, hogy bár csökkenni fognak a terméshozamok, remélhetőleg magasabb lesz a felvásárlási ár, és lesz is kereslet a terményekre. Belevágtunk az ökológiai átállást támogató pályázatba is, amit megnyertünk. Most két év után azt tapasztaljuk amire számítottunk: a terméshozamok csökkentek, összességében nem növekedett az árbevételünk, de sokkal stabilabban és kiszámíthatóbban lehet tervezni. Nagyobb a kereslet a biotermékekre, és a pályázaton nyert támogatás is stabilitást biztosít az átállási évekre.
A területeink 70 százaléka Bezenye környékén található, a többi Lébény, Jánossomorja, Mosonmagyaróvár közelében elszórtan. Viszonylag jó az elosztás, nagyméretűek a táblák. Az átlagos aranykorona-érték 24-24,5, de vannak 12 aranykoronás és 35-40 aranykoronás területeink is. Viszont úgy látjuk, nem mindig ez a mérvadó a terméshozamokat illetően.
Hanem?
Tóth Kálmán: nagyon fontos a talajok termőképességének fenntartása megfelelő tápanyag-utánpótlással. Ez esetünkben azt jelenti, hogy mivel korábban állattartással is foglalkoztunk, nagy figyelmet fordítottunk a szervestrágyázásra. Célunk, hogy talajaink átállási időszak előtti termőképességét fenntartsuk.
Nem bálázunk, minden szármaradványt szecskázunk, mikrobiológiai készítményeket alkalmazunk, szeszgyári mellékterméket (vinaszt) juttatunk ki a területekre a biogazdálkodásban engedélyezett mennyiségben és módon. Ez egy barnás, olajszerű folyadék amelynek magas a foszfor- és káliumtartalma, de viszonylag kevés nitrogént tartalmaz.
Antonovich Gáspár: a másik kardinális kérdés a termőképességben a víz. Mi éppen ezért nem szántunk. Észrevehetően sokkal jobb a talajok vízháztartása, ha ezt a lépést kihagyjuk. Valójában nem spórolunk meg munkamenetet, mert a gyomosodás ellen kénytelenek vagyunk fellépni, de a vízzel való hatékonyabb gazdálkodás fontosabb ennél a szempontnál.
Sokszor elhangzik mostanában, hogy el kellene szakadni attól, hogy mindenki búzát és kukoricát termeszt, olyan növényekre kellene részben áttérni, amelyekre szintén lehet kereslet, de nem ekkora a kínálati piac. Ti milyen megfontolásból húztátok ki a vetésforgóból a búzát és a kukoricát?
Tóth Kálmán: évek óta nagy területen termesztünk őszi sörárpát, ez már a konvencionális időszakban is így volt. Azt tapasztaltuk, hogy környékünkön jobb terméseredményekkel kecsegtet, mint a búza. Az árpára termeltetési szerződésünk van, nincs gond az értékesítéssel. Csemegekukoricára le vagyunk szerződve, a cirokra és a szójára pedig már jelentkeztek a vevők.
Antonovich Gáspár: az idei ősszel megpróbálkozunk bíborhere vetőmag célú termesztésével, mely növény nem mellesleg, nemcsak elvesz, hanem hagy is valamit a talajban! A szójához hasonlóan rendkívül jó elővetemény. Ezzel a vetésszerkezettel könnyebben boldogulunk, kisebb az értékesítési kockázat is.
Melyek a legsarkalatosabb kérdések biogazdálkodásban, és milyen agrotechnológiát alkalmaztok?
Antonovich Gáspár: nagy különbség a konvencionális gazdálkodáshoz képest, hogy biogazdálkodásban nem lehet sablonok szerint dolgozni, mert nem áll rendelkezésre annyi növényvédő szer, kemikália ahhoz, hogy korrigáljuk az esetleges időbeli elcsúszásokat, például egy megkésett kultivátorozást.
Forrás: Agroinform/ Sarok Edit
Fotó: Agroinform
