Föld öröklése végrendelettel

A termőföldek öröklése mindig is kiemelt pontja volt a magyar birtok­politikának. A földügyi szabályozás korábban csak a végrendeleti örökléssel foglalkozott, de 2023-tól már a törvényes öröklés is fókuszba került …

… elsősorban az osztatlan közös tulajdon kialakulásának megelőzése céljából.  Hiába segítjük ugyanis a közös tulajdonok kimérését és a földek hasznosítását, az öröklés miatt újra és újra termelődnek ezek a kényszerközösségek. A jogvita most azonban mégis a végrendeleti örökléssel kapcsolatban állt fenn, a pontot pedig az Alkotmánybíróság tette az ügy végére.

Ha az örökhagyó végintézkedés nélkül halt meg, úgy a hagyaték átszállására a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Törvényes örökösök elsősorban az örökhagyó leszármazói, de érdemes tudni, hogy a házastárs is törvényes örökösnek minősül, így őt egy gyermekrész illeti meg a hagyatékból (ez alól csak az örökhagyóval közösen lakott lakás a kivétel, melyre „csak” haszonélvezeti joga keletkezik). A törvényes öröklés rendje nem tartozik a Földforgalmi törvény hatálya alá, így aki törvényes örökösnek minősül, ő akkor is megörökölheti a földet, ha nem minősül földművesnek. Ugyanez igaz a 300 hektáros tulajdoni maximumra is: törvényes öröklés esetén ez is túlléphető.

Más a helyzet viszont a végrendeleti öröklésnél.

Ki örökölheti meg a földet végintézkedés útján?

A végintézkedés egy gyűjtőfogalom, mely magában foglalja a végrendeletet, az öröklési szerződést és a halál esetére szóló ajándékozást. Aki tehát végintézkedést tesz, annak a halála után főszabály szerint ez határozza majd meg az öröklés rendjét.

A termőföld tekintetében azonban ilyenkor már érvényesülnek a személyi korlátozások: a végrendeleti örökös csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha egyben földművesnek is minősül, és ezzel nem lépi túl a 300 hektáros maximumot.

Fontos viszont azt is megemlíteni, hogy amennyiben a végrendeleti örökös egyben törvényes örökösnek is minősül (vagy a törvényes örökös kiesése esetén az lehetne – pl. az unoka), akkor hiába csak végrendeleti örökös, rá már nem kell alkalmazni ezeket a szűkítő feltételeket.

A kormányhivatal szerepe

Végrendeleti öröklés esetén a földszerzést a földhivatalnak is jóvá kell hagynia. Technikailag ilyenkor a közjegyző küldi meg a végintézkedést a földhivatal részére, az örökösnek nincs teendője. A kormányhivatal azt vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, és a végintézkedés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy meg­kerülését (földműves, 300 hektár). Kifüggesztésre ilyenkor természetesen nem kerül sor, és a helyi földbizottságnak sincs szerepe az eljárásban.

Mi a helyzet, ha nem minősül földművesnek az örökös?

A termőföldet ilyen esetben nem örökölheti meg a végrendeleti örökös, jogilag ilyenkor kiesik az öröklésből, tehát örökrészre sem tarthat igényt. Volt azonban egy korábbi ügy, mely szintén az Alkotmánybíróság dön­tésévével végződött, és finomított ezen a szabályon. Az adott ügyben egy idős gazda az ápolójára hagyta vagyonát, az ápoló viszont nem rendelkezett a földműves stá­tusszal.

Mivel más örököse nem volt az idős gazdának, így vagyona az Államra mint szükségképpeni örökösre szállt át. Az ápoló indítványára azonban az Alkotmánybíróság is megvizsgálta az adott kérdést, és kimondta, hogy ha földet nem is, de annak pénzbeli kompenzációját biztosítani kell a végrendeleti örökös számára.

Fontos, hogy kompenzáció csak az Állam öröklése esetén fizetendő, más személy öröklése esetén viszont nem. [Földforgalmi törvény 34. § (4) bek.]

Mikortól kell földművesnek lenni?

A magyar öröklési jog szabályai alapján a hagyaték már az örökhagyó halálával átszáll, a hagyatéki eljárás pedig csak ezt az átszállást tanúsítja (magyarán nincs nyugvó hagyaték). A termőföldek végren­deleti öröklésénél – ahogy korábban olvasható – a kormányhivatal is vizsgálja az örökös szerzőképességét (vagyis, hogy földművesnek minősül-e és nem lépi-e túl a 300 hektárt). Az eddigi gyakorlat alapján a földműves státusznak az örökhagyó halála időpontjára visszamenőleg kellett fennállnia. Pont ez szolgáltatta egy jogvita alapját, hiszen az adott ügyben az örökös csak az örökhagyó halálát követően szerezte meg a földműves státuszát, miután tudomást szerzett a végrendeletről és az abban szereplő termőföldekről. A kormányhivatal és a bíróságok elutasították a földszerzés jóváhagyását, így az Alkotmánybírósághoz fordult az örökös. Arra hivatkozott, hogy az örökhagyó halálának időpontja mindig egy jövőbeli bizonytalan esemény, ezért az, hogy ebben az időpontban az örökös a hagyaték megszerzéséhez szükséges feltételekkel rendelkezzen, nem elvárható és életszerűtlen.

Az Alkotmánybíróság az örökösnek adott igazat, kimondva, hogy a földműves státuszt legkésőbb a kormányhivatali jóváhagyásig kell megszerezni, de annak nem szükséges már az örökhagyó halálakor is fennállnia.

Az AB indokolása alapján: az örökös „az eljárás során bizonyíthatóan rendelkezett azokkal a feltételekkel, amelyeket a Földforgalmi törvény nemzetstratégiai cél végrehajtásaként előír”. [314/2023. AB határozat.]

Kell-e illetéket fizetni?

Az egyenesági rokonok, a túlélő házastárs vagy a testvér öröklése esetén nincs illetékfizetési kötelezettség. Nem mentesül viszont az öröklési illeték alól az élettárs, sőt, mivel ő nem minősül törvényes örökösnek, így csak végintézkedés esetén örökölhet. Ilyen esetben 9%-os illetéket kell megfizetni a termőföld öröklése után, míg a hagyaték többi vagyontárgya esetén főszabály szerint 18%-os illetéket köteles megfizetni. Lényeges, hogy amennyiben a hagyatéki terhek esetleg még a hagyaték értékét is meghaladnák, úgy ilyen esetben az örökös csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezők irányába, azon túl már nem (kivétel ez alól például a hagyatéki eljárás költsége, amelyért már a teljes vagyonával felel).

Forrás: Kistermelők Lapja/ Dr. Cseh Tibor András, MAGOSZ
Fotó: Kistermelők Lapja