A hetedik sikeres európai polgári kezdeményezés lett a „Méhbarát mezőgazdaság felé az egészséges környezetért” kezdeményezés (ECI) – adta hírül az Ag-Press. A szervezők megerősítették, hogy az uniós polgárok több mint egymillió támogató nyilatkozatát tették közzé. A kezdeményezés felszólítja az Európai Bizottságot, hogy javasoljon jogi intézkedéseket a szintetikus peszticidek 2035-ig történő fokozatos megszüntetésére, a biológiai sokféleség helyreállítására és a gazdálkodók támogatására ebben az átmeneti időszakban.
2022. október 22.
„Mentsék meg a méheket és a gazdákat! – hangoztatják a méhbarát akció peszticid ellenző szervezői. Az Európai Bizottság a következő hetekben találkozik a szervezőkkel, hogy részletesen megvitassák a kezdeményezést. Ezt követően az Európai Parlament nyilvános meghallgatást szervez. Az Európai Bizottságnak 2023. április 7-ig kell benyújtania hivatalos válaszát, amelyben felvázolja az általa megtenni kívánt lépéseket: tegyen-e javaslatot jogszabályra, tegyen-e egyéb nem jogalkotási intézkedéseket vagy egyáltalán ne lépjen fel. Ez a kezdeményezés a hetedik európai polgári kezdeményezés, amely legalább hét tagállamból sikeresen összegyűjtötte az egymilliós aláírási küszöböt, bizonyítva, hogy az európai polgárok segíthetnek az európai politikák kialakításában.
Örülünk annak, hogy sikeres volt ez a kezdeményezés, amit egyébként Nagy István agrárminiszter is aláírt – mondta Simon Gergely, egy növényvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (Pesticide Action Network Europe – PAN Europe) szakértője. Mint arra rámutatott, elég szigorú számok vannak a kezdeményezésben, ugyanis korábban arról volt szó, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkentse a növényvédőszerek használatát az EU. Ehhez képest a kezdeményezés 2030-ra 80 százalékkal, 2035-re pedig egyenesen 100 százalékkal csökkentené a felhasználásukat. Ezek sokkal ambíciózusabb célok, de nem szabad elfelejteni azt, hogy az európai uniós polgárok a közvélemény kutatások szerint nem rajonganak a növényvédőszerekért. Éppen a mai napon mutatták be azt a friss kutatást, amely szerint minden harmadik európai ember hajában kimutathatók a növényvédőszerek, ezt tehát jelentős probléma.
A peszticid a növényvédelemre alkalmazott vegyi anyagok, például gyomirtók, rovarölők gyűjtőneve. Ezek a növényvédő szerek olyan anyagok és annak keverékei, (vegyszerek, biológiai szubsztanciák és egyéb ágensek), melyek alkalmazásának a célja a növények, termények védelme, és a károsító élőlények távol tartása, terméketlenné tétele és elpusztítása. Maga a peszticid szó is a latin pestis (romlás, pusztulás, fertőzés) és az -icid (idium = gyilkos, ölő) összetételéből származik. A peszticidek felhasználás, illetve vegyi összetételük szerint szerint csoportosíthatók, de lehetséges fizikai állapotuk vagy egyéb szempont szerinti megkülönböztetés is.
Az Európai Unió 2009-ben vezetett be egy olyan új szabályozást, a növényvédőszerek engedélyezési rendeletét, amely szerint a peszticidekben megengedett hatóanyagok listáját uniós szinten, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority – EFSA) bevonásával állítják össze. Ennek a listának az alapján a tagállamok döntik el, mely növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezik. Ezt vagy saját nemzeti döntés alapján tehetik meg, vagy pedig az úgynevezett kölcsönös elismerés elve alapján. A legtöbb hatóanyag használatát 10 évre lehet engedélyezni, bár az alacsony kockázatúak 15 évre szóló engedélyt is kaphatnak. Ezt mindkét esetben további 15 évre lehet meghosszabbítani. Ennek ellenére a növényvédőszerek felhasználása azóta nem nagyon csökkent, sőt, a legveszélyesebbeké folyamatosan nőtt – hívták fel a figyelmet megfigyelők.
A rákkeltő (karcinogén), mutagén, reprodukciót károsító, valamint az endokrin-zavarokat okozó, nem lebomló, biológiailag felhalmozódó és mérgező, illetve tartósan le nem bomló kémiai anyagokat az új szabályozás betiltotta, kivéve, ha a növényvédő szer az emberi szervezettel csak elhanyagolható mértékben érintkezik. Szigorúbb engedélyeztetési szabályok vonatkoznak ugyanakkor az olyan anyagokra, amelyek az emberi szervezetben fejlődési, az idegrendszerre vagy az immunrendszerre ható tulajdonságokat okozhatnak.
Jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban növényvédőszer-forgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40 százaléka gyomirtó, 27 százaléka gombaölő, 16 százaléka talajfertőtlenítő, 8 százaléka pedig rovarölő szer volt.
Forrás: Magyar Hírlap
Fotó: Magyar Hírlap/ Purger Tamás
