Fiatal szakemberek nélkül nincs jövő

Gódorné Hazenauer Zita kertépítés-szakértő felkészítőtanárral a verseny óta eltelt időszakról és a tapasztalatokról beszélgettünk a Hungarogreen kiállításon.

Ön szerint mi a legfontosabb hozadéka annak, hogy Euro­Skills-győztesek lettek a magyar kertépítő diákok?

Több mint száz szereplő összefogásával született meg ez az eredmény, a szakma és az oktatásügy képviselői is sokat dolgoztak érte. A nagy médiavisszhang a beiskolázásra van a legnagyobb hatással. Idén már a harmadik tanév kezdődött meg úgy, hogy több hazai iskolában túljelentkezés volt a parképítőképzésre. Ha ennek a programnak semmilyen más hozadéka nem lenne, csak ez, már akkor megérte.

Az Agrárminisztérium Közép-Magyarországi Agrárszakképzési Centrum Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikumában 2019-ben adták át az országos parképítő tehetséggondozó tanbázist Budapesten. Kik vesznek részt benne?

A tehetségprogramba minden évben száznál több diák kapcsolódott be, idén is 125 fiatal jött el az ország szakirányú középiskoláiból, valamint a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetéből, hogy belekóstoljon a rendszerbe.

Tavasszal a balatonfüredi kertészeti szakmai napon bemutattuk a kerttechnikai munkafüzetünket, ami segíti az oktatási munkánkat és a művezetőket is, hiszen valójában egy építési segédlet.

Az a mérhetőségi standardizálás még nincs meg a kertépítő szakmában, amit ez a munkafüzet bemutat. Ezért nagyon örültek neki a szakma szereplői, és az oktatásban is nagyon hasznos eszköz, megkönnyíti a tanulást, az értékelést. A Skills-módszer alapján a tehetségprogramban a fiatalokkal együtt mérjük meg, ellenőrizzük az elkészült munkák részleteit, így mindenki pontosan tudja, hogy mit rontott el, mi az, amiben jó, mi az, amiben fejlődnie kell.

Milyen versenyek voltak idén hazánkban?

Tavasszal lezajlottak a nemzeti válogatóversenyek. A nyertesek, Adamcsek Gergely és Tóth Levente képviselik majd hazánkat a jövő évi Európa-bajnokságon. Ők ősztől technikusi évfolyamban folytatják a tanulást. A tavalyi Európa-bajnokok, Bokor Péter és Hutter Péter készülnek az október végén Észtországban megrendezésre kerülő világbajnokságra.

Az idei év nagy újdonsága, hogy sok külföldi szereplő jelent meg a tehetséggondozó tanbázisunkon. A nagyvilág megérezte, hogy van egy módszerünk, amiben nagyon hiszünk, és nagyon működik.

Más országok nem ezzel a módszerrel készülnek a versenyekre?

Úgy tűnik, hogy nem. Amikor beléptünk a versenyrendszerbe 2018-ban, akkor úgy látszott, hogy Nyugat-Európa oktatása ismeri az igazán eredményes tudás­anyagot. Miután alaposabban megismertük a versenyt, láttuk, hogy mindenhol finanszírozási gondokkal küszködnek, a szponzorok könnyen vagy éppen nehezen elérhetők, minden országban csökkentik az állami költségeket, sehol nincsenek végtelenített összegek a felkészülésre. Nálunk óriási a lelkesedés, vannak új ötletek, módszerek és innováció, ami talán annak is köszönhető, hogy a több évtizede versenyző nyugat-európai országokhoz képest mi újoncok vagyunk. Úgy tűnik, talán ezt az ifjonti hévet szeretnék a nyugat- európai szereplők megismerni, átvenni.

Nyáron egy lengyel diákcsoport járt nálunk, akik kifejezetten a Skills-módszertant tanulmányozták.

Eljött hozzánk a kazah és a dán csoport is, a belga nemzeti válogatott két versenyző diákja két hétig tanult nálunk a szakértőjük kíséretében. Az együtt tanulás alatt sok szakmai és emberi fájdalom, öröm is megnyilvánul. Kiderült, hogy nincs komoly, több hónapos szervezett felkészülés Belgiumban, szűkül a belga Skills-szervezet, nagyon meg kell küzdeni a bekerülésért és bent maradásért. A belga csapat teljesen megdöbbent azon a felszereltségen, ami nálunk segíti a több száz fiatal felkészülését. A versenyzéshez szükséges minden anyagunk megvan, a legjobb mérőműszerek és gépi eszközök állnak a rendelkezésünkre. Ezúton is hálásan köszönjük mindenkinek, aki ebben segített bennünket. A nyugat-európai Skills-részt­vevők nagy része komoly harcnak tekinti a versenyt, nem működnek együtt, nem barátkoznak. Ez a magyar csapatra nem jellemző. Meglepetés volt számukra az a fajta szervezettség, amit a tanbázison tapasztaltak. Minden eszköz akkor volt ott a munkaterületen, amikor arra épp szükség volt. Ez Nyugat-Európában már nincs így, késés és anyaghiány jellemző.

A belga csapat azon is csodálkozott, hogy Budapesten belvárosi környezetben milyen nagy területek szabadulnak fel a zöldinfrastruktúra fejlesztésére és milyen magas a színvonaluk.

A szabadprogram alatt megmutattuk nekik a nagyobb zöldberuházásokat, a Széllkapu Parkot, a Városligetet. A másik kellemes meglepetés számukra Budapest esti közbiztonsága volt. Át kell lépnünk az alárendeltségi érzetet Nyugat-Európával szemben, mert nagyon sok mindenre lehetünk büszkék. Ősszel még várjuk az osztrák nemzeti válogatottat a szakértőjükkel együtt, és a lengyel versenyzőket is. Lengyelország most indul először a Skills-kertépítőversenyen, ebben igyekszünk segíteni őket. A jövő évi Európa-bajnokságot Lengyelország rendezi majd Gdanskban. Idén novemberben lesz a lengyel nemzeti válogatóverseny, melyre meghívást kaptunk. Ez nagy lehetőség számunkra, a helyszínnel és az anyagokkal is megismerkedhetünk. Bízunk abban is, hogy újabb kelet-európai csapatok csatlakoznak a Skills-családhoz. Minden nagyon szépen fejlődik.

A szakma értékeli azt a tudást, amit a tehetségprogram nyújt? Hogyan fogadják a felkészült diákokat?

Ebben a témában is csak kedvező tapasztalatokról tudok beszélni. Sok szakmai és emberi támogatást, visszajelzést kaptunk, a kertépítő cégek képviselői nemcsak velünk, tanárokkal, hanem a legfiatalabb korosztállyal is tárgyalnak, személyes kapcsolatfelvételre törekszenek velük is. Akár már a válogatóversenyeken is megszületnek az állásajánlatok.

Hazánkban is megjelent az a megrendelői réteg, amely az igényesebb, drágább kertépítészeti anyagokat vásárolja, ahhoz pedig szükség van igényes kivitelezésre, milliméteres pontosságra.

Lesz helyük ezeknek a fiataloknak, akik arra lettek nevelve, hogy szépen, milliméteres pontossággal, kimagasló precizitással, jó munkatempóban dolgozzanak. A képzés találkozik a piaci igényekkel. Közülük sokan tanulnak tovább az egyetemen, így a tervezői szektor is kap ajándékot. A tájépítész-oktatás is küldi a fiatalokat a képzésünkre, ahol a tájépítészek is tanulhatnak kivitelezési munkákat. Ez nagy nyereség, mert sokszor hiányos vagy nem elégséges a párbeszéd a szakmák között. A tájépítészek tudás­anyaga inkább tudományos, elméleti szintű, a kivitelezés pedig csak gyakorlati szinten mozog. Holott a két területnek együtt kell élnie és dolgoznia. Ha a fiatalok mind a két területet megismerik, akkor talán alapigénnyé válik a párbeszéd.

Megkezdődött a junior Skills-képzés a 17-18 éves korosztály számára. A Hungarogreen szakkiállításon az ő versenyüket láthatta a közönség és a szakma.

Ez hagyományosan szakmabemutató verseny volt. A Magyar Kertépítők Országos Szövetségével (Makeosz) sok éve együttműködünk, így már megszokott, hogy a diákok versenyén keresztül mutatkozik be a kertépítő szakma.

Először idén augusztusban kezdődött a junior Skills- felkészítés, és most ősszel a Hungarogreen kiállításon mérték össze tudásukat a fiatalok.

Három iskola, a szombathelyi Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, a budapesti Magyar Gyula Kertészeti Technikum és Szakképző Iskola, a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum két-két diákját láthattuk, három versenykert épült meg. Az iparkamara is támogatta egy fiatal tehetséggondozó program elindítását. 3 × 3 méteres bemutatókertek épületek, a Skills-versenyeknek megfelelően kötelező elemként volt kő- és famunka, növénybeültetés, dolgoztak előre gyártott betonelemmel, egyedül a vízarchitektúra hiányzott. A verseny végén a fiatalok jelenlétében mértük be a standokat, ami a tanulási folyamat része. Minden csapat 80% felett teljesített, közöttük csupán 2% eltérés volt. A versenyt a Magyar Gyula Kertészeti Technikum és Szakképző Iskola csapata nyerte meg, Forró Eszter és Bán Dominik.

Forrás: Kertészet és Szőlészet
Fotó: Kertészet és Szőlészet /Megyesi Éva