Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.
2022. december 6.
Az USA almaágazatát, illetve a szüretelőrobotokat bemutató konferencián 800, a tematikus túrákon 500 szakember vett részt, és óriási sikert aratott a kiállítás újdonsága, az 55 almafajtát felsorakoztató Interpoma Variety Garden is.
Az Interpoma kiállítás az idén a víztakarékos megoldásokat díjazta, amelyek a termésmennyiség növelését vagy a minőség javítását eredményezik. Az innovációs díjra pályázó megoldásokat az olasz kertészeti tudományos társaság és a Bolzanói Egyetem közreműködésével értékelték. A díjátadásra a kiállítás megnyitóján került sor.
Az Interpoma Award idei győztese a lengyel Inventia Sp. z.o.o. Agreus rendszere lett.
Olyan összetett automata öntözési rendszer, amely talajszenzorok és meteorológiai adatok segítségével szabályozza a gyümölcsös öntözését. Fő összetevői a napelemmel működő érzékelők, a drót nélküli adatátvitel és egy applikáció, amit a termesztő igényeihez lehet igazítani. A rendszer riasztást küld, amikor öntözésre van szükség, illetve elemmel működő szelepvezérléssel teljesen automatizálható a vízpótlás. Bővíthető ezenkívül a tápoldatozás és a fagyvédelmi öntözés vezérlésével, valamint növényvédelmi előrejelzéssel is.
Az Agreus rendszert a skierniewicei kertészeti kutatóintézet szakembereivel fejlesztették ki, és a talaj vagy termesztőközeg nedvességtartalmát, hőmérsékletét és sótartalmát követi nyomon, valamint méri a léghőmérsékletet, páratartalmat, harmatponti hőmérsékletet és a nedves hőmérsékletet. Ezáltal szabályozza az öntözést, illetve a tápoldatozást vagy a fagyvédelmi öntözést. A levélnedvesség mérése pedig a kórokozók fertőzésének előrejelzéséhez ad támpontot.
A zsűri a rendszer összetettségét és felhasználóbarát mivoltát értékelte.
Kategóriájában a zsűri elismerését kapta a dél-tiroli Plantection öntözésirányítási rendszer is, ami nagy mezőgazdasági vállalkozások, szövetkezetek számára is alkalmas, moduláris felépítésű. A hozzá kapcsolódó applikáció nagyon egyszerűen használható. A víztakarékos öntözési rendszer nemcsak a mezőgazdaságban alkalmazható, hanem városi klímaszabályozó hűtőöntözés irányítására is.
A startup kategória nyertese ugyancsak egy dél-tiroli vállalkozás, a 2019-ben alapított Odis lett, saját gyártású szenzoraival és rugalmas applikációjával. A zsűri ígéretesnek tartotta a különféle érzékelők beépítésének lehetőségét a rendszerbe. Maguk a nyertesek inkább az érzékelőik megbízhatóságát emelik ki és azt, hogy öt évig működnek bármiféle karbantartás nélkül, akkor kell kicserélni bennük az elemet. Az eszközök negyedóránként küldik a mért adatokat a felhőbe, ahonnan feldolgozva jutnak tovább a felhasználókhoz. A fejlesztők célja, hogy a lehető legegyszerűbb, de hatékony rendszert állítsanak fel és minden dél-tiroli szolgáltatóval szívesen együttműködnek, akik a mérési adataikat szeretnék felhasználni vagy kiterjesztenék a hálózatot.
Szövetkezeti szellemben
Dél-Tirolban hihetetlenül jól szervezett az almaágazat, ebbe nyerhettek betekintést az Interpoma-túrákon részt vevők.
Az idén tíz csoport indult el különböző témákban, hogy megismerkedjen a helyi termelők gyakorlatával és gondolkodásmódjával.
Az Első a fenntarthatóság nevű kiránduláson a dél-tiroli almakonzorcium és a nagy értékesítő szervezetek, a Laimburg kutatóintézet, a tartomány, a dél-tiroli gazdaszövetség, a szaktanácsadó központ és mások közreműködésével megalkotott SustainApple programba nyerhettünk betekintést. Dél-Tirolban a családi gazdaságok jellemzően három lábon állnak: két-három hektáron termesztenek almát, két-három hektáron szőlőt, és vendégfogadásra is berendezkedtek. Igen erős a szövetkezeti szellem, mert már régen rájöttek, hogy együtt könnyebben boldogulnak a piacon. A SustainApple programban is kihasználják ezt a szervezettséget, illetve igyekeznek még szorosabban együttműködni. A szövetkezetekben nagyon sok önkéntes munkát végeznek a gazdák, amit a Covid-lezárások idején nem tudtak folytatni, és most újra kell éleszteni ezt a működést, sokkal jobban bevonva a nőket is.
A program fontos eleme, hogy felhívják a figyelmet az egészséges élelem fontosságára, valamint megismertetik a kisdiákokat a mezőgazdasági termelés mai jellemzőivel.
A gazdák elmennek az iskolába és kötetlenül beszélgetnek a gyerekekkel a munkájukról. A program harmadik témaköre a környezetvédelem, amihez a talaj- és vízkezelés fenntartható módjait keresik, napelemes energiatermelésre állítottak be kísérleteket és fontos cél a biodiverzitás megőrzése.
Nonprofit szaktanácsadás
Almában általános az integrált növényvédelem, ami nem is áll nagyon távol a biotermesztéstől, hiszen például gyakorlatilag egész Dél-Tirolban feromonos légtértelítéssel védekeznek a molyok ellen. Ugyanakkor nagy kihívás lesz, ha valóban visszavonja az EU a glifozátot, amivel most megoldják az ültetvények gyomirtását. Keresik a megoldást arra is, hogy kevesebbet permetezzenek az ültetvényekben. Most évente 20-25 kezeléssel tudják megvédeni az almát, ami azért is gond, mert minden talpalatnyi helyet kihasználnak az ültetvényekkel: rendszerint az alsó fekvésekben van az alma, fölül, a meredekebb részeken pedig a szőlő, így az ültetvények közvetlen közelében élnek az emberek.
A növényvédelemben és termesztéstechnológiában egy hatvanéves nonprofit szaktanácsadó szervezet segíti a gazdákat.
Ötven szakemberükkel összesen 22 ezer hektáron nyújtanak növényvédelmi előrejelzést, tartanak rendszeres tanácskozásokat, és hetente küldenek termesztési tanácsokat a hozzájuk szerződött több mint 5500 gazdálkodónak.
Jogi, tervezési és adózási kérdésekkel pedig a 21 ezer tagot számláló gazdaszövetséghez fordulhatnak a termelők. Ennek a harmadik legfontosabb mezőgazdasági ágazat képviselői, a tejtermelők is tagjai, és együtt próbálnak megfelelni az erős társadalmi nyomásnak, ami a mezőgazdasággal szemben megnyilvánul. Ennek a jegyében például célul tűzték ki, hogy a szőlőültetvényekben 2030-tól nem használnak gyomirtó szereket.
A biotermesztés számottevő terjedésével viszont nem számolnak, valószínűleg hosszú távon is megmarad a 10% körüli aránya az almatermesztésben.
Az utóbbi években nem fizettek annyival többet a bioalmáért, ami fedezte volna a termésbeli kiesést, a termelők tehát óvatosan közelítenek a kérdéshez. Az is nehezíti a helyzetet, hogy például a Dél-Tirolban öt-hat éve megjelent ázsiai márványospoloska ellen biotermesztésben legföljebb az ültetvény rovarháló-borításával lehet védekezni. Fontos emellett, hogy alacsonyan tartsák a gyomokat és a sorközi takarást.
Hat éve egyesültek
Ugyan csak hatéves a caldarói Roen szövetkezet, de három elődje révén már az 1950-es évekre nyúlik vissza a története. Legidősebb alapítója az 1954-ben létrejött caldarói szövetkezet, amelyhez 2016-ban csatlakozott a termenói Eofrut szövetkezet és egy nagykereskedő. A termelőket tömörítő két szövetkezetnek új, nagyobb hűtőtárolóra és osztályozóra volt szüksége, ezért vágtak bele közösen a fejlesztésbe.
Fontosnak tartják, hogy a szövetkezet vezetői a tagok közül kerülnek ki, mert így nincs érdekellentét köztük, és a fejlesztéseket amúgy is közösen határozzák meg.
Tavaly a Roen szövetkezet tagjai több mint 54 ezer tonna gyümölcsöt takarítottak be és vittek piacra a VOG konzorciumon keresztül, amelynek tagja a szövetkezet. A 650 termelőjük a két meglévő hűtőházba szállítja az almát, és onnan kerül az új központi tárolóba. A korszerű hűtőházban 177 kamrát alakítottak ki, befogadóképességük 500-1300 tartályláda. Erre azért van szükség, mert csaknem 30 almafajtát visznek piacra és mindegyiket a számára legjobb körülmények közt tárolják. Több mint 200 ezer tartályládát használnak, amelyek az utóbbi években új „feladatot” is kaptak. Néhányból árnyékolófalat építenek a tároló bejáratai elé. Korábban nem volt akkora probléma a napsütés és a meleg, mint mostanában, és ezzel a módszerrel igyekeznek csökkenteni a fölmelegedést az épületben.
Bioalmát is átvesznek a tagjaiktól, de azt azonnal továbbszállítják a Biosüdtirolnak, amely a tartomány egyedüli bioalma-forgalmazója.
Ugyancsak továbbadják a kieső ipari almát, ami a termés 10-15%-a szokott lenni. Az osztályozó-csomagoló üzemben a MAF Roda berendezései működnek, 68 kimenettel, teljesen automatizált módon. A válogatóhoz felhasznált rengeteg vizet ózonnal fertőtlenítik és visszaforgatják, az energiaigény 60%-át pedig napelemekkel termelik meg maguknak. A fölös napenergia értékesítéséből bevételük is származik, a nagy teljesítményű válogatóval pedig bérmunkát is tudnak végezni.
A gépi válogatás és osztályozás után még kézzel is kiválogatják a hibás és a másodosztályú almát, utóbbit közvetlenül abba a csomagolásba rakják, amiben a vevőhöz kerül. Nagyon aprólékos és jó szemet igénylő munka ez, az új dolgozóknak egy hónapig tart a betanulás. Ma már nem is idénymunka az alma csomagolása, mert 11 hónapon át szállítják a gyümölcsöt a vevőiknek.
Nagyon fontos, hogy kiváló minőségű és azonos technológiával termesztett alma kerüljön be a szövetkezethez, és nagyon kell figyelni a szermaradékokra.
Mindössze négy készítményből származó szermaradék megengedett, amiről általában az év elején döntenek, a szaktanácsadókkal közösen. Év közben minden termelőnek szigorúan be kell tartania a növényvédelmi technológiát.
Új fajták és művelésmód
Új művelésmódot láthattunk Johann Maier és Monika Dissertori ültetvényében. A kert legidősebb része 12 éves, a legfiatalabb sorokat idén tavasszal telepítették a meglévő támrendszer mellé. A családi gazdaságban ez a negyedik ültetvény ugyanazon a helyen, és nemcsak a fajtákkal, hanem az alanyokkal és termesztésmódokkal is előreléptek minden alkalommal. November közepén végeztek a Joya és a Pink Lady szedésével, most próbálják ki a Cosmic Crisp fajtát, ami az USA-ban terjed rohamosan. Ugyancsak kísérleti sorokat telepítettek az UFO-művelésre, amitől a minőség javítását várják.
Ezen a koronaformán oldalra ledöntik a vezérvesszőt és azon alakítanak ki függőleges elágazásokat egymástól körülbelül 20-25 centiméterre.
Ezután kétféle megoldást lehet választani: a letermett vesszőket leváltani új függőleges elágazásra, vagy igyekezni megtartani azokat és metszéssel szabályozni rajtuk a termést. Dél-Tirolban az utóbbi megoldást javasolják a szaktanácsadók, illetve ebben az ültetvényben még egy módosítást kellett végrehajtani. Az UFO-műveléshez ajánlott térállás 2,4-2,6 × 1,6 méter, de a meglévő támrendszerben 3 méter a sortávolság, ezért alul kifeszítettek még két tartóhuzalt, amihez lekötöznek vesszőket. A függőleges gyümölcsfal mellett így egy keskeny vízszintes termőfelületet is kialakítanak, hogy a lehető legjobban kihasználják a teret. További előnye, hogy árnyékolja a törzset, amire szükség lehet, mert a déli oldalon a fák törzse is napégést szenvedhet.
Dél-Tirolban a legidősebb UFO-ültetvények ötévesek, és az eddigi tapasztalatok szerint a vezérhajtás növekedési erélyének a megtartása a legnehezebb feladat.
Az alma jobban színeződik, mert nagyon vékony lombfalat lehet kialakítani, és ugyanezért a növényvédelem is könnyebb, ritkábban kell permetezni. Ez a művelésmód nem ad többet, mint az általános 70 tonnás hozam, de nemcsak a minőség jobb rajta, hanem a kezelése is egyszerűbb.
Forrás: Kertészet és Szőlészet/ Horváth Csilla
Fotó: Kertészet és Szőlészet
