A Csombék Egyesület és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közös szervezésében megrendezték a „Fenntartható kereskedelem – Termelői konferenciát”. A kereskedelem egyik legfiatalabb szegmense, a csomagolásmentes boltok, annak ellenére, hogy a régmúltban ez volt a legtermészetesebb módja a termékek vevőhöz juttatásának.
2022. október 27.
Ahogy Mravik-Galán Laura, a Csombék Egyesület elnöke fogalmazott, most ismét fel kellett fedeznünk magunknak, hogy vissza kell hozni az egyenes láncot a termelő, a bolt és a vásárlók között. Mindezt úgy, hogy minél kisebb legyen a termék ökológiai lábnyoma, minél kisebb legyen utána a hulladék. A csomagolásmentes boltok tulajdonosai azért dolgoznak, hogy minél szélesebb palettát tartsanak a polcaikon miközben ne termeljenek újabb szemetet. Ahhoz, hogy ez a fenntartható szemlélet minél szélesebb körben terjedjen, összefogtak a csomagolásmentes boltok és megalakították az első magyar csomagolásmentes üzletláncot Planta Pont néven. „Legyünk globálisak, de maradjunk lokálisak.” Ez a szlogen pontosan kifejezi, mire is törekednek a Planta boltok.
Az agrártárca elkötelezett az olyan újítások és innovatív megoldások támogatása mellett amelyek előre vihetik a magyar élelmiszeripart – jelentette ki Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a konferencia megnyitóján. Az államtitkár kiemelte, hogy a fenntarthatóság és a környezetvédelem érdekében lényeges feladat a csomagolásmentes boltok támogatása és a nyitottság az új ágazatok felé. A Csomagolásmentes Boltok Érdekvédelmi Közössége (CSOMBÉK) is ezt hivatott segíteni. A CSOMBÉK egyesületnek ma már 25 tagja van és 72 ilyen bolt található Magyarországon. Ez is azt mutatja, hogy igény van a kezdeményezésre.
A csomagolások újragondolása, vagy elhagyása olcsóbbá is teheti a termékeket – tette hozzá.
Nobilis Márton elmondta, hogy hetente folytat egyeztetéseket a magyar kereskedelmi láncok képviselőivel. Elhangzott, hogy az Agrárminisztérium elkötelezett abban, hogy a magyar családok asztalára jó minőségű és biztonságos magyar élelmiszerek kerüljenek. Kifejtette, jelenleg még kevés élelmiszert értékesítenek csomagolatlanul, azonban ezekre a kereslet növekszik, és nap mint nap egyre többet találkozhatunk csomagolásmentes termékekkel.
A konferencia keretet biztosított azon termelők bemutatkozására, akik a csomagolásmentes fenntartható szemléletet kiemelten fontosnak tartják. A kiállítói asztalok mellet pódiumbeszélgetésekre is sor került, ahol a termelőtől a fogyasztóig szemlélet és a csomagolóanyagok csökkentése került előtérbe.
Galovtsik Lilla és Kupecz Richárd vegyszermentes tisztítószerek gyártójaként az értékesítés és a szemléletformálás fontosságáról beszéltek. Mint mondták 7 évvel ezelőtt, amikor elkezdték a tisztítószerek készítését és saját háztartásukban történő használatát az volt számukra is a legmeglepőbb, hogy allergiájuk teljesen megszűnt. Ekkor gondolkodtak el azon, hogyha körbenézünk, a vegyipar termékei vesznek körbe bennünket, ami nem természetes. Holott korábban pont a természet kiváltása volt a vegyipar célja. De érezhetően már túlzottan a mindennapunk részévé váltak.
Gond, hogy nincsenek arra vonatkozó kutatások, hogy a háztartásokban felhasznált vegyszerek a környezetbe jutva milyen terhelést jelentenek.
Ezért fontos, hogy lehetőség szerint minden területen csökkentsük a vegyi anyagok használatát.
A Pinczés Marianna, a Grapoila vezetője arról beszélt, hogy az olajokat gyártó cégükben, az alapanyag beszerzése és feldolgozása, valamint a csomagolás és kereskedelem területén, hogyan lehet a vállalati kultúra részévé tenni a fenntarthatóságot. Ennek jegyében belekezdtek cégük és irodájuk környezetének átalakításába is.
Az adottságokat kihasználva egy a permakultúra szemléletében kialakított kertészetet hoztak létre.
Az ott vezetett túrákon mutatják be a XXII. kerületi érdeklődőknek a fenntartható és bio szemlélet gyakorlati megvalósítását.
Gulyás Gergely, a Szorgos Gazda márka és vállalkozás mögött álló gazdálkodó arról az üzleti modellről beszélt, amelyben ők megtalálták számításukat. Mint mondta, a céljuk az volt, hogy olyan terményeket állítsanak elő, amelyet maguk is szívesen fogyasztanának és mindezt olyan áron kínálják, amely tisztes megélhetést biztosít számukra. A zöldségkosár olyan kötöttséget jelentett volna, amiben hetente mindig a megbeszélt terményeket kellett volna biztosítani.
Ehelyett ők a piaci értékesítést választották, ahol a szezonalitás, az „éppen ami beérett, azt kínáljuk” lehetőséget teremtett a rugalmasságra.
A bolti kereskedelemben elérhető zöldségek ára, az inputanyagok áremelkedése és a szállítási költségek növekedése miatt megemelkedett. Így azok most már elérték az általuk termelt termékek árszintjét. A Szorgos Gazdának nem kellett árat emelni, mert fenntartható gazdálkodásuk eredményeként őket nem érintik olyan mértékben ezek a külső hatások. A legtöbb termék esetén törekednek a feldolgozásra, de például paradicsomból az idei évben erre nem volt lehetőségük. A piacra kivitt mennyiséget az utolsó darabig el tudták adni, így nem maradt feldolgozásra. Ennek oka a minőség és a versenyképes ár volt.
Antal Éva, a „vászonzsákoslány”-ként ismert az internetes közösségekben. A social media felületeken és blogjában is a fenntarthatóságot, a csomagolóanyagok újrahasznosítását, a hulladék csökkentésének gyakorlati tapasztalatait osztja meg. Mint mesélte kezdetben nagyon furcsán néztek rá a piacokon, hogy a saját hozott vászonzsákjába kérte a termékeket, de az idő úgy tűnik őt igazolja, mert ma már egyre többen ezt a megoldást választják.
Véleménye szerint mindenki tehet a saját szintjén azért, hogy csökkentse a hulladékokat és a műanyagok használatát.
Barta Géza, a Környezetbarát Termék és Európai Ökocímke Tanúsító Igazgatóság vezetője előadásában bemutatta az aktuális trendeket az ökocímkés termékek és szolgáltatások piacán. Mint mondta környezetbarát termék az, amelyik az azonos rendeltetésű termékhez képest összességében kevésbé terheli a környezetet.
Felmérésekből kiderült, hogy az elmúlt években a hazai lakosság körében határozottan megjelent a környezettudatos gondolkodás és egyre jobban terjed.
A fogyasztók az ökocímkéről és a minősített termékekről egyrészt az azokat árusító kereskedőktől, másrészt a médiából tájékozódnak. A lakosság igényli a környezetbarát termékekre vonatkozó újabb és újabb sajtóinformációkat és e tekintetben egyre fokozottabban figyel az online módon elérhető tartalmakra. Bár a környezettudatos gondolkodás markánsan megjelenik a mindennapokban, a legtöbben határozottan elutasítják az ezzel járó többletköltségeket.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat együttműködő partnerként vett részt a rendezvényen. Az Állandó Titkárság vezetője, Székely Rita előadásában bemutatta a Hálózat tevékenységét, a piactéren pedig a Hálózat munkatársai várták a látogatókat.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Fotó: Török Gergely/MMG
