A légkörben növekvő szén-dioxid mennyisége, a felmelegedő és szárazodó klíma egyáltalán nem kedvez a búzának. Egy kísérlet szerint azonban van alternatíva.
2024. augusztus 10.
A légköri szén-dioxid mennyisége az elmúlt évtizedekben exponenciálisan emelkedett. Ez a tendencia valószínűleg még sokáig folytatódik majd. Mindez az üvegházhatás fokozódásához vezet majd. A globális hőmérséklet akár 3°C-kal emelkedhet, ezáltal a bolygó számos részén a vízhiány is fokozódni fog.
A jövőben számos hagyományos gabonaféle (búza, kukorica stb.) termőterülete csökkenhet.
Helyükre olyan növények kerülhetnek, amelyek jobban bírják a megváltozott termesztési körülményeket. Ilyen például a hajdina, a cirok, a tönkölybúza stb.
Ezért lényeges, hogy kiderítsük, hogy ezek a fajok mennyire képesek elviselni a súlyos aszályos helyzeteket, a magas hőmérsékletet és a magas szén-dioxid szintet – mutatott rá a kutatás vezetője,
A hajdina lehet a jövő egyik meghatározó élelmiszernövénye
A Baszkföldi Egyetem (UPV/EHU) növénybiológiai és ökológiai tanszékének kutatói egy szabályozott klíma-kamrában végeztek kísérleteket. A megváltozott klímát szimulálva szárazabb és magasabb szén-dioxid szintet állítottak be a növények számára. A kísérlethez búzát és hajdinát használtak. Ezután megvizsgálták azok fiziológiai paramétereit – írja a Phys.org.
Az eredményeik alapján kijelenthető, hogy a hajdina egy lehetséges jelölt a búza helyett, amennyiben a termesztési körülmények megváltoznak.
A hajdinával még jobban járhatunk, mint a búzával
Kimutatták ugyanis, hogy a megnövekedett légköri szén-dioxid szint mellett, még ha nincs is aszály, a búza egyes tulajdonságai romlanak. A növekedési erélye is csökken, míg a hajdina esetében nem tapasztaltak hasonlót. Sőt, ez utóbbinál nőtt a fotoszintézis szintje, míg a búzánál csökkent. Összességében tehát kijelenthető, hogy a hajdina sokkal jobban reagál az aszályos időszakokra.
A hajdina rövid a tenyészideje miatt másodvetésben is termeszthető, ha előtt korán betakarítható főnövényt vetnek.. Emellett könnyen beilleszthető az organikus termesztés rendszerébe is, valamint zöldtrágyaként is jó választás. Virágzási időben pedig méhlegelőként is szolgál, így beporzó-barátnak is tekinthetjük.
Táplálkozási szempontból is értékes növényről van szó. Sokféleképpen elkészíthető, szénhidráttartalma pedig hasonló a többi gabonaféléhez.
Ennek 56-77 százaléka keményítő, 17-20 százaléka élelmi rost, amiből 12-17 százalék cellulóz, valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz.
Vitamintartalmát tekintve is igen értékes táplálék, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza. Tokoferol (E-vitamin), riboflavin (B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) jelentős. Ezen tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Magas rutintartalma miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Tóth-Gál Enikő
Fotó: Romjan Aly
