Várhatóan az idei, 2024-es nyár is bőségesen hoz majd hőhullámokat, amelyek nagy igénybevételt jelentenek a szabadban és a hőhatásnak kitett dolgozóknak. Érdemes áttekinteni, hogy a munkáltatókat milyen kötelezettségek terhelik, a munkavállalókat pedig milyen jogok illetik meg a nagy melegben.
2024. augusztus 7.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. §-a alapján a munkáltató a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint köteles foglalkoztatni. Emellett a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.
Fontos, hogy a munka törvénykönyve csak a kereteket szabályozza – írta az Adózóna. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. §-a alapján a munkáltató a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint köteles foglalkoztatni. Emellett a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.
Érdemes megnézni, hogy a munkáltatókat milyen kötelezettségek terhelik, a munkavállalókat pedig milyen jogok illetik meg a nagy melegben történő munka végzése eseténÉrdemes megnézni, hogy a munkáltatókat milyen kötelezettségek terhelik, a munkavállalókat pedig milyen jogok illetik meg a nagy melegben történő munka végzése esetén.
A munka törvénykönyvének 97. §-a azt is előírja, hogy a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. Ezek ugyanakkor csupán az általános szabályok. A konkrétumokat, így például a zárt munkahelyek szellőzésének vagy a helyiségek, terek hőmérsékletének szabályait a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet rögzíti, így ezen szabályokat is érdemes áttekinteni.
Az általános kötelezettségek a rendeletben
A vonatkozó rendelet szerint a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. Emellett a pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken is biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet.
A rendelet azt is előírja, hogy olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait. Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát is figyelembe vevő hőmérsékletet (klímát) kell biztosítani. A munkáltató azt is köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás.
Intézkedések, melyeket a munkáltató köteles megtenni
A 24 °C érték feletti hőhatásnak kitett munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá három hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni. A melegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni.
E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített. A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról is gondoskodni kell.
Szempontok, amelyekre ügyelni kell a hőségben
Ügyelni szükséges arra, hogy a rendelet a hőmérséklet meghatározásakor nem a „rendes” hőmérsékletet jelöli meg, annak vizsgálata tehát speciális eszközt, szakértelmet igényel. Emellett a kötelező pihenőidő tekintetében érdemes szem előtt tartani, hogy az nem minősül az Mt. szerinti munkaközi szünetnek, hanem az az Mt. 55. § (1) szerinti munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján történő munkavégzés alóli mentesülést takar, melynek időtartamával a munkaidő nem hosszabbodik meg
Fontos körülmény, hogy ez a szünet a munkavállalóval nem dolgoztatható le. Amennyiben pedig a munkáltató ennek pótlására munkavégzést rendel el, ezt rendkívüli munkavégzésnek kell tekinteni, melyre a munkavállalónak pótlékot is kell fizetni.
A foglalkoztatás-felügyelet pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a pihenőidő a munkaidő részét is képezi, melyre munkabér is jár – írták.
Forrás: Margo.hu, Adózóna
Fotó: Margo.hu
