Elstartolt a Kukorica Kör Egyesület idei, 2023-as meghívásos termelési versenye, amiben nem a legmagasabb kézzelfogható termés elérése, hanem a leggazdaságosabban termelő gazdálkodó megtalálása a cél. A kihívás talán ebben az évben minden szempontból óriási, hiszen a kukoricatermesztési kedv a tavalyi év fényében finoman fogalmazva sem dönt csúcsokat, de talán éppen ezért lesz tanulságos a verseny.
2023. június 3.
A tavalyi év kukoricatermesztési szempontból egészen új tapasztalatokat hozott, hiszen az extrém aszályos időjárás nem igazán kedvezett a nagy terméshozamok létrejöttének. Az év eleje ugyan jól indult, sokan rekordtermésre is számítottak, azonban az egyenlőtlen csapadékeloszlás, az aszály következtében az ország egyes területein nem is volt mérhető a betakarított termés. A mennyiség mellett pedig a minőséggel is probléma adódott, a hosszú vízhiányos időszak meggyötörte a növényeket, diszpozíciós állapot alakult ki bennük, ami kedvez a károsítók felszaporodásának, különösen a mikotoxin termelésre is képes penészgombák megtelepedésének.
Mivel több gazdálkodó is kivárt az értékesítéssel az esetleges jobb ár reményében, és nem nedvesen, aratáskor értékesítette a kukoricáját, hanem tárolta azt és próbálta a jobb eladási lehetőséget kivárni, a betakarított termésén a tárolás során további minőségromlás is végbe mehetett, ami végül még nagyobb értékesítési problémát is felvetett több helyen.
A tavalyi tapasztalatokból tanulva a gazdálkodók – a lehetőségeikhez mérten – más-más megoldási stratégiát is követhetnek az idei szezonban. Kézenfekvő megoldás a kukorica vetésterületének csökkentése, de kérdésként merülhet fel a gazdálkodóban, hogy biztosan a visszavonulás-e a legjobb megoldás, amit ilyen piaci viszonyok között követni érdemes?
Ilyen körülmények között startolt el a Kukorica Kör Egyesület idei, 2023-as meghívásos termelési versenye, amiben nem a legmagasabb kézzelfogható termés elérése, hanem a leggazdaságosabban termelő gazdálkodó megtalálása a cél.
A kihívás talán ebben az évben minden szempontból óriási, hiszen a kukoricatermesztési kedv a tavalyi év fényében finoman fogalmazva sem dönt csúcsokat, de talán éppen ezért lesz tanulságos a verseny.
Az Egyesület az idei évben a tavalyi demofarm programját szélesítve meghívásos alapon vont be gazdálkodókat a versenybe, akik az ország több pontján, különböző termőterületeken és gazdálkodási viszonyok között termesztenek kukoricát. A versenyhez eddig 20 gazda csatlakozott, és indításként összegyűjtöttük az ő tavalyi tapasztalataikat, ami meghatározza számukra az idei év kukoricatermesztési gyakorlatát.
A fenológiában több pontot is kiemeltünk a gazdálkodóknak feltett kérdéseinkben, amelyek a tavalyi év tapasztalatai alapján kardinálisak lehetnek az idei évben is, úgy mint:
Az első kérdés kézenfekvő, hiszen aki a legegyszerűbben akarja kivonni magát a tavalyi év rossz tapasztalatainak negatív hatásai alól, az egyszerűen csökkenti a kukorica vetésterületét a saját gazdálkodásában. Azonban a termelési versenyben részt vevő gazdáink nagyon kis százaléka lépte meg ezt. Ahol vetésterület-csökkenés volt tapasztalható, ott sem például a cirok, mint a kukorica alternatív növénye került be a gazdálkodásba, hanem például a cukorrépa és a szója. Egyes gazdák az eddig is termesztett sörárpából és napraforgóból vetettek többet, természetesen csak ott, ahol a visszatérési idő ezt engedte. Több gazdánál nőtt a kukorica vetésterülete a tavalyi évhez képest, igaz a gazdálkodás méretéhez képest nem számottevő mértékben. Egy gazdánk külön kiemelte, hogy éppen azért vetett az idén több kukoricát, mert arra számít, hogy a kevesebb vetésterület miatt az idén jobban tudja értékesíteni a termését.
A második kérdésünk a vetésre fókuszált. A termelési versenyben részt vevő gazdák mindegyike zökkenő nélkül be tudta szerezni a kívánt vetőmagot, és bár a vetésidőkben néhány esetben volt a tervezetthez képest csúszás, azonban ez az időjárás alakulásának, a nagy mennyiségű csapadéknak volt köszönhető.
Az inputok tekintetében a tápanyagutánpótlásban már változatosabb képet mutat versenyzőink reakciója a tavalyi év árváltozásaira. Azok a gazdák, akik precíziós alapon gazdálkodnak nem tértek el idén sem az eddigi gyakorlattól, a talajaik tápanyaggal jól feltöltöttek és a szükséges mennyiséget kijuttatták a területeikre. Más gazdák már tavaly is inkább az őszi tápanyagutánpótlásra helyezték a hangsúlyt, akkor adták ki a területekre a hígtrágyát, a szerves- és műtrágyát, míg tavasszal már nem juttattak ki plusz tápanyagot. A gazdák csak egy kis százaléka spórolt a tápanyagokon, jó részük úgy járt el, ahogy egy „normál” év után is tette volna. Egy része talajbaktériumot is kijuttatott, ami miatt eleve kevesebb nitrogént tervezett adni a növényei alá.
Az utolsó kérdés az értékesítésre vonatkozott, aminek mikéntjére a legtöbb gazda óvatos választ fogalmazott meg. Mivel a kukorica fenológiájának oroszlánrésze még hátra van, így a válaszadók többsége nem látja pontosan, hogyan tudja a termés értékesítését a számára legkedvezőbben megvalósítani. Néhányuknak még a tavalyi termése is a tárolóban várja az értékesítést, ami eleve már az idei év tervezhetőségében is problémát okozott. A gazdák azonban optimistán tekintenek a jövőbe és nagy részük aratáskor, nedvesen tervezi értékesíteni a megtermett kukoricát, és bízik benne, hogy akkor megfelelőek lesznek az értékesítés feltételei. Talán a legjobb helyzetben pedig azok a gazdálkodók vannak, akik teljes egészében saját felhasználásra; takarmánynak fogják használni a megtermelt szemesterményt, hiszen náluk az állatállomány adott, és csak akkor kell értékesítésen gondolkodniuk, ha extra kiemelkedő termést hoz a 2023-as év.
Forrás: Margó
Fotó: Unsplash
