Összefogott a Bio-Fungi Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) konzorciuma a GINOP PLUSZ-2.1.1-21 „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése” című felhívás keretén belül. „A gombatermesztési hulladék rovarlárvákkal történő újrahasznosításának kutatás-fejlesztése” című projektet valósítják meg. Összesen 452,13 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a projekt megvalósítására.
2022. december 29.
A projekt alapgondolatát az adta, hogy a gombatermesztés során a gomba súlyához és térfogatához képest sokszoros mennyiségű letermett komposzt és egyéb szedési “hulladék” keletkezik, amely nagy térfogata miatt csak korlátozott földrajzi távolságra szállítható gazdaságosan. Ez a tápanyagokban dús biomassza ugyanakkor alkalmas lehet rovarlárvákkal történő újrahasznosításra. A projekt egyik legfőbb célja tehát az, hogy megtalálják azokat a rovarfajokat, amelyek lárváinál jelentős pozitív hatás mutatható ki a gombakomposzttal való táplálás során – írta a Bio-Fungi.
Többféle iparági kihívást oldhat meg a sikeres kísérlet
A projekt sikeres megvalósulásával több iparági probléma is megoldható lehet. Egyrészt a rovarfehérje – ami több kutatás alapján is bizonyítottan a legtisztább fehérje – felhasználható lesz a gombatermesztésben, mint dúsító anyag. Másrészt a rovarfehérje előállításakor a keletkező salakanyagban koncentrálódik a komposzt hatóanyaga, amely megfelelő visszaforgatással csökkentené a napjainkban nagyon költségessé vált műtrágya felhasználását a kertészeti növénytermesztésben és növelhetné a bioágazat elterjedését. A tervezett kutatás jól illeszkedik a körforgásos termelési rendszerek fejlesztésébe. Továbbá a rovarfehérje más gombaipari szereplőknél is értékesíthető, amely nagy haszonnal járhat.
A projekt kedvezményezettje a BIO-FUNGI Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság, a konzorciumi tag pedig a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
A megvalósítás helyszínei, ideje, adatai:
· Bio-Fungi Kft.: 2338 Áporka, Szabadság telep hrsz.: 030/10.; 2364 Ócsa, Külterület hrsz.: 0175/9.
· MATE: 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. hrsz.: 4940.
· A Projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2025.03.23.
· A projekt azonosító száma: GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00183
· A felhívás megnevezése: GINOP PLUSZ-2.1.1-21 „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése”
· A kedvezményezett neve: BIO-FUNGI Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
· A fejlesztés tárgya, célja: A gombatermesztési hulladék rovarlárvákkal történő újrahasznosításának kutatás-fejlesztése
· Projektazonosító: GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00183
· A projekt címe: A gombatermesztési hulladék rovarlárvákkal történő újrahasznosításának kutatás-fejlesztése
· A szerződött támogatás összege: 452.129.648 forint
· A projekt összköltsége: 812 385 213 forint, a támogatás intenzitása: 55,65%
· A szerződött támogatás összegéből a Bio-Fungi része: 294.007.674 Ft a támogatás intenzitása: 44,3454%
· A projekt kezdési dátuma: 2022.03.22.
· A projekt befejezési dátuma: 2025.03.23.
A Projekt elszámolható költségeit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában finanszírozzák.
A projekt tartalmának részletes bemutatása
A gombatermesztés során a gomba terméssúlyához és térfogatához képest sokszoros mennyiségű és térfogatú letermett gomba komposzt keletkezik. A letermett gomba komposzt (LGK) mint melléktermék nagy térfogata és víztartalma miatt csak korlátozott földrajzi távolságra szállítható rentábilisan.
A gombatermelő vállalkozások általános problémája az LGK kezelése, vagyis egy tápanyagban még dús anyag alacsony hatékonyságú hasznosíthatósága. Az erőművekben történő elégetés révén ez az értékes biomassza kikerül az élelmiszerláncból. Az LGK újrahasznosítása csak nagyon korlátozott mennyiségben oldható meg elsősorban a nagy térfogatból adódóan és abban lévő hatóanyagok alacsonyabb koncentrációja miatt. Így a mezőgazdasági termelésbe történő visszaforgatása nem hatékony, egyéb iparok számára csak nagyon nyomott áron és korlátozott mennyiségben értékesíthető.
A letermett gomba komposzt ilyen formán történő kezelése a benne található hasznos tápanyagok és ásványi anyagok miatt igen nagy pazarlás. Ezeknek a tápanyagoknak a kivonása nem megoldott, kivonásuk lehetősége egy globális gomba iparági problémát oldana meg.
Ezen hasznos tápanyagok kivonásának egyik lehetősége a Bio-Fungi Kft., a MATE, és más szervezetek előzetes kutatásai szerint az LGK egyes rova fajok lárváival való feldolgozása, amely során a rovarok a gomba komposztban lévő tápanyagokat elfogyasztják és további értékes anyagokká alakítják.
A LGK elfogyasztására hipotézisünk szerint csak nagyon kis számú rovar lárvája képes és alkalmas. Azok a fajok, melyek hatékonyan fogyasztják a gomba komposztot, jellemzően nehezen szaporíthatók, kutatásunk tudományos bizonytalansága részben, hogy kikísérletezzük azt a lárvafajt, amely az igen nagy mennyiségben keletkező gomba ipari melléktermékeket fel tudja dolgozni – írták.
Biológiai átalakítás, lárvanevelés
A gomba komposzt ilyen formán történő feldolgozására sztenderdizált moduláris konténeres rendszer kifejlesztése lehet alkalmas, ahol a termelő területekről izoláltan tud megtörténni a komposzt biológiai úton történő átalakítása. A technológia során plusz víz felhasználásra nincs szükség, a lárvák a vizet a gomba komposztból nyerik ki. A konténeres rendszerrel ilyen módon történő gomba komposzt feldolgozás ez idáig egy nem létező láncszeme az iparágnak, amely lehetővé teszi, hogy a tápanyagok all in-all out tulajdonsággal a rendszeren belül maradjanak.
A konténeres rendszer az iparági szereplő méretéhez igazítva modulárisan bővíthető, bármekkora gombatermelő rendszer méretéhez igazítható. A kifejleszteni tervezett lárvanevelő moduláris konténeres technológia input oldalán tehát a letermett gombakomposzt és a kikísérletezett körülmények között kiválasztott lárvák, míg az output oldalon a letermett gombakomposzttal felnevelt lárva, valamint lárva salakanyag található. A ilyen technológián felnevelt lárvából lárvafehérje állítható elő, amely az említett visszamaradt lárva salakanyaggal megfelelő arányban vegyítve adhatja az új gombák termesztésének közegeként szolgáló új gombakomposzt alapját. Így kerül vissza az LGK a körforgásba, és így ismét kezdetét veheti a gombatermesztés első, vagyis a gombanövekedés fázisa.
A várható túltermelés miatti lárva salakanyagot (lárvakomposztot) és fehérjét adott esetben értékesíteni kívánják a gombaipari, illetve egyéb mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplőknek. A projekt keretében tervezett cél az LGK-t lárvákkal feldolgozó moduláris konténeres technológia kifejlesztése, amely technológia eredményeként (fehérje + salakanyag) létrejön a új gombatermesztési ciklus kiindulópontjaként és közegeként szolgáló gombakomposzt.
A gombatermelésben piacvezető Bio-Fungi Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem konzorciumában megvalósuló kutatás számos lehetséges növénykultúra és elsősorban a gombatermesztés vonatkozásában vizsgálják a technológia eredményeinek felhasználhatóságát. Minden növénytermesztési kísérlet szigorú kutatási és vizsgálati rend szerint történik, amelynek főbb paramétereit a 36/2006-os (V. 18.) FVM rendelet szabályozza.
Ezek a MATE céljai a gombakomposzt vizsgálata és a lárvák fejlesztése során
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem cél szerinti tevékenysége közhasznú, alapvetően oktatás. Célja továbbá független tevékenységként végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés, vagy e tevékenységek eredményeinek oktatás, közzététel vagy tudástranszfer útján széles körben történő terjesztése. Bár az Egyetem gazdasági tevékenységet végez, az nem szükséges a kutatási szervezet működéséhez, gazdasági tevékenységének aránya pedig jóval 20% alatt marad. A 2021-es évet alapul véve a vegyes és vállalkozói bevételeiket is összeszámolva ez az arány az összesen bevételhez képest is csak 9,015%. Mivel az Egyetem távoli célja továbbra is a magyar mezőgazdaság irányításában világszínvonalú képzések nyújtása, ezért ezen arány nagy fokú növekedésével, amely megközelítené a 20%-os arányszámot nem kalkulál a projekt során – írták.
Forrás: Margó, Bio-Fungi
Fotó: Margó
