Sokan túlmisztifikálják az egyetemi rangsorokat, mondta Gyuricza Csaba, annak ellenére, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet 2023-ban a World University Ranking a legjobb 67 százalékba sorolta. A rektor ennél fontosabbnak tartja, hogy az ugyanebbe a szakmacsoportba tartozó egyetemekkel összehasonlítva legyenek jók.
2023. július 21.
A több felsőoktatási intézmény és kutatóintézet összevonásával létrehozott egyetem a teljesítmény javítása érdekében indokoltnak tartott szerkezeti átalakítást már végrehajtotta, jelenleg az oktatási programot és az oktatási-kutatási infrastruktúrát újítják meg.
Huszonnyolc-harmincezer mértékadó egyetem van a világon, amelyek a különböző rangsorokban szerepelnek.
Az egyetemeket az alapján minősítik, hogy milyen a tudományos teljesítményük, milyen publikációik vannak és azokra kik és hányan hivatkoznak, hogy miként vesznek részt a nemzetközi tudományos közéletben, és hogy a munkaerőpiac hogyan ítéli meg az ott szerzett diplomákat.
E szempontok alapján valóban jól lehet súlyozni az intézményeket. Csakhogy némelyik globális rangsorban az orvosi, az agrár-, a jogi, sőt a művészeti fakultásokat is együtt szerepeltetik, vagyis az almát hasonlítják össze a körtével, és még a dinnyével is, mondta el nemrég Gyuricza Csaba, a MATE rektora az MMG Direktben.
A MATE az agrár- és az erdészeti tudományok ranglistájára fókuszál, amin a 150-200. hely között van. Ilyen jó eredményt magyar agrár-felsőoktatási intézmény még nem ért el.
„A célunk az, hogy az évtized végére a top százba kerüljön az intézmény, és ne csak Közép-Európa legnagyobb, hanem legjobb agráregyeteme legyen. Ehhez megvan a stratégiánk, megvan az elképzelésünk, és ebből a világban zajló események és a jelen gazdasági helyzet sem tud kizökkenteni bennünket – bár mindez természetesen a mi működésünkre is hatással van”, fogalmazott a rektor.
A stratégia kiterjed a tudományos eredményekre, de az oktatás minőségére fókuszál, a professzorok teljesítményére és a munkaerőpiac visszajelzéseire, vagyis nem elsősorban azokra a szempontokra, amik alapján az egyetemek teljesítményét mérni szokták: azok a képzés minőségét a tudományos eredmények alapján minősítik. A MATE célja viszont az, hogy a képzés a gyakorlatot szolgálja, munkaerőpiaci és társadalmi igényeket elégítsen ki. Magyarország kis ország lévén, itt a szakemberképzés mellett a közeli és távolabbi jövő vidéki értelmiségének a kinevelése is az agrárképzés feladata kell, hogy legyen.
A rektor kifejtette, hogy az egyetem kutatói sok kézzelfogható gyakorlati eredményt osztanak meg, és publikációik nemzetközi mércével mérve is jelentősek. Külön kiemelte a tudományos ismeretterjesztés jelentőségét.
“Nagyon fontos, hogy az előadásokon, illetve az olyan folyóiratokban is, mint amilyenek a Magyar Mezőgazdaság Kiadó lapjai, tudományos igényű ismeretterjesztő írások jelenjenek meg, hiszen a szélesebb szakmai közvéleményhez rajtuk keresztül tudunk eljutni”, mondta Gyuricza Csaba.
A MATE létrehozásának az oktatás színvonalának az emelése volt az egyik célja, egyrészt a tárgyi feltételek javításával, másrészt az oktatási program korszerűsítésével. Az infrastruktúra fejlesztésére különösen nagy szükség volt a gödöllői campuson, és minden gazdasági nehézség ellenére meg is kezdődött az épületek felújítása. Közel 50 ezer négyzetméteres épületegyüttes szorul felújításra. Jelenleg az energetikai felújítás zajlik, aminek a részeként a nyílászárókat is kicserélik. Azután lépésről lépésre felújítják az épületek külső és belső homlokzatát és a tetőket, amivel párhuzamosan a parkrendszert is átalakítják.
Tavaly adták át az új uszodát, és elkészült az új sportcsarnok látványterve. A rektor arra számít, hogy utóbbit két éven belül használatba tudják venni.
Zöldmezős beruházásokat is terveznek Gödöllőn, de nem csak ott végeznek felújítást. Szarvason nemrég fejezték be az egymilliárd forint értékű fejlesztést, Keszthelyen és Kaposváron pedig, ahol jobb az állapot, jelenleg a „finomhangolás” zajlik, de ott is terveznek felújítást és építkezést.
Az oktatási program megújításáról Gyuricza Csaba azt mondta:
„Egyedi az a helyzet, hogy négy egyetemből és tizenhárom kutatóintézetből állt össze a MATE. Nyilvánvalóan ez az integráció nemcsak intézmények egymás mellé helyezését jelenti, hanem a meglévő párhuzamosságok megszüntetését, észszerűsítését is, ami az oktatásban különösen markánsan jelenik meg. Négy-öt helyen ugyanazt a szakot nyilvánvalóan nem indítjuk el, viszont új szakokat indítunk ott, ahol regionálisan arra szükség van.
Például Kaposváron, a Dunántúl igényeire tekintettel, elindítottuk az élelmiszermérnöki és a műszaki gépészmérnöki képzésünket. A meglévő szakjainkat is megújítjuk tartalmilag, átalakítjuk a piac igényeinek megfelelően. Sőt, vannak olyan szakok és tárgyak, amelyeket kivezetünk a képzésből. Itt nagyon szoros együttműködésben dolgozunk az ágazati szereplőkkel, hiszen ők a megrendelőink. Úgy vélem, a korábbi időszakban nem volt meg az a kapcsolódás és együttműködés, ami lehetővé tette volna ezt a szoros szimbiózisban működést a gazdasági élet, a piac, a társadalom szereplői és az egyetem között. Ezen mi változtattunk, már csak azért is, mert nagyon komoly, dinamikus a fejlődés az agráriumban
Elég, ha megnézzük a megjelent új irányokat: az informatika betörése a mezőgazdaságba, űrtechnológia, robotika és még sorolhatnám. Ezeket az ismereteket sokkal szervesebben, sokkal mélyebben szeretnénk a képzésben elhelyezni, hogy a gyakorlati igényeknek meg tudjunk felelni.
Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy az elmúlt években elment egymás mellett a felsőoktatás és a gyakorlati élet. Az utóbbi rohamtempóban fejlődött, és ezzel sok esetben nem tartott lépést a felsőoktatás.
Mindennek érdekében a gyakorlati képzés is megújul, és vele a tangazdasági háttér. Az egyetem a legkorszerűbb gépekkel szereli fel a tangazdaságait, átstrukturálják a területeiket, hiszen az intézmény 11 ezer hektárt is birtokol. A világon nincs még egy olyan intézmény, amelynek ekkora földterülete lenne, ami észszerűen hasznosítva a képzés anyagi hátországa lehet. Ehhez egyrészt tangazdaságokat hoznak létre, másrészt egy holdingként működő profitorientált gazdasági társaságot. Utóbbi amellett, hogy nyilvánvalóan a gyakorlati képzés terepe lesz, piaci alapon, profitorientáltan működik.
„Egy Európában is egyedülállóan stabil intézményrendszert és komoly agrárgazdasági tudományi erőcentrumot hozunk létre”, jelentette be a rektor.
Amennyire előny az ország különböző szegleteiben működő öt campus, annyira hátrány is, különösen a működési költség szempontjából. Gyuricza Csaba szerint is az volna a legolcsóbb, ha egy helyen lenne az egyetem, csakhogy van egy magasabb rendű szempont: a magyar vidék. Magyarországon nagyon rossz a társadalmi mobilitás, nehezen hagyják el az emberek a régiót, ahol felnőttek.
Viszont azok a fiatalok, akik elhagyják, a nagyvárosokba mennek, ahonnan ma nincs visszaút. Ahhoz, hogy legyen vidéki értelmiség, helyben kell képzéseket nyújtani.
„Ez egy olyan magyar sajátosság, ami biztosan meglesz mindaddig, amíg megmarad a nagyvárosok és a vidéki települések életszínvonala és életminősége között a különbség. Addig nekünk azt kell segítenünk, hogy a vidék felzárkózzék, amihez pedig helyben képzett értelmiségre van szükség. Ez a Dunántúlon, az Alföldön és Közép-Magyarországon is nagyon fontos regionális feladatunk”, mondta el a rektor. Hozzátette, hogy Kelet-Magyarországon van még egy másik erős intézmény, amelyik tudományos agrár- és vidékfejlesztési képzést nyújt, mégpedig a Debreceni Egyetem.
„Ilyen módon az egész országot be tudjuk hálózni. Nagyon fontos ez a feladatunk, akkor is, ha ennek többletköltsége van. Ezt mi azzal próbáljuk csökkenteni, hogy kihasználjuk az informatikában rejlő lehetőségeket, amelyek segítségével akár hibrid formában is oktatni tudunk tantárgyakat.”
A campusok egyébként önállóak, amennyire kell – annyira, hogy ne menjen az egyetemi működés rovására. Nagyon sok változtatást végrehajtottak a működésben: ha kellett, „letelepítettek” feladatokat, tevékenységeket és döntéseket a campusok szintjére, azokat pedig, amelyek összegyetemi szinten erősítenek, központosítják. Ezt is folyamatosan finomhangolják. A rektor azt mondta, reméli, hogy három-négy éven belül ki tudják alakítani a hatékonyan és a körülményekhez képest gyorsan működő intézményrendszert.
„Szakterületi intézeteket hoztunk létre az egyetemen, amelyekkel a párhuzamosságokat kiiktattuk. Ezeknek az oktatási-kutatási egységeknek vált részévé a korábban a NAIK keretén belül működő kutatóintézeti hálózat is.
Például az általam vezetett intézetben azokat az egységeket, amelyek korábban a növénytermesztés-tudomány területén más egyetemeken vagy a NAIK-on működtek, összehoztuk egy nagy, egységes növénytermesztés-tudományi intézetbe. Ugyanez történt a többi tudományterületen is.
Ilyen módon egységes szakmai irányítás alatt zajlik a képzés és a kutatás. Kiiktattuk a párhuzamosságokat, vagyis különböző helyszíneken hasonló kutatások, felesleges költséget felemésztve nem folynak az egyetemen.
Nem mondom, hogy nem sérültek egyéni érdekek, vagy hogy nem volt súrlódás ezekből az összevonásokból, de azt gondolom, hogy a racionális működésnek ez az alapja. Rengeteg kiadás csökkent azzal, hogy ténylegesen integráltuk és összefésültük az egyetemet. Másik példaként a laboratóriumokat említem. Azokat is összevontuk egy egységes rendszerbe, így nem fordulhat elő, hogy ugyanabból a műszerből – aminek az értéke akár 100 millió forint is lehet – ötöt-hatot veszünk egyetemi szinten, amikor egy is képes az egész intézmény kiszolgálására.
Ezek apróságnak tűnő intézkedések, ugyanakkor rengeteg fölösleges kiadást meg lehet takarítani velük, és észszerűbben, hatékonyabban tudunk működni. Persze, mindenki szeretne magának helyben műszereket, de zöldmezős beruházással új, mindenki által használható központi laborközpontot építünk”, zárta a beszélgetést Gyuricza Csaba.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Halmos B. Ágnes
Fotó: MATE
