A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) ünnepélyes keretek között adták át immáron 17. alkalommal a Janelly agrárkutatási díjat. Az idei évi díjra „A gazdaság-, társadalom- és környezettudományok agrárszempontból releváns területei” szakterületről lehetett pályázni.
2022. október 24.
A Janelly agrárkutatási díjak célja fiatal magyar szakemberek támogatása az agrártudományok és az élelmiszer-tudományok terén.
A díjakat évente ítélik oda az MTA Agrártudományok Osztálya és a Deutsch-Ungarische-Gesellschaft in der Bundesrepublik Deutschland (DUG) védnöksége alatt.
Dr. Balász Ervin, professzor, az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke és Dr. Jan I. Lelley professzor nyitotta meg az ünnepséget és köszöntötték a résztvevőket.
Dr. Hegedűs Attila a MATE Genetikai és Biotechnológia Intézetének Növénybiotechnológia Tanszék Kertészeti Növénygenetika Csoportjának vezetője, a bíráló bizottság elnöke mutatta be a díjazottakat.
Msc kategóriában Vitális Flóra érdemelte ki az elismerést „Paradicsomsűrítmények hamisításának kimutatása közeli infravörös spektroszkópiával és elektronikus nyelvvel” című munkájáért.
A SZIE Élelmiszertudományi Karán szerezte kiváló minősítésű okleveles élelmiszermérnök képesítését, jelenleg a jogutód MATE-n folytatja PhD tanulmányait.
Vitális Flóra előadásában ismertette, hogy kutatásában az egyik legnépszerűbb és legértékesebb zöldségnövényből ,a paradicsomból legnagyobb mennyiségben előállított élelmiszeripari terméket a paradicsomsűrítményt vette alapul. Mivel a paradicsomtermékek kereskedelme során a gazdaságilag motivált élelmiszerhamisítás komoly kockázatot jelent, a munka célja az volt, hogy az autentikustól eltérő adalékanyagok hozzáadásával készített, hamisított paradicsomsűrítmények azonosítása érdekében hatékonyan használható módszereket fejlesszen.
Predikciós modelleket épített, melyeket korszerű statisztikai módszerekkel validált. A roncsolásmentes, kemometriai elemzések közül a közeli infravörös spektroszkópia (NIR) bizonyult a leggyorsabbnak és eredményesebbnek a hamisított termékek azonosításához. A termékhamisítás önmagában is komoly gazdasági következményekkel jár, de a díjazott által javasolt technikák alkalmazhatóságának is feltétele, hogy gazdaságosan legyenek bevethetők ezek az eljárások. A független bíráló testület idei évi döntése értelmében a Janelly-díj elnyerése is bekerül a pályázó számos korábbi elismerése közé.
PhD kategóriában Dr. Kovács Bence, „Az erdei mikroklíma vizsgálata gazdasági erdőkben” c. munkájával nyerte el a Janelly díjat. Az ELTE Biológiai Doktori Iskola hallgatójaként szerezte PhD fokozatát Summa cum laude minősítéssel, jelenleg az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében dolgozik tudományos munkatársként.
Dr. Kovács Bence előadásában elhangzott, hogy az erdei mikroklíma kutatása a klímaváltozással összefüggésben került előtérbe.
A munkájának célja annak azonosítása volt, hogy mely táji, faállomány-szerkezeti és termőhelyi jellemzők fontosak a zárt erdők kiegyenlített, hűvös és humid mikroklímája szempontjából. Modelleredményei alapján a szintezett, faji összetétel és korosztályszerkezet tekintetében heterogén állományok alakíthatók ki jelentős többletköltség nélkül. A változatos erdőszerkezet következtében létrejövő stabil erdei mikroklíma képes csillapítani a klímaváltozás hatásait, így ezek refúgium-területként is működhetnek. Igazolták azt is, hogy a fahasználati módok számos élőlénycsoportra jelentős hatással vannak. Amennyiben a nagy területeken, egyenlő korú erdőket eredményező vágásos üzemmód elkerülhetetlen, hagyásfacsoportok kialakítása rendkívül fontos a biológiai sokféleség fenntartása érdekében. A nemzetközi publikációs eredményesség által is igazolt, elsősorban alapkutatási szempontból fontos ökológiai eredmények a gyakorlati környezettudomány szempontjából is közvetlenül hasznosíthatók.
A klímaváltozás kedvezőtlen következményeinek mérsékléséhez adnak hasznos útmutatót.
Illés Bálint, az Agrárminisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályvezető helyettese a rendezvényen elmondta, a Janelly Akadémia célkitűzései között fontos globális, élelmiszergazdasági és agrárgazdasági témák megvitatása és enyhítésére tett megoldási javaslat szerepel, amely valóban foglalkoztat minket itt Magyarországon és Németországban, az Unióban és világszerte is. Hangsúlyozta, hogy ezeknek a témáknak a napirenden tartása hozzájárul a német kapcsolatok továbbviteléhez, továbbfejlesztéséhez.
A két díjazott által bemutatott témával kapcsolatban megemlítette, hogy fontos az érintett területeken az előrelépés mind hazai, mind nemzetközi szinten.
Dr. Gerhard Papke, a Deutsch-Ungarische-Gesellschaft in der Bundesrepublik Deutschland elnöke beszédében a német-magyar barátság fontosságát hangsúlyozta, továbbá a tudományok terén való együttműködést emelte ki.
Jakab István, az országgyűlés alelnöke, aki immáron harmadik alkalommal vett részt a rendezvényen, elismerését fejezte ki az előadott témákkal kapcsolatban. Elmondta, hogy egy hihetetlen érzékeny és változó világban óriási feladatai vannak a fiataloknak.
„Mi tudtuk azt, hogy a Földet az unokáinktól kaptuk kölcsön, de most olyan mértékben változik a klíma, olyan mértékben kell az újszerű megoldásokat alkalmazni, ami XXI. századi tudás nélkül nem működik” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a fiatalok az újszerű tudás alapján, korszerű technológiák alkalmazásával képesek lesznek átsegíteni a nehézségeken, hiszen megváltozott az életünk, teljesen más életmódot folytatunk, mások a táplálkozási szokásaink, más igények fogalmazódnak meg.
Ezért az élelmiszeripari kutatások feltétlenül szükségesek, a minőség garanciáját jelentik.
A klímaváltozással kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt időszakban hatalmas veszteségeket szenvedtünk el, amin változtatni kell.
Ezért üdvözölte az előadásban ezzel kapcsolatban bemutatott eredményeket. „Igen fontos ez az újszerű gondolkodás, a problémák újszerű megközelítése.”- mondta.
Forrás: magyarmezőgazdaság.hu
Fotó: Szigeti Tamás/mta.hu
