A legújabb haltani kutatási eredményekről, a horgászturizmus helyzetéről, valamint az idegenhonos halfajok hazai természetes vizekben betöltött szerepéről is szó volt a Magyar Haltani Társaság XX., jubileumi konferenciáján. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke által szervezett tudományos rendezvényen 24 előadás hangzott el, amelyeket szakmai vita követett.
2024. június 24.
A XX., jubileumi Magyar Haltani Konferencián a Tisza-tó, a Holt-Tisza, a Hortobágy-Berettyó és a Közép-Tisza-vidéki holtmedrek halfaunájának helyzetéről, a vizsgált vizes területek halpopulációinak diverzitásáról és a megváltozott klíma hatásairól számoltak be a szakemberek – írta az Unideb.hu.
A konferencián a csupasztorkú géb elterjedése, a sügér ketreces nevelésének tapasztalatai és a lápi póc populációk feltérképezésének eredményei mellett szó volt az idegenhonos halfajok jogszabályi státuszáról, az inváziós fajok terjedésének kockázatairól, a megfékezésükre tett intézkedésekről és a vízi élővilágra, valamint a tógazdálkodásra gyakorolt hatásairól is.
Az együttműködés értékéről is beszélt a dékán
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának az oktatási és kutatási tevékenység mellett feladata, hogy teret biztosítson a szakmai rendezvényeknek. Szeretnénk, hogy az agrárium szereplői minél gyakrabban keressenek bennünket annak érdekében, hogy segítsük a szakmai tapasztalatcserét, a párbeszédet, rögzítve azt, hogy a Debreceni Egyetem a mezőgazdasághoz kapcsolódó kutatásokkal és tudományos eredményeivel az ágazat rendelkezésére áll. Éppen ezért, mint ahogy a Magyar Haltani Társaság alakulóülésének és az első konferenciájának, úgy a XX. konferenciának is örömmel adunk helyet – mondta a konferencia megnyitóján Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
A szárazodás és az idegenhonos fajok veszélyeiről is szó volt
A szakmai szervezet jubileumi rendezvényén elhangzott, hogy az elmúlt 20 év legszembetűnőbb változása a melegedő klíma miatti száradozás. Az új időjárási körülmények között gyorsabban párolognak a természetes vizek, aminek hatására hatalmas esőzések alakulnak ki, amelyek többek között villámárvizeket is okoznak, továbbá megfigyelhetők a kisebb vizek kiszáradása.
A folyók, tavak és patakok esetében az egy-két fokos melegedés hatalmas veszélyeket rejt, például a halak szaporodási ciklusának eltolódását is okozhatja. A melegedő vizes élőhelyeken emellett nagyon intenzíven megjelentek az idegenhonos halfajok. Délről és keletről olyan fajok, mint a gébfélék, eddig nem tapasztalt élénk terjeszkedésbe kezdtek. Fontos azonban megkülönböztetni az idegenhonos és az invazív halfajokat. Az egykor invazív ezüstkárász például mára „berendezkedett” hazánkban. Az idegenhonos halak azonban táplálékkonkurensei is lehetnek a hazai halfajoknak, de ragadozókként is veszélyeztethetik a hazai halfaunát – fogalmazott Nagy Sándor Alex.
A Magyar Haltani Társaság elnöke, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar tudományos főmunkatársa hozzátette: napjainkban az amúrgéb az a halfaj, amely valamennyi őshonos halfajunkat veszélyezteti, elsősorban a táplálékszerzés területén. A vizes élőhelyek közül a keleti országrész természetes vizeit fenyegeti elsősorban a száradozás, és ma már hazánkban is nyilvántartják az időszakos vizeket.
20 éves munka után vannak
Juhász Lajos, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője, a Magyar Haltani Társaság alelnöke ünnepi beszédében felidézte a szakmai szervezet két évtizedes munkáját.
A Magyar Haltani Társaság a tudományág kutatóinak és a hazai vizeinkért, halainkért tenni akaró szakemberek szervezete, amelynek van története és jövője is. Az elmúlt 20 évben Debrecenben és Tiszafüreden megszervezett konferenciákon mindig a vizes területek halfaunájának legfontosabb kérdéseivel foglalkoztunk, ahogy tesszük azt ma is. A legszélesebb kört próbáltuk megszólítani, így a Debreceni Egyetem kutatói mellett a tudományos ülésen a Magyar Országos Horgász Szövetség, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az Agrárminisztérium, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a haltani társaság szakemberei is részt vettek – tette hozzá Juhász Lajos.
Forrás: Margó.hu, Unideb.hu
Fotó: Unideb.hu
